Magyarországon a fehérjenövények vetésterülete kisebb a lehetségesnél és a szükségesnél.
A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, Kutatóintézetek és Tangazdaság – Nyíregyházi Kutató Intézet feladataihoz tartozik a tájkörzetbe jól illeszkedő, ott jó minőségben megtermelhető nagymagvú hüvelyesek biológiai alapjainak a megteremtése, technológiájának fejlesztése, és új fajok termesztésbe vonása. A feladatunk kettős, egyrészt mindig újabb, jobb, piaci igényeket kielégítő fajták előállítása, másrészt a már meglévő fajták fenntartó nemesítésének magas színvonalú megvalósítása. Célunk a minőségi vetőmag termelők rendelkezésére bocsátása.
Magyarországon a fehérjenövények vetésterülete kisebb a lehetségesnél és a szükségesnél. Ki kell használnunk a bennük rejlő lehetőségeket. Nagyobb figyelmet kell fordítani termesztésükre és termelésfejlesztésükre, mely a fenntartható mezőgazdaság szempontjából indokolt, illetve táplálkozási értékük is magas, értékes növények. Hazánkban a feltételek adottak, viszont takarmányfehérje-szükségletünk nagy részét importból fedezzük.
A nagymagvú hüvelyesek botanikai szempontból a hüvelyesek (Fabales=Leguminosales) rendjének, pillangós virágúak (Fabaceae=Papilionaceae) családjába tartoznak. Ebbe a családba számos kultúrnövényünk tartozik, melyek termesztése régi korokra nyúlik vissza, nagy termesztési hagyományuk van. A borsót már a kőkorszakban ismerték, a szója termesztésének első írásos emléke Kínából i.e. 2800-ból származik. A lóbabot Magyarországon már a bronzkorban termesztették, a csillagfürt az ókorból ismert kultúrnövény. A babot az indiánok már kb. 5000 éve termesztik, Európába az 1530-as években került.
Gyakorlati szempontból két nagy csoportba oszthatjuk a fehérjenövényeket:
– pillangós szálastakarmányok,
– nagymagvú hüvelyesek (étkezési és abrakhüvelyesek).
1. kép Fontosabb szántóföldi hüvelyesek és magjaik
6. mezei borsó (Pisum arvense); a) őszi, b) tavaszi magja. – 7. Főzelékborsó (Pisum sativum); a) sárga-, b) zöld kifejtő, c) velőborsó. – 8. Lencse (Lens esculenta). – 9. Paszuly (Phaseolus vulgaris); a) hosszú, b) lapos, c) közép, d) gyöngy, e) gömbölyű, f) fürjbab, g) Longfellow, h) Nonpareil, i) Vilmos császár, k) Flageolet piros párizsi, l) Monr d’or, m) Wachs Gold-krone, n) Flageolet lila, o) Saxa. – 10. Közönséges bükköny (Vicia sativa). – 11. Szöszösbükköny (Vicia villosa). – 12. Pannonbükköny (Vicia pannonica). – 13. Lóbab (Vicia faba), alatta a magja. – 14. Szegeslednek (Lathyrus sativus). – 15. Szója (Glycine hispida). – 16. Kék-, (Lupinus angustifolius), 17. Fehér-, (Lupinus albus) és 18. Sárga csillagfürt (Lupinus luteus). Eredeti kép.
Forrás: Dr. Villax Ödön: Szántóföldi pillangósvirágúak. I. rész. Hüvelyesek. 1935.
Az állati fehérjék az emberi táplálkozásban nagyobb értéket képviselnek, mint a növényi fehérjék, bár az utóbbiak választéka gazdagabb a fehérjeforrások tekintetében, és azok közül is a hüvelyes növények emelkednek ki. Éppen ezért a fehérjestratégiában, valamint a vetésforgóban betöltött szerepük, a talajtermékenységre gyakorolt hatásuk miatt érdemes a figyelmet a hüvelyesek termesztésében rejlő lehetőségekre és előnyökre irányítani. A vetésszerkezetben nagyobb arányú termesztésük szükségessége nem lehet kérdéses, már csak azért sem, mert a fehérjenövények termesztése egy állandó, magas szintű gabonatermesztést tesz lehetővé, környezetkímélő és talajt gazdagító energiatakarékos gazdálkodást biztosít. Mindenképpen figyelemreméltó, hogy e növényekkel szimbiózisban élő, légköri nitrogént megkötő baktériumok tevékenysége hozzájárul a talaj termékenységének fokozásához, nitrogénnel gazdagítják a talajt. Ez a nitrogén szerves anyaghoz kötött, tehát sokkal nehezebben mosódik le a talaj alsóbb rétegeibe, illetve a talajvizekbe, így a környezetet nem szennyezi.
További előnyök:
– könnyen beilleszthetők a vetésforgóba,
– előnyös hatásúak az utóveteményre,
– fehérjeigényt elégítenek ki,
– exportlehetőség, importkiváltás.
A Nyíregyházi Kutató Intézetben nemesített fehérjenövény-fajták
A Nyíregyházi Kutatóintézet megalakulása óta foglalkozik a fehérjenövényekkel, hiszen az 1929-ben kialakított Westsik-vetésforgó kísérlet meghatározó növénye a csillagfürt. Ezen kívül jelentős az intézetünkben folyó zöld- és szárazborsó, zöld- és szárazbab, lóbab nemesítése és fajtafenntartása is.
2. kép Perle szárazbabfajta
A csillagfürt faj népszerűsítésében úttörő szerepet játszott Westsik Vilmos, aki a homokjavító kísérlet alapján a csillagfürtöt kiváló talajjavító növénynek tartotta. A csillagfürt egyéb értékes sajátossága:
– gyenge termékenységű, savanyú talajokon is termeszthető,
– a talaj tápanyagkészletével szemben különösebb követelményt nem támaszt,
– az egyik legtöbb (120-180 kg/ha) légköri nitrogént megkötő pillangós növényünk,
– sokoldalúan hasznosítható, fehérjedús takarmányt biztosít,
– nyersfehérje-tartalma: 35-40 %.
A nemesítés 1976 óta került Nyíregyházára, itt született meg a fehérvirágú édes csillagfürtfajta a Nelly. Elsődlegesen abraktakarmány, magas tápértékű zöldtakarmány, jó minőségű szilázs készíthető belőle.
Az Intézet másik eredményes nemesítésű növényfaja a lóbab. Nagy fehérjetartalmú abrak- és zöldtakarmányozásra alkalmas hüvelyes takarmánynövény, étkezési célra is kiválóan alkalmas. Magja fehérjében gazdag: nyersfehérje-tartalma 26-28 % körül van. Kisvárdai-22, Kisvárdai-29, Mirna lóbabfajta erős, jó állóképességű. Nagy zöldtömeget adó vegetatív típus, zöldtakarmány és siló céljára is alkalmas. Mint lóbabdara, minden állatfaj tápjában felhasználható. Fehérjetartalma: 27-31 %. Anka étkezési lóbabfajta étkezési és takarmányozási célra egyaránt felhasználható. Zsenge magját zölden friss fogyasztásra, konzerv- és hűtőipari felhasználásra, érett magját konzervcélra és lisztkészítmények dúsítására ajánlják. Fehérjetartalma: 26-30 %. Kiváló házikerti fajta. A Kinga ugyancsak alkalmas házikerti termesztésre. Zsenge magja zölden friss fogyasztásra, konzerv és hűtőipari célra használható. Érett magja vegyes konzervekbe, köretekhez, főzelék céljára való. Lisztje kenyérfélék, édességek és húskészítmények adaléka lehet.
1985-ben a fehérjeprogram idején indult el a szárazborsó-nemesítésünk, amely először honosítással kezdődött. Jelenleg két honosított fajtával rendelkezünk. Hanka sárgamagvú étkezési, Irina zöldmagvú szárazborsófajta. Táplálkozásra és takarmányozásra egyaránt alkalmasak.
A fajták termésbiztonságukkal, magas termőképességükkel, jó állóképességükkel tűnnek ki.
A Nyíregyházi Kutató Intézet az 1970-es évektől foglalkozik zöldborsó nemesítésével, melynek eredményeképpen kiváló minőségű fajtákat sorakoztatott fel. Ezek a fajták érésidőben 3-5 naponként követik egymást, fajtasort alkotnak. A legkorábbi Léda és a legkésőbbi Zsuzsi fajta érésideje között 21 nap a különbség. Így a termelőknél alkalmazott szakaszolással, 30 napos, futószalagszerű termesztés alakítható ki.
3. kép Hanka szárazborsófajta
A minősített fajtáink a következők (érésidők sorrendjében): Léda, Zita, Zeusz, Lora, Zsuzsi. Termőképességük kiváló, állóképességük miatt géppel jól betakaríthatók. Termesztésüknél előnyt jelent jó szárazságtűrésük és rezisztenciájuk a Fusarium oxysporummal szemben. A konzervipari feldolgozás szempontjából korszerűek, szemméretük kicsi, közepes, zsengeségüket hosszabb időn keresztül megtartják. A zsengén betakarított mag színe sötétzöld, konzervipari és hűtőházi feldolgozásra egyaránt kiválóan alkalmas.
Az Intézet szárazbabfajtái minden fajtacsoportban képviseltetik magukat az egyszínű babok kivételével az államilag minősített fajták között. A gyöngybabok (Start, Perle) bő termésükkel, a Perle kitűnő ízével, vékony héjával tűnik ki. A Hópehely igen bőtermő, salátababnak alkalmas fajta, az öntözést különösen meghálálja. A Diana szárazságtűrése kiemelkedő, kitűnő ízével és jó főzési tulajdonságaival kis ezermagtömege ellenére is közkedvelt fajta a felhasználók körében.
1976 óta foglalkozunk a zöldbab nemesítésével is. A Lada sárgahüvelyű zöldbabfajta termőképessége, szárazságtűrése, rövid tenyészideje és paszulyvésszel szembeni toleranciája miatt kedvelt házikerti fajta. Buvet zöldhüvelyű ceruzabab jó állóképességű, jóízű, paszulyvésszel szemben toleráns fajtánk. A Hungold sárgahüvelyű zöldbabfajta determinált növekedésű, tömör bokrot képez. Jó beltartalmi tulajdonságokkal rendelkezik. Kiemelkedő tulajdonsága, hogy jól tűri a kedvezőtlen ökológiai körülményeket is. Janka sárgahüvelyű fajta, determinált növekedésű, felálló bokrot képez. Konzervipari feldolgozásra és házikertben is kiválóan hasznosítható, szárazbabként is fogyasztható. Jó szárazságtűrő.
Mendlerné dr. Drienyovszki Nóra
DE AGTC KIT, Nyíregyházi Kutató Intézet
