Számos gazdálkodó van ma ilyen helyzetben, mert ősszel egyszerűen nem hitte el, hogy a közelgő zöldítési szabályokat komolyan kell vennie.
Elbukhatják úgynevezett zöldítési uniós agrártámogatásaikat azok a gazdálkodók, akik tavaly ősszel teljes területüket egyféle növénnyel vetették be – hívta fel a figyelmet csütörtöki cikkében az agrarszektor.hu. Az unió idéntől élessé vált Közös Agrárpolitikája (KAP) ugyanis előírja, hogy bizonyos területnagyság felett legalább két- vagy három növényt kell termelni. Sok gazda azonban a múlt évi vetéseknél még nem hitte el, hogy akkori döntéseinek az idén komoly következménye lehet. Ezért most az is előfordulhat, hogy tavalyi vetéseik egy részét ki kell szántaniuk, ha a zöldítési pénzekhez – amelyek hektáronként 81,3 eurót tesznek ki – hozzá akarnak jutni.
Ki kell szántaniuk tavaly őszi vetéseik egy részét azoknak a gazdáknak, akik teljes területüket egy növénnyel vetették be, de az idén hozzá akarnak jutni az úgynevezett zöldítési EU-támogatásokhoz – érzékeltetik az egyik „kézenfekvő pénzmentő” megoldást ágazati szakértők a mezőgazdasági portálnak. A zöldítés új elemként jelenik meg a KAP-ban, és több más támogatással együtt 2015-től válik élessé.
A zöldítés lényege, hogy a gazdálkodóknak több új feltételt is teljesíteniük kell, ha ugyanannyi támogatást akarnak kapni, mint eddig. A mostanáig alkalmazott területalapú támogatások (SAPS) ugyanis az új KAP-ban alaptámogatásra és zöldítési pénzekre oszlanak, bár teljes összegük nagyságrendileg ugyanakkora, hektáronként 226 euró marad. Ezen belül az alaptámogatás az idéntől hektáronként 144,7 eurót, a zöldítés pedig 81,3 eurót tesz ki.
A zöldítésnél a tagországoknak nincs mérlegelési lehetőségük, hanem e jogcímre kötelezően 30 százalékot kell elkülöníteniük úgynevezett közvetlen kifizetési éves kereteiken belül, amely Magyarországon az idén 1, 47 milliárd eurót tesz ki. A gazdálkodók a zöldítési összegeket akkor kaphatják meg, ha három követelményt teljesítenek. Ezek közé az állandó gyepterületek fenntartása, az ökológiai célterületek kijelölése és az úgynevezett diverzifikálás tartozik.
A diverzifikálásnál Brüsszel azt írja elő, hogy a gazdáknak saját területükön legalább mennyi növényt kell termelniük. A szabályozás szerint 10-30 hektár között minimum kettő, 30 hektár felett pedig legalább három növényt kell vetniük. Két növénynél a nagyobb területűé nem haladhatja meg a szántóterület 75 százalékát, háromnál pedig a két legnagyobb területűé a 95 százalékos részarányt (de a legnagyobb területe 30 hektár felett sem lehet több 75 százaléknál).
Bár a zöldítési szabályokat az idén kell először alkalmazni, nehéz helyzetbe kerülhetnek azok, akik tavaly ősszel teljes területüket egyetlen növénykultúrával – például búzával vagy repcével – vetették be. Ez esetben ugyanis most azzal kell szembesülniük, hogy nem tudnak eleget tenni a zöldítés diverzifikálási előírásainak, hiszen további növénykultúrákat már nem tudnak termelni.
Az agrárszektor.hu információi szerint számos gazdálkodó van ma ilyen helyzetben, mert ősszel egyszerűen nem hitte el, hogy a közelgő zöldítési szabályokat komolyan kell vennie. Főleg a száz hektár alatti, különböző nagyságú földet művelő termelőknél fordul elő, hogy teljes területükön most is egyetlen őszi növénykultúra szerepel, mert folytatatták az egy növényre beállt, korábbi termelési gyakorlatukat.
Többen már most azzal érvelnek, hogy tavaly nem kaptak megfelelő tájékoztatást a zöldítési követelményekről, és az erre vonatkozó magyar szabályozás is csak a napokban jelent meg. A Földművelésügyi Minisztérium viszont a közelmúltban többször is egyértelműsítette, hogy a gazdálkodók az új előírásokról már az elmúlt évben is számos fórumon információhoz juthattak, és a gazdák azóta is folyamatos tájékoztatást kapnak. (A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara például a közelmúltban külön zöldítési kézikönyvet jelentetett meg, bár ezzel a tavalyi monokultúrás vetéseket nyilvánvalóan már nem előzhette meg).
Tény mindenesetre, hogy az idéntől szankciókra kell számítaniuk azoknak, akik a zöldítési előírásokat – így a diverzifikálási követelményeket – nem teljesítik. Ráadásul nincs nagy mozgástérük azoknak, akik tavaly ősszel összes földjükön egy növényt vetettek, de hibájukat most korrigálni akarják. Egyik lehetséges lépésként területük egy részét ki kellene szántaniuk, hogy azon további legalább egy- vagy két tavaszi növényt termeszthessenek. Részleges megoldás lehet azonban az is, ha a kiszántott területeket parlagon tartják, mivel az uniós szabályozás szerint ez is „önálló növénykultúrának”számíthat.
Mit tehet, aki ősszel egy növényt vetett?
– Területe egy részén ki kell szántania a vetést
– Újabb területeket kell bérelnie vagy vennie
– „Be kell nyelnie” a szankciókat
Másik lehetőségként szóba jöhet, hogy a gazdálkodók meglévő földjeik mellé továbbiakat vásárolnak vagy bérelnek, így próbálva meg a területet és a növényszámot is növelni. A legtöbb helyen viszont nem könnyű gyorsan bérelhető vagy megvehető földeket találni, nem beszélve arról, hogy a területek megszerzése nem csak forrásokat, hanem hosszadalmas procedúrát igényelhet.
Ha a termelők nem vállalják be a pluszköltséget okozó döntéseket, arra kell számítaniuk, hogy szankcióval sújtják őket. Az agrárszektor.hu megpróbálta kideríteni, mekkora lehet a büntetés mértéke, de a szabályozás értelmezésében egyelőre meglehetősen eltérőek a szakértői álláspontok. Végül a zöldítési kézikönyvet kiadó NAK véleményét tekintettük mérvadónak: a kamara szerint pedig 10-30 hektár között a zöldítési pénzek felét, harminc hektár felett pedig teljes összegét elbukja az, akinek területén az idén csak egyetlen kultúrnövény van. A köztestület hamarosan úgynevezett kalkulátort állít össze és tesz közzé annak érdekében, hogy a gazdálkodók bármilyen lehetséges esetben kiszámíthassák, mekkora büntetést kaphatnak, ha megsértik a zöldítési előírásokat.
