A mezőgazdászok és agrárvállalkozók most kezdik szemlézni a táblákat.
Ahogy visszahúzódott a hó, itt-ott tócsáktól csillog a határ. Az őszi vetésűek többsége, különösen a kalászosok egyelőre azért jól érzik magukat. A mezőgazdászok és agrárvállalkozók most kezdik szemlézni a táblákat.
„Ránézésre” még csend honol a határban. Hol zöldell, hol barnállik a föld. Ám, ahogy itt-ott a vetések közé „téved” a gazda, jócskát cuppanhat a lábbelije. Jelentős belvizekről szűkebb hazánkban ugyan nem beszélhetünk, de foltokban azért előfordul. A művelt területek és gyepek viszont több helyen is jócskán átnedvesedtek. A legtöbb járásban jól jönne egy kis szárító, langyos szél, tartósan száraz idő, hogy a talaj felszikkadjon.
A határszemle viszonylag kedvező képet mutat. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei szervezetének szakemberei gazdaszemmel járják szűkebb hazánk mezőgazdaságilag hasznosított területeit.
Az enyhe, csapadékos ősznek köszönhetően az ekkor elvetett növények megerősödve mentek a télbe. Félő volt ugyan, hogy egy hosszabb zimankó miatt megnő a fagykár veszélye, de a tél egy rövid periódusát leszámítva a hideg nem tett kárt a kultúrákban. Ráadásul „remek” hótakaró is védte a vetéseket. A csapadék azonban okozhat problémákat. A nedvességgel párhuzamosan a növényi kórokozók elszaporodása növelheti kártételük esélyét, nagyságát. Az már most látszik, hogy szükség lesz hathatós növényvédelmi beavatkozásra. Megyénkben az is elmondható, az időben magágyba „bújtatott” szemek (magok), jól teleltek és keltek. Megfelelő az őszi vetésűek állapota.
A komáromi járásban az őszi búza esetében – 10 ezer 800 hektárnyi – mindössze 47 hektár (ha) minősíthető átnedvesedettnek, és 14 belvízzel borítottnak. A körzetben alig haladja meg a 120 hektárt a vízzel érintett táblák nagysága.
A gyepek esetében még ennél is kedvezőbb a helyzet. Esztergomban és környékén hasonló talajátnedvesedés, illetve belvízborítottság tapasztalható. A kisbéri térségben, a tavaszi vetésterület 16 ezer hektárjából mintegy 245 hektárt érint az átnedvesedés. Tatabánya, Oroszlány és Tata agrárművelés alá vont földjeiből (gyep és kalászosok) több mint 180 hektárnyin belvizes és 835 hektárnyin átnedvesedett.
Mindezek dacára megjegyezhető, hogy Komárom-Esztergom megyében a belvíz nem jelentős, főleg belvízfoltok vannak elszórtan a mélyebb fekvésű területeken. Az átnedvesedett földek aránya viszonylag magas, ez jóval inkább megnehezíti a tavaszi munkálatokat.
Az is érzékelhető, hogy búzából erősebb volt a vetési kedv. Mintegy 5000 hektárral nagyobb területen termelnek kenyérgabonát a gazdák, mint 2013-ban. A repce, triticale és a rozs vetésterülete ellenben csökkent.
Talán furcsa, de az aktuális munkák között még meg kell említeni a maradék tengeri betakarítását, ahol a talaj már elbírja a kombájnokat. Apróbb földrészleteken, szinte minden járásban akad még lábon tengeri.
A „kötelező” feladatok sorában a fejtrágyázás említhető. A nitrátérzékeny területeken február közepétől ismét engedélyezett a kijuttatásuk. Itt-ott traktorok is pöfögnek, ekék hasítanak a talajba, ugyanis a szántás befejezése is aktualitás. A tavasziak, a kapások alá megkezdődhet a magágy előkészítése. A borsó vetése például a napokban indulhat. Ám akkora az átnedvesedett területek nagysága, hogy ez sok helyen egyelőre csak álom.
(kemma.hu)