A bundásbogár mint a gyümölcsösök potenciális kártevője, már régóta ismert. Előszeretettel felkeresi a virágzó gabonákat, főleg a rozskalászokat.
A bundásbogár mint a gyümölcsösök potenciális kártevője, már régóta ismert. Előszeretettel felkeresi a virágzó gabonákat, főleg a rozskalászokat. Különösen kedveli a fészkesvirágzatúak és a keresztesvirágzatúak virágait.
Őszi káposztarepcében, Vas megyében 2007-től, több helyszínen folytatott sárga vizes tálas csapdázás során figyeltünk fel jelenlétére. Az őszi káposztarepce tavaszi szárkártevői mellett először még csak néhány példányt fogtak csapdáink, majd az elmúlt 3 év során helyenként tömeges előfordulásukat tapasztaltuk. Termelői visszajelzések, kollégák véleménye alapján nem tájegységi, hanem országosan jelentkező tendenciáról lehet szó.
Magyarországon a bundásbogár egynemzedékes, imágó alakban, a talajban telel. Ez a 8-13 mm hosszú, sűrű, fehéres-sárgás szőrökkel borított bogár a virágrészeket károsítja: a porzót, a termőt, sziromleveleket megrágja, aminek következtében elmarad a megtermékenyülés. Ha még nincsen kinyílt virág, károsítja a bimbókat is, hiszen keresi a virágrészeket. A bundásbogár pajor típusú lárvája vöröses színű szőrökkel fedett. Elsősorban korhadó szerves anyagokkal táplálkozik.
Időjárás függvényében már márciustól megjelenhetnek az első példányok. 2013-ban, a hosszan tartó téli időszak utáni hirtelen felmelegedésben április 11-től fogtak először tömegesen bundásbogarakat sárga vizes tálaink (Sorkifalud). A csapdák átlagában ekkor 15 egyedet találtunk. Április 24-től, ahogy az első virágok kinyíltak, a növény szintjében tartott csapdák fogása lényegesen lecsökkent.
Megfigyelések tapasztalatai
Az elmúlt években szántóföldi munkáink során tudatosan figyelve a kártevőt, a következőket tapasztaltuk:
Betelepedésük elsősorban a tábla szélére, szegélyére koncentrálódott. Amennyiben tömegesen fordultak elő, a kisebb repcetáblákon a tábla minden részén megtalálhatóak voltak. Azonban a szegély fertőzöttsége ezekben az esetekben is magasabb volt.
1. kép: A vastag kötött kék pulóverre is repül a kártevő (2012.04.03.)
Azokon a táblaszéleken, amelyeket hosszú időn keresztül süt a nap, nincs mellette árnyékoló erdősáv – már reggeltől süti a nap – lényegesen több bundásbogár figyelhető meg. Csapdázásánál mindezt érdemes szem előtt tartani.
A délutáni, esti jelentős hőmérséklet csökkenéssel együtt – ami az áprilisra igencsak jellemző –, az imágók is elhagyják a virágrészeket és a talajszinten, a talajrepedésekben keresnek menedéket.
Mivel tömeges előfordulása esetén komoly kárt tud okozni, érdemes elgondolkodni a kártétel megelőzésén.
Csapdázási lehetőségek
Nagyobb mennyiségben történő csapdázására több lehetőség is adódik.
Varsás CSALOMON® csapda
Magyar kutatók (MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete) fejlesztették ki ezt az élénk kék színű csapdát, amelynek csalogató hatását virág illatanyag csalétek fokozza. A csapda a bundásbogáron kívül nagy számban foghat sokpettyes virágbogarat (Oxythyrea funesta), amely hasonló, de kevésbé szőrözött, kissé fémfényű feketés bogár. A bundásbogárhoz képest később jelenik meg, a virágok megrágásával pedig szintén okozhat kárt, mint ahogy repcében is tapasztaltuk. A csapda vonzóképessége a környezeti tényezők függvényében 3-4 hét után csökkenhet.
Kék színű műanyag tál, félig vízzel töltve
A tőlünk délre fekvő országokban, gyümölcs ültetvényekben a bundásbogár súlyos gazdasági károkat okozhat. Különböző színű tálakkal történt csapdázás gyakorlati tapasztalatai alapján a kék színű tálak fogják a legtöbb egyedet. Iráni vizsgálatok alapján olyan hatékonyan fognak ezek a tálak, hogy az adott évben (2010) nem volt szükség kémiai beavatkozásra (egy 50 ha-os alma ültetvényben minden második sorba, egymástól 10 m-re kihelyezett csapdák esetében). A következő évben pedig már 70 000 csapdát osztottak ki a termelői közösség tagjainak.
Növényvédelmi szempontból fontos, hogy a varsás csapda és a műanyag tál egyrészt nagy számban tudja a kártevőt befogni, másrészt mind a hím, mind a nőstény egyedeket megfogja.
Kémia védekezés
Jelenleg nincsen engedélyezett rovarölő szer a bundásbogár elleni védekezésre. A repce fő tavaszi kártevői (repceszár-ormányos, nagy repceormányos, repcefénybogár, repcebecő-ormányos) elleni kezelések a repcén lévő bundásbogarakra is hatnak. 2013-ban, Sorkifalud térségében a repce tavaszi szárkártevői elleni kísérlet során április 10-én, a repce rejtett bimbós fenológiai állapotában kezeltünk piretroid és foszforsavészter hatóanyagú készítményekkel. A kísérleti parcellákon már megjelentek a bundásbogarak, betelepedésük folyamatos volt. Mind a két hatóanyagcsoportba tartalmazó készítmények, valamint a kombinációik jelentősen lecsökkentették a bundásbogarak egyedszámát is.
2. kép: Virágkártétel – sokpettyes virágbogár (2011.04.19.)
Visszatekintve az előző évekre, átlagos időjárási viszonyok között valamivel később, általában a repce sárgabimbós állapota – virágzás eleje fenológiai állapottól kezdődően észleltük tömegesen a kártevőt.
Ebben az időszakban már, amennyiben a repcefénybogár, repcebecő-ormányos létszáma indokolttá teszi a kezelést, a méhek védelmére külön oda kell figyelnünk.
Választhatjuk a méhekre nem veszélyes/nem jelölésköteles rovarölő szereket, melyek a virágzó növényállományban vagy méhek közelében bármikor veszély nélkül felhasználhatóak, mivel rendeltetésszerű alkalmazásuk eleve nem veszélyezteti a méheket (1. táblázat).
Másik lehetőség a méhkímélő technológia alkalmazása, méhekre mérsékelten veszélyes vagy mérsékelten kockázatos minősítésű növényvédő szer felhasználásával.
A 43/2010. (IV. 23.) FVM-rendelet határozza meg a méhkímélő technológia fogalmát: „15. § (3) Méhekre mérsékelten veszélyes vagy mérsékelten kockázatos minősítésű növényvédő szer kijuttatása – amennyiben ezt a növényvédő szer engedélyokirata lehetővé teszi – kizárólag a házi méhek napi aktív repülésének befejezését követően, legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával kezdhető meg és legkésőbb 23 óráig tarthat…”
Igazi tél, tartós fagypont alatti hőmérséklet mindeddig (2014. január 22.) nem volt jellemző, így a tél még nem tudta az áttelelő kártevő népességet hatásosan csökkenteni. Ha ez nem változik, a kitavaszodás folyamán jelentős egyedszámmal indulhat meg a repce tavaszi kártevőinek betelepedése, köztük helyenként a bundásbogáré is.
Farkas István
Vas Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, Tanakajd
(Agrofórum Online – Fotó: A szerző felvételei)