A kistérségi biogáz-finomító rendszer a vidékfejlesztésben, a foglalkoztatottság növelésében nagy szerepet játszhat.
Az FM és az Magyar Turizmus Zrt. Agrármarketing Vezérigazgatóság együttes szervezésében 2016. január 27-én „A bioenergetika lehetőségeiről” az AGROmashEXPO-n tartottak előadást.
Romvári Róbert, a Herman Ottó Intézet kutatás-fejlesztési referensének előadásában a biogáz energetikai felhasználása témakörön belül a Fekete István Programot ismertette, egyúttal a Herman Ottó Intézet is bemutatta, és a környezet – és természetvédelmi munkatevékenységeket felsorolta.
Igen nagy szerep jutott a Koppány Programnak (2011), amely a Koppány patak mentén végzett vizsgálatokra, revitalizációra, biomimetikus rendszer létrehozására és végső soron a biomasszából történő biogáz előállításáról szóló témákra irányult. Bemutatták a hagyományos szántóföldi termesztés főbb környezeti hatásait és a Koppány Program kedvező anyagforgalmát és főbb (kedvező) környezeti hatásait.
A Leonardo Innovációs Transzfer projekt (2012-2015) átvétele fontos mérföldkőnek számít, maguk a képzések technikusi (OKJ-s) és felnőttképzései tanfolyam keretében zajlanak le.
A Fekete István mintaprogram két éve fut „térségi válasz” gyanánt. 9 térségi projektet ölel fel, foglalkozva a fenntartható tájgazdálkodás és a biomassza energetikai hasznosításával, vizsgálva a térség, a vidékfejlesztés, agrárfejlesztés, környezetügy, energia kérdéseit. A projektelemek közül 3 biogáz kísérő tervezési munkát, 1 biomassza égetőmű tervezési munkát, 3 vizes élőhely rehabilitációs tervezést, 2 berek revitalizációs tervezést említettek meg. Az eredmények és célok ismertetésekor a képzési vertikum fontossága, a biogáz-biofinomítás kérdései szerepeltek.
A másik előadó, Enyingi Tibor ügyvezető igazgató (Natúrzóna Nonprofit Kft) visszatérve a Fekete István programra, a kivitelezés céljait (energiatermelés, vidékfejlesztés, munkahely-teremtés stb.) emelte ki. A hulladék és energia témában közismert, hogy a táplálékláncon keresztül a biomassza széndioxiddá oxidálódik. Az oxigéndús (aerob) környezetben a lebomlás végén nagy a hőveszteség, viszont oxigénmentes környezetben nincs hőenergia-veszteség, miközben nagy mennyiségben képződik metán.
A biogáz összetételéről (metán,CO2 stb.) szólva rámutattak a biogáz gázmotorokban történő égetésével járó energiatermelésre (40 %-nyi elektromos energia, 60 %-nyi hőenergia). A növényélettani kérdéseket érintve a napenergia – elektron – fotoszintézés folyamatát áttekintve cukrokról (vázanyagok), zsírokról (energiatárolók) és fehérjékről (építőkövek) volt szó.
Rámutattak a hagyományos növénytermesztésből adódó problémákra (pl. importból származó inputok, fajtafüggőség stb.), és a következményekre (talajpusztulás, talajszennyezettség növekedése, termelési kockázatok, főleg a klímaváltozás miatt – különösen a kukoricánál), de az értékesítési kockázatok, foglalkoztatottak alacsony szintje is kedvezőtlen hatással járnak.
Mi a megoldás? Merjünk zöldíteni! – hangzott el a következtetés. A „zöld anyag” termelésben a gabona helyett a fehérjékre érdemes összpontosítani (importtól függőség csökkentése, vidéki kitörési lehetőségek). A takarmány- és élelmiszernövények termesztésével mind több munkahelyet lehet létrehozni.
Az előadás további részében a biogáz-biofinomító rendszert mutatták be (biogáz – melléktermék – hulladékhő – elektromos áram tagolásban). A kistérségi biogáz-finomító rendszer a vidékfejlesztésben, a foglalkoztatottság növelésében nagy szerepet játszhat, részben a felsőbb végzettségű szakemberek foglakoztatásával, másrészt maga a rendszer 20-60 főt tud integrálni.
(Kölcsei Tamás – Agrofórum Online)
