Növénytermesztés

A vetésforgó szerepe az éghajlatváltozás tükrében

Agrofórum Online

A globális éghajlatváltozás szántóföldi kultúrákra gyakorolt hatása évről évre növekszik. Az időjárás egyre extrémebbé válik, a száraz, csapadék nélküli periódusok egyre sűrűbbek és hosszabbak lesznek. 

A globális éghajlatváltozás szántóföldi kultúrákra gyakorolt hatása évről évre növekszik. Az időjárás egyre extrémebbé válik, a száraz, csapadék nélküli periódusok egyre sűrűbbek és hosszabbak lesznek. E tendencia különösen a tavaszi növényeket sújtja, aminek következménye sok esetben drasztikus terméskiesés, a termésbiztonság jelentős csökkenése. Ez a legfőbb oka annak, hogy bizonyos kultúrák termesztése napjainkban igen nagy kockázattal jár.

Az elmúlt évek gyakorlatát vizsgálva az derül ki, hogy a kukorica az a kultúra, melyet e negatív hatás a legjobban érintett. A tartós forróság, amely a kukorica virágzásakor egyre gyakrabban tapasztalható, jelentős terméskiesést okozhat.

A kukoricaállományokban a legnagyobb problémát talán az jelenti, hogy a nyári időszakban, amikor a növények fejlődéséhez nagyobb mennyiségű nedvességre van szükség, a csapadék mennyisége nagyon kevés volt az elmúlt években. Így a növényeknek a talaj mélyebb rétegeiből kellett felszívniuk a vizet, ami ahhoz vezetett, hogy a későbbi fejlődésükhöz szükséges nedvesség már nem állt rendelkezésükre a kellő mennyiségben. Ezért a növények már jóval az aratás előtt száradásnak indultak.

Az őszi káposztarepce egyrészről az a kultúrnövény, amelynek nedvességigénye más időpontra esik, mint a tavaszi kultúráké, tehát ez az a növény, amely a téli – akár kevesebb – nedvességgel a legjobban „gazdálkodik”, így használata a modern vetésforgóban nélkülözhetetlen. Másik előnye abban rejlik, hogy a repce oszlopos gyökere és sűrű mellékgyökérzete jótékony „talajlazító” hatást fejt ki. Ezáltal az utónövény szántás nélküli, ún. mulcstechnológiával elvethető. További előny, hogy a repce-elővetemény után alkalmazott mulcstechnológia következtében mérhető a legalacsonyabb fuzárium-DON-érték az utónövény őszi búza termésében.

 

A jó gyökérfejlődés…
• a megfelelő talajszerkezet és optimális vetésidő eredménye,
• biztosítja a növény víz- és tápanyagellátását még a kritikus időszakokban is,
• növeli a termést és a termésbiztonságot,
• növeli a tápanyag-felhasználás hatékonyságát.

 

Ha az őszi búzát repce után vetjük el, a búza őszre már olyan erős gyökérzettel rendelkezik, s ezáltal olyan fejlődési stádiumba jut, hogy bizonyítottan nagyobb terméshozamra lehet számítani ez esetben, mintha például kukorica után vetettük volna el.

A repce vetésforgóban való alkalmazásának további előnye, hogy a repceszalmában található, elraktározott kálium gyorsabban bomlik le a talajban, mint a többi kultúrnövény szalmamaradékában található kálium. Ha repce után vetjük el az őszi búzát, már ősszel a növény rendelkezésére áll a korai fejlődéséhez szükséges káliummennyiség. A C/N-arány a repce-szalmamaradékban annyira kedvező, hogy akár 40-50 kg nitrogén/ha kívülről történő talajba juttatását (műtrágyát) megspórolhatunk tavasszal.

Blum Zoltán
ügyvezető
RAPOOL Hungária Kft.
www.rapool.hu

Amennyiben szeretne ingyenesen és rendszeresen friss szakmai információkat kapni hasonló témakörben, regisztráljon itt!

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Új csúcson az ipari kendertermesztés Németországban

2020. szeptember 30. 08:04

Az ipari kender akár a papír-, akár a textilgyártásban, de építő- és szigetelőanyagként vagy az állattartásban alomként is használható.

Géntechnológia: az EU jóváhagyott egy új szójafajtát

2020. szeptember 30. 06:32

Az EU tagállamai előzetesen nem adtak ki szakvéleményt, ami azt jelenti, hogy nem sikerült minősített többséget elérni.

Csak pár nap maradt az EFA másodvetések elvetésére

2020. szeptember 25. 09:47

A másodvetések tényleges vetését a tényleges vetés megtörténtét követő 15 napon belül kell bejelenteni az egységes kérelemben.

Kisebb lehet a vártnál a globális kukoricatermés

2020. szeptember 25. 08:17

A kormányközi testület havi frissítésű jelentésében 6 millió tonnával csökkentette kukoricatermésének előrejelzését, amely azonban még mindig rekordmagas, 1,16 milliárd tonnát mutat.

Őszibúza-fajták. Minőség és mennyiség zseniális kombinációban

2019. július 26. 07:47

A szélsőségesen változó időjárási és piaci körülmények olyan búzafajtákat igényelnek, amelyek nagyobb termőképesség, jobb stressztűrés és magasabb szintű betegség-ellenállóság mellett tudják biztosítani az élelmiszer- és a takarmánycélú alapanyagot.

A kukoricakereslet bizonytalanságára figyelmeztetett a Corteva

2020. május 11. 04:36

A Corteva, amelynek vetőmageladásainak több mint 50 százalékát a kukorica teszi ki, azt közölte, hogy a cégnél jelentős a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy mennyi földet vetnek be kukoricával a következő szezonban.

A lucerna nyár végi telepítése

2019. július 30. 08:14

A lucerna sokoldalúan használható, pillangós virágú szálas takarmánynövény, amely a legnagyobb termést adja egységnyi területről. A sokoldalú felhasználás mellett említést érdemel még a lucerna vetőmagtermesztés is.

Egységes kérelemnél a vetőmagról saját névre szóló számla szükséges

2018. május 7. 09:08

Az egységes kérelem keretében igényelhető termeléshez kötött támogatások és a zöldítés esetében a nitrogénmegkötő növényeknél elvárt a minősített/fémzárolt vetőmag/szaporítóanyag megléte.