Növényvédelem

BASF szőlő start Szekszárdon

Agrofórum Online

A program két részből állt: szakmai előadásokból és szabadföldi bemutatóból.

A szekszárdi dombok között kanyargó úton a Bodri Pincészethez érkeztünk. Ahogy a várszerű pincészethez értünk, és beléptünk a boltíves kapun, az ember nem tudta, hogy egy katedrálisba érkezett-e, vagy egy neves pincészet fogadótermeibe. A vendégeket a BASF munkatársai fogadták.

A program két részből állt: szakmai előadásokból és szabadföldi bemutatóból. A BASF marketing igazgatója, Kőrös Gyula üdvözölte a résztvevőket, aki azzal indította a rendezvényt, hogy a BASF egy olyan szolgáltatással kívánja a partnereit segíteni, amely a szőlő betegségeinek megelőzésére, azok fertőzésdinamikájára irányítja rá a figyelmet. A szakemberek mindennapi munkájukban, a döntéshozatali folyamatokban hasznosítható, praktikus információkkal gyarapodhatnak az itt szerzett ismeretek révén. Szeretnénk alkalmat teremteni – mondta – arra, hogy a teljes szőlővédelmi szezon legkritikusabb időszakában konzultálhassanak partnereink a szakértőinkkel a korai fertőzések felismeréséről és az ehhez igazított optimális védekezésről.


Kőrös Gyula

Dr. Füzi István és Dr. Hoffmann Péter a BASF fejlesztőmérnökei egymást váltva, vetítőképes előadáson mutatták be, a szőlő betegségeinek fertőzésdinamikáját, az elmúlt 26 évben folyamatos tanulmányozással nyert tapasztaltok alapján. A vizsgálat három jellemző szőlő betegségre terjed ki, úgymint a lisztharmat, peronoszpóra és a botritisz.


Dr. Fűzi István


Dr. Hoffmann Péter

A bemutatott ábrán a legnagyobb fertőzési arányt, 49 %-ot a lisztharmat tette ki, 31 % volt a botritisz és 20 % a peronoszpóra. Az előadók megállapították, hogy bár a peronoszpóra részaránya alacsonynak tűnik, az esetlegesen kialakuló korai peronoszpóra járványok súlyos terméspusztulást eredményezhetnek.

Jelen előadásban a lisztharmat járványok kialakulására koncentráltak az előadók. Mivel ez a betegség kiszámíthatóbb és előrejelezhetőbb, mint a peronoszpóra járványok, amelyek alapvetően időjárás függőek. A lisztharmatfertőzés rendszeresen minden évben megjelenik, így az ellene való védekezés és a járvány kialakulásának előrejelzése döntő fontosságú a termés megóvása érdekében. A járványok kialakulása megakadályozható, ha a védekezések időzítése megfelelő. A korai kezelések kulcsfontosságú szerepet játszanak a lisztharmat elleni védekezésben. Az előadók megjegyezték, hogy minél korábbi a bogyók fertőzése, annál nagyobb lesz a kár. A védekezés kulcsa, a bibe védelme, amelyet a virágzás előtt használt felszívódó szerekkel érhetünk el. Minél hatékonyabb ez a korai védekezés, annál kevesebb gondjuk lesz a szőlősgazdáknak a szezon idején, így nemcsak rövid-, de hosszútávon is megtérül a befektetés.

Az előadók a vetített képeken azt is bemutatták, hogy a szőlőlisztharmat, ha már nyomokban megjelenik, az előrevetíti a fertőzés gyors terjedésének lehetőségét különösen akkor, ha az időjárás is, mint hajlamosító tényező úgy alakul, hogy kedvezően hat a gomba gyors felszaporodására és terjedésére.

A szakemberek felhívták a figyelmet, a betegségek időbeni felismerésére, amelyet az előadást követő gyakorlati bemutató során, a növényállományokon is tanulmányozhattak a jelenlévő szőlősgazdák.

*

Azok az érdeklődők, akik nem tudtak a rendezvényen részt venni, az ott elhangzottak summáját megtalálják az Agrofórum honlapján, az Agrárhírek fül legördítésével, a Szőlő-bor menüpontban a témában készült videó megtekintésével.

(Bódis László – Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Megjelent: Védekezés hazánk jelentős szántóföldi kártevői ellen

2020. szeptember 22. 10:20

Jelen kiadvány létrejöttének hátterében az Agrofórum Kiadó Kft. szerkesztőbizottságának és az ADAMA Hungary Zrt. munkatársainak azon törekvése húzódik meg, melynek fő céljai a fontosabb kártevőkkel kapcsolatos aktuális védekezési információk egységes megjelenítése és azok termelőkhöz történő eljuttatása.

A BASF felvásárolja az L-glufozinát-ammónium, szabadalommal védett technológiát

2020. szeptember 15. 09:43

A BASF felvásárolta az L-glufozinát-ammónium szabadalommal védett Glu-L™ technológiát az AgriMetis™-től. E vállalat vezető szerepet tölt be a növényvédelem biotechnológiai innovációs fejlesztésének területén, és a BASF Mezőgazdasági Megoldások divíziója ezzel a tökéletesített technológiával még hatékonyabb terméket kínálhat ügyfeleinek a nem kívánt gyomok elleni védekezéshez.

3 millió tonna növényvédő szert használunk évente

2020. szeptember 11. 11:38

Haszonnövényeink és állataink védelme érdekében jelenleg globálisan 3 millió tonna peszticidet használunk fel évente. Magyarországon 2018-ban a legutolsó szerforgalmi jelentés alapján 26,5 tonna növényvédő szer került forgalomba, melyek 40%-a gyomirtó, 27%-a gombaölő, 16%-a talajfertőtlenítő, 8%-a rovarölő szer volt.

Súlyos eredmény: 458 olimpiai medencényi illegális növényvédő szer

2020. július 27. 13:08

A növényvédelem sikeressége számos tényezőn múlik. Az egyik, talán kevésbé ismert probléma az illegális növényvédőszer-kereskedelem és -hamisítás, mely az évek folyamán egyre jelentősebbé válik.

Hányszor kell permetezni az almafákat?

2020. március 25. 04:36

Sz. Kálmán kérdése: Hányszor, és mikor kell permetezni az almafákat? Mik a legjelentősebb betegségei és kártevői?

Engedélyezéstől a göngyöleg visszaváltásáig - Növényvédelmi aktualitások az AGRYA rendezvényén

2018. június 6. 15:37

Az integrált növényvédelmi technológia egyes elemeinek összehangolt alkalmazásához elmélyült szakmai tudásra van szükség.

Trendek a szántóföldi növényvédelemben - Agritechnica 2019

2020. március 27. 14:47

Az új technológiai megoldások egy célt szolgálnak, nevezetesen azt, hogy csak annyi szert használjunk amennyi szükséges, olyan pontosan amennyire csak lehet és ilymódon hozzunk létre egy modern integrált növényvédelmi rendszert.

Peronoszpóra fajok jelentősége szántóföldi kultúrákban

2019. január 23. 04:36

A szerző célja, hogy a peronoszpóra eredetű betegségeken belül felhívja a figyelmet és ismertesse a szóján (Glycine max) károsító Peronospora manshurica, valamint az őszi káposztarepcét (Brassica napus L. convar. napus) és az olajretket (Raphanus sativus var. oleiferus) fertőző Peronospora parasitica kórokozó gombafajok jelentőségére, bemutatva tüneti megjelenésüket és a védekezési lehetőségeket.