A két cég szakmai találkozójának fókuszában a nitrogénveszteség problémájának megoldása, valamint az N-Lock termék bemutatása állt.
Hatékony gazdálkodás címmel tartotta országos szakmai rendezvényét a Dow AgroSciences Hungary Kft. és a KITE Zrt. 2015. február 12-én a budapesti ÖbölHáz Rendezvényközpontban. A nagy érdeklődésre számot tartó szakmai találkozó fókuszában a nitrogénveszteség problémájának megoldása, valamint az N-Lock termék bemutatása állt.
A két vállalat közös eseményét az együtt végzett technológiai munkálatok mellett azonos cégfilozófiájuk is indokolta, ugyanis a KITE éppúgy, mint a Dow a hosszú távú, innováció iránti elkötelezettséget, a termelőknek nyújtott hatékony, magas színvonalú eszközökkel való segítségnyújtást tartja szem előtt. Ahogy a rendezvényen is fogalmaztak, a fenntartható gazdálkodáshoz, valamint a versenyképesség megőrzéséhez ma már elengedhetetlen a környezetkímélő és folyamatosan megújuló földművelés, melynek egyik agilis eszköze lehet a magas terméshozamot eredményező N-Lock nitrogén stabilizátor készítmény.
Miután Dr. Erdei Imre ügyvezető igazgató megnyitójában röviden felvázolta a Dow sikertörténetét és a legújabb fejlesztésekről is beszámolt, a rendezvény fókuszba állított termékének főbb szántóföldi kultúrákban kifejtett hatását Papp Zoltán, a Dow AgroSciences Hungary Kft. fejlesztőmérnöke mutatta be.
A szakember előadásában kifejtette, hogy a növénytermesztésben a termés mennyisége és minősége szorosan összefügg a megfelelő időben és módon kijuttatott tápanyagokkal. Arra is rámutatott, hogy gazdasági növények számára a nitrogén leginkább ammónium (NH₄+) és nitrát (NO₃–) formájában vehető fel, de míg az NH₄+ viszonylag stabilan megmarad a gyökérzónában, addig a nitrát mintegy 70 %-a könnyen és gyorsan kimosódik vagy a denitrifikáció következtében nitrogéntartalma – különböző formákban – a légkörbe szökik.
– A világban számtalan készítmény segíti elő a nitrogén veszteségének csökkentését – magyarázta –, melyek különféle mechanizmusok, elvek alapján működnek; a nitrogén gyökérzónában tartása leginkább a nitrifikáció lassításával lehetséges. A nitrapyrin hatóanyagú N-Lock mikrokapszulázott készítmény nem pusztítja el a nitrifikációban részt vevő Nitrosomonas fajokat, csak a hatóanyag lebomlásáig gátolja a tevékenységüket, ezáltal csökkenti a nitrogénveszteségeket (denitrifikáció és kimosódás), a felvehető nitrogént a gyökérzónában tartja, azalatt a haszonnövények időt nyernek a tápelem felhasználására. Ezáltal az N-Lock különösen a nagy nitrogénigényű növényi kultúráknak biztosít optimális nitrogénfelhasználást.
Az N-Lock készítmény hígtrágya, szerves trágya, folyékony műtrágya (pl. Nitrosol), karbamid kijuttatásakor optimális terméspotenciált és kevesebb nitrogénveszteséget eredményez. Alkalmazása egyszerű, hatástartama pedig hosszú távú.
Kijuttatása kalászosok és repce esetében kora tavasszal, az első fejtrágyázással célszerű (akár a folyékony nitrogéntrágyával együtt), míg a kukorica esetében csak később, az intenzív növekedési szakaszban igazán hatékony.
Papp Zoltán a múlt év során végzett hazai kísérleti eredményekről is beszámolt. Az N-Lock hatására a talaj felső rétegében (0-30 cm) nőtt az ammónium-ion tartalom, míg a mélyebb rétegekben csökkent a talaj nitrát-ion tartalma. A kezelést követően 1 hónappal a talaj felső rétegében több felvehető nitrogén maradt, míg 2 hónappal később a talaj felső rétegében még szintén volt felvehető nitrogén.
A kísérleti területen az őszi búza termése 7,6 (13,5 %) %-kal növekedett, a repcéé 7,3 (10,5) %-kal, míg kukorica esetében 7,2 (11,1) %-kal lett több a termés. (Kukorica esetében a növényenkénti csőszám, illetve a csövenkénti szemszám, kalászosnál a kalász- és szemszám, repcénél a becő- és szemszám nem változott.)
A szakember a terméknek a talajra, valamint a terményre gyakorolt hatása kapcsán kifejtette, hogy az USA területén végzett kísérletek alapján az üvegházhatást okozó nitrogéngázok kibocsátása a szer használatával 50 %-kal csökkenthető, a nitrogén kimosódása a talajvízzel 16 %-kal csökken, azaz a tápanyag visszatartása a gyökérzónában közel 1/3-dal növelhető.
Az N-Lock előnyei
•
Jelentősen csökkenthető a növények számára elvesző nitrogén aránya, amit az egységnyi, kiadott nitrogénnel elért nagyobb termések is igazolnak.
•
A nitrátlemosódás veszélye és mértéke is nagymértékben csökkenthető, ezáltal a talajvizek további nitrátszennyezése mérsékelhető.
•
A denitrifikáció során elszökő és légkörbe kerülő nitrogénformák mennyisége is drasztikus mértékben csökkenthető, beleértve olyan vegyületeket is, mint a dinitrogén-oxid (N₂O), ami a szén-dioxidnál sokkal erősebb üvegházhatású gáz.
A szemléletes előadást követően Hadászi László, a KITE fejlesztési- és szaktanácsadási igazgatója a tápanyag-kijuttatás hazai gyakorlati jellemzőiről beszélt. Ez – álláspontja szerint – a hazai viszonylatban meglehetősen egysíkú, mivel több mint 70 %-ban a vetés előtti kijuttatás a jellemző. A nitrogén több mint 80 %-ban még a vetés előtt kerül a talajba, a fennmaradó 20 %-ot pedig a vetés utáni fejtrágyaként juttatják ki, miközben az adott kultúra nitrogénigényeit lenne érdemes lekövetni. A szakember szerint így a búza és a kukorica esetében is meglehetősen nagy marad a veszteség.
– Mivel Magyarország szántóföldjeinek 70 % nitrátérzékeny és ez a terület csak növekedni fog (miközben Németország, Hollandia, Dánia teljes területe nitrátérzékeny), ehhez alkalmazkodni kell, mert változtatni nem tudunk rajta – hangsúlyozta Hadászi László, nyomatékosítva, hogy a nitrogéntrágyával kijuttatott hatóanyagok hazai körülmények között (az időjárás, a talajnedvesség, valamint a száradás gyorsaságának figyelembe vételével) mintegy 40-80 %-ban hasznosulhatnak.
Ezt követően a szakember a hazai termesztési közegben, Hajdúszoboszlón 2013 óta végzett kísérletek módszertani, mérési és talajminta-vételezési eredményeit ismertette kukorica, kalászosok és repce esetében a kijuttatást követő 1, illetve 2 hónap elteltével, miközben a kijuttatás változataira is mutatott megoldásokat.
Az eredmények ismertetés során nem a terméseredményeket hangsúlyozta, mivel megfigyeléseik főként a kimosódásra, illetve a kísérletnek a termésre gyakorolt hatására irányultak. Így kukoricában (3-4-5 leveles, majd 7-8, maximum 10 leveles állapotáig vizsgálva) kétszeri kultivátorozással, a nitrogénellátást a növény fenológiai igényeihez igazítva mutatta be az eredményeket 50 kg/ha kijuttatott nitrogén esetén, valamint a kontrollterületen. (Az eredmények alapján a kétszeri fejtrágyázás már nem is válik szükségszerűvé.) Őszi árpánál szintén markáns hatás volt megfigyelhető, míg repcénél a vetés előtti teljes felületi kijuttatás lehet célravezető.
– A termelésben ott várható el jelentős érdemi hatás, ahol intenzív technológiát választva a műtrágyában lévő ammónium-nitrogén aránya magas (az ammónium-nitrát és pétisó 50 % arányban van jelen) – összegezte Hadászi László előadását.
Zárszóként pedig Szabó Levente, a KITE vezérigazgatója ösztönözte arra a jelenlévőket, hogy minél inkább éljenek a két cég által nyújtott komplex technológiai ajánlatokkal, melyeket a hatékony és eredményes termelés érdekében dolgoznak ki számukra.
A cégvezető végezetül mindenkinek sikeres termelőmunkát kívánt.
(Agrofórum Online – Csomós Éva)