Tavaly 100 millió eurót tett ki a magyar mezőgazdasági termékek kivitele Ukrajnába.
A földművelésügyi miniszter szerint a fellendülőben lévő kapcsolatoknak köszönhetően a háromszorosára is növelhető az Ukrajnába irányuló magyar agrárexport.
Kétnapos kijevi látogatásának eredményeit összegezve Fazekas Sándor pénteken az MTI-nek kifejtette, tavaly 100 millió eurót tett ki a magyar mezőgazdasági termékek kivitele Ukrajnába. Van kereslet az ukrán piacon a magyar húsokra, illetve húskészítményekre, feldolgozott zöldségekre, gyümölcsökre, konzervekre, befőttekre és gyümölcslevekre, illetve mézre is.
A miniszter szavai szerint ezen túlmenően komoly érdeklődés van a szomszédos országban a magyar borászati és ültetvénytelepítési technológiák, valamint az élelmiszer-feldolgozóipari gépek iránt. Hozzáfűzte, hogy Magyarországról már most is jelentős mennyiségű vetőmagot szállít a zöldségtermesztési kutatóintézet Ukrajnába, de hibrid kukorica-vetőmagra még további kereslet van az országban.
Ukrán kollégájával, Tarasz Kutovij agrárpolitikai és élelmiszeripari miniszterrel folyatott megbeszélésén egyetértettek abban, hogy a két ország szeretné folytatni a halgazdálkodási kutatásfejlesztési együttműködést. Ezzel kapcsolatosan a magyar tárcavezető felhívta kijevi kollégája figyelmét arra, hogy a mezőgazdasági, vízgazdálkodási, illetve állategészségügyi területen többféle nemzetközi ösztöndíj vehető igénybe, többek között az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetétől (FAO). Az állategészségügyet érintően a miniszter fontosnak nevezte, hogy a két ország hatóságai eredményesen együtt tudjanak dolgozni a járványok, mint például a sertéspestis terjedésének megfékezésében.
Fazekas Sándor Osztap Szemerakkal, az ukrán környezetvédelmi tárca vezetőjével is folytatott megbeszélést Kijevben. Ezen megvitatták a Felső-Tisza vidéke, Kárpátalja környezetének állapotát. A magyar miniszter javasolta, hogy a két ország közösen akciótervet dolgozzon ki a különböző hulladékok – főként a műanyagok – és a szennyvíz kezelésére, valamint árvízvédelemre. Kifejtette: ki kell dolgozni, hogy milyen beavatkozásokat szükséges megtenni, illetve ezek végrehajtásához milyen európai uniós és más források vehetők igénybe.
A magyar tárcavezető elmondta, hogy a nemzeti parkok közötti együttműködésben is lát még lehetőségeket. „Ez már megkezdődött a hortobágyi és a (kárpátaljai) szinevéri nemzeti parkok között. Abban bízunk, hogy ez más parkokra is kiterjeszthető” – tette hozzá.
A nyugat-ukrajnai rivnei atomerőmű élettartamának meghosszabbításával kapcsolatos eljárást is érintették a megbeszélésen, ezzel kapcsolatosan Fazekas Sándor kiemelte, hogy e téren zökkenőmentes az együttműködés a két ország között.
A beomlásveszély miatt a Tisza vízminőségét veszélyeztető aknaszlatinai sóbányával kapcsolatban a miniszter elmondta, hogy hamarosan befejezi munkáját egy nemzetközi szakértői csoport, amelyben magyar szakemberek is részt vesznek. „Javaslataik kiértékelése után lehet majd dönteni arról, milyen beavatkozások szükségesek az állagmegóvás céljából. Ebben magyar cégek is készek munkát vállalni” – tette hozzá.
(MTI)
