Növényvédelem

Fókuszban a kiskultúrák – Mit ad a NÉBIH a gazdáknak?

Agrofórum Online

Ez a terület a szerválasztékot illetően mostohának számít, miközben komoly növényvédelmi gondokkal kellene megbirkózni.

„Fókuszban a kiskultúrák – mit ad a NEBIH a gazdáknak?” – ezzel a címmel tartott előadást a NÉBIH elnökhelyettese, Jordán László az AGROmashEXPO kiállításon január 30-án az FM és a Magyar Turizmus Zrt. közös nagy sátrában. A neves növényvédelmi szakember növényvédelmi szempontból vizsgálta a kis kultúrák termesztésével kapcsolatos gondokat.

Maga a „kis kultúrák” körülhatárolása sem teljesen egyértelmű. Erre vonatkozólag a 89/2004. FVM rendelet 7. melléklete ad eligazítást. Általában az olyan növények körét öleli fel, amelyeket jobbára kis területeken termesztenek, de a határok nem merevek. Így például a hibridkukorica vetőmagtermesztés is beleférne a kiskultúrák körébe.

A kis területen történő termesztés jellegénél, méreténél fogva a növényvédő szer gyártók számára relatíve kis mennyiségű növényvédő szer felhasználást jelent, ahol nem térül meg az engedélyezési eljáráshoz szükséges jelentős anyagi befektetés. Az elmúlt években tapasztalt növényvédő szer visszavonásokkal együtt így ez a terület a szerválasztékot illetően mostohának számít, miközben komoly növényvédelmi gondokkal kellene megbirkózni. A termelők sokszor ezért a hiányos technológia miatt kedvüket vesztik, felhagynak a termeléssel, ami társadalmi, szociális gondokhoz is vezethet (munkaerő-elvándorlás).

A felhalmozódó növényvédelmi gondokon sok termelő úgy teszi túl magát, hogy „fekete technológiával” dolgozva nem engedélyezett szereket használ (kockáztatva ezzel az esetleges lebukás veszélyét, ami adott esetben akár a termés megsemmisítésével is járhat). Mások eseti – szükséghelyzeti – engedélyt kérnek, de ez rendkívül hosszadalmas és többlépcsős eljárást igényel, és nem is erre van kitalálva. A gondok kezelésére, a kiskultúrák „felkarolása” ügyében az EU és EPPO közös kezdeményezésére Párizsban titkárságot hoztak létre. Ezen szervezet munkájának eredménye azonban még sok idő múlva jelenik meg.

A téma fontosságának tudatában hazánkban megindult a technológiafejlesztés, amelyhez több intézmény (FruitVeb, a Növényvédelmi és Növényorvosi Kamara, Növény- és Talajvédelmi Szolgálat) összefogott. A fő cél annak a lehetőségnek a kidolgozása, hogy az egyes kultúrákra a Magyarországon egyébként más növényi kultúrákban engedélyezett növényvédő szerek szerengedély-okiratait kiterjesszék. Ezt megelőzően a biológiai hatékonyság és a szermaradék-kérdést meg kell vizsgálni. Magát az értékelést a NÉBIH végzi. Eddig is sikerült már több engedélyokiratot kiterjeszteni (2012-ben 6, 2013-ban 19, 2014-en 32, 2015-ben 28), aminek köszönhetően a termelők mind több engedélyezett technológiával tudnak dolgozni. A NÉBIH ebben a munkában igyekszik elmélyíteni az együttműködést a termelőkkel, hasznos információkat adva és jó technológiai gyakorlatot mutatva. További segítséget jelent a szerek világában való eligazodáshoz a NÉBIH által készített növényvédő-szer adatbázis, amely az intézet honlapján megtekinthető (így bármilyen változás nyomon követhető), s az engedélyokiratokat abban meg lehet tekinteni, ami jogi esetekben is mérvadónak számíthat.

(Dr. Kölcsei Tamás – Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Megjelent: Védekezés hazánk jelentős szántóföldi kártevői ellen

2020. szeptember 22. 10:20

Jelen kiadvány létrejöttének hátterében az Agrofórum Kiadó Kft. szerkesztőbizottságának és az ADAMA Hungary Zrt. munkatársainak azon törekvése húzódik meg, melynek fő céljai a fontosabb kártevőkkel kapcsolatos aktuális védekezési információk egységes megjelenítése és azok termelőkhöz történő eljuttatása.

A BASF felvásárolja az L-glufozinát-ammónium, szabadalommal védett technológiát

2020. szeptember 15. 09:43

A BASF felvásárolta az L-glufozinát-ammónium szabadalommal védett Glu-L™ technológiát az AgriMetis™-től. E vállalat vezető szerepet tölt be a növényvédelem biotechnológiai innovációs fejlesztésének területén, és a BASF Mezőgazdasági Megoldások divíziója ezzel a tökéletesített technológiával még hatékonyabb terméket kínálhat ügyfeleinek a nem kívánt gyomok elleni védekezéshez.

3 millió tonna növényvédő szert használunk évente

2020. szeptember 11. 11:38

Haszonnövényeink és állataink védelme érdekében jelenleg globálisan 3 millió tonna peszticidet használunk fel évente. Magyarországon 2018-ban a legutolsó szerforgalmi jelentés alapján 26,5 tonna növényvédő szer került forgalomba, melyek 40%-a gyomirtó, 27%-a gombaölő, 16%-a talajfertőtlenítő, 8%-a rovarölő szer volt.

Súlyos eredmény: 458 olimpiai medencényi illegális növényvédő szer

2020. július 27. 13:08

A növényvédelem sikeressége számos tényezőn múlik. Az egyik, talán kevésbé ismert probléma az illegális növényvédőszer-kereskedelem és -hamisítás, mely az évek folyamán egyre jelentősebbé válik.

A gabona lisztharmat fertőzésért nagyban felelős a technológia is!

2020. március 23. 09:57

Mint minden gombának, így a lisztharmatnak is megvan a maga kedvelt klímája, amikor szeret „előbújni”, fertőzni, így a lisztharmat a melegebb, párás (de nem nedves, mivel a cseppfolyós víz a micélium fejlődését gátolja) időjárást kedveli. Megjelenését gyors felszaporodás követi, ha a közepesen meleg és párás idő tartósan fennáll.

Mire figyeljünk a leander teleltetése során növényvédelmi szempontból?

2019. október 18. 04:36

N. Blanka kérdése: Leandereim teleltetése során mire kell kiemelten odafigyelnem növényvédelmi szempontból?

Fainjektálás: gyümölcsfákon tilos!

2019. április 15. 09:02

Zsigó György, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara budapesti szervezetének alelnöke az időszerű közterületi növényvédelmi teendőket osztotta meg.

A kukorica gombás betegségei és ellenük való védekezés – A kukorica csövét károsító betegségek (2/1.)

2019. június 8. 04:36

A kukorica a legnagyobb területen termesztett, egyben legfontosabb takarmánynövényünk, bár az elmúlt években változást mutat a felhasználás szerkezete. Az élelmiszeripari hasznosítása fokozatosan nő, jelenleg mintegy 2,7 millió tonna, ezzel ellentétben takarmányként egyre kevesebbet (2,3 millió tonna) használunk fel. A hazai piacra szánt kukoricánál a deoxinivalenol (DON), és az aflatoxin mennyiségét kell tanúsítvánnyal igazolni, míg az exportra szánt tételeknél akár 4-5 féle toxinra is kérhetnek vizsgálatot.