Szőlő-Bor

FM: az oltalom alatt álló földrajzi árujelzők piaci értéket képviselnek (FRISSÍTVE!)

Agrofórum Online

Az oltalom alatt álló földrajzi árujelzők - eredetmegjelölés és földrajzi jelzés -  számát növelni kell Magyarországon

Az oltalom alatt álló földrajzi árujelzők – eredetmegjelölés és földrajzi jelzés –  számát növelni kell Magyarországon, hiszen azok piaci értéket képviselnek – hívta fel a figyelmet a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára kedden Budapesten, egy szakmai konferencián.

Czerván György – az Eredetvédelem a termelők szolgálatában tanácskozáson – elmondta: a minisztérium 2015-ben indította eredetvédelmi programját, hogy gyarapodjon az oltalom alatt álló magyarországi földrajzi árujelzők száma és bővüljön a bennük rejlő lehetőségek kihasználtsága. Hozzátette: olyan nevekről van szó, amelyek hírüknél és a velük jelölt termékek minőségénél fogva sokak számára ismertek,  elismertek, megvédésük közös érdek – közölte az államtitkár.

Kiemelte: a magyar földrajzi árujelzők a nemzeti kincsek közé tartoznak, a legtöbb már most hungarikum, vagy a nemzeti értéktár része. Hozzátette, olyan kincsek ezek, amelyeket a lehető legnagyobb gonddal kell óvni és továbbadni az utódok számára, ilyen például a szegedi paprika, a gyulai kolbász vagy a tokaji bor.

Magyarországon 58 név áll uniós oltalom alatt, 37 bor, 8 párlat, valamint 13 mezőgazdasági és élelmiszeripari termék. A törekvés azonban az, hogy számuk minél magasabb legyen, minél jobban megközelítse az oltalomra valóban érdemes nevek számát – mondta.

Az államtitkár szerint az eredetvédelem elsősorban a helyi vállalkozásokat segíti, az általuk termelt hagyományos, jó minőségű termékeket határozza meg pontosan, illetve betartatja a jelölésükre alkalmazott névhasználat szabályait. Így lehet elérni, hogy e nevek megtartsák értéküket és több generáción át segítsék a vidéki termelői közösségek boldogulását – húzta alá Czerván György. Megjegyezte: a földrajzi árujelzők az uniós mezőgazdasági minőségpolitikának az alapjai, mivel sok esetben a pályázatokban való részvétel előfeltételét jelenti az eredetvédelmi rendszer működtetése. Közölte, a magyar állam is értékeli az eredetvédelmet, hiszen például termőföld eladásakor vagy haszonbérbe adásakor előnyt élveznek a földrajzi árujelzős terméket előállítók.

Az államtitkár közölte: a szaktárcánál dolgoznak azon, hogy a földrajzi árujelző oltalomban rejlő lehetőségekkel minél több termelői közösség élhessen. Az eredetvédelmi programban 2017-ben országjáró konferenciasorozatot indítanak annak érdekében, hogy az ismereteket és tudást minél közelebb vigyék a termelőkhöz. Hozzátette, a földrajzi árujelzők megszerzésében a minisztérium munkatársai aktív és folyamatos, ingyenes segítséget nyújtanak a termelőknek és a termelői közösségeknek.

Gál Péter, az FM eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára elmondta: a földrajzi árujelző használat legfontosabb előnye a termelők számára, hogy megfelelő alkalmazásakor jövedelmük növekedését eredményezi. Emellett az alaptörvény is rögzíti: a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelyek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. A szaktárca az eredetvédelemmel összefüggő feladatait ennek szellemében végzi – mondta.

Rámutatott: a piaci versenyben a homogén termékkel szemben versenyelőnyt éveznek az egyedi (heterogén), például földrajzi árujelzővel ellátott termékek, mivel azok nehezebben helyettesíthetők más termékekkel, így áruk is magasabb. Fontos az is, hogy a vásárlók minél szélesebb körű információt kapjanak az egyedi, jó minőségű termékről, mert csak így érvényesíthető a piaci előny, a magasabb ár. A földrajzi árujelzők erre hívják fel a vevők figyelmét – tette hozzá a helyettes államtitkár.

(MTI)

Az Agrofórum beszámolója:

A rendezvényen – a moderátor szerint is – kimerítő előadást tartott Valeria Keller, a francia Nemzeti Minőség- és Eredetvédelmi Hivatal (INAO) munkatársa. Franciaországban 1100 terméknek van minőségi árujelzője, amelyek ezáltal hozzáadott értékkel adhatók el a piacon.

Ezek közül a legtöbb a bor: 366, míg a sajtok közül 50 részesült eredetvédelemben. A többi különféle élelmiszertermék. Az eredetvédelem első jogi szabályozása 1905-re vezethető vissza, a filoxéra járványt követően a borokra vonatkozóan.

Somogyi Norbert, a NAIK megbízott főigazgatója szintén Franciaországból hozott példákon keresztül mutatta be a termékek széles skáláját, színvonalas és érdeklődéssel kísért vetített képekkel színesített előadásában. Többször is hangsúlyozta azt az öntudatos vásárlási magatartást, miszerint a franciák szinte csak francia termékeket vásárolnak, mert szerintük a világon azok a legjobbak.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának képviseletében Szép Erika osztályvezető-helyettes az eredetvédelem jelentőségéről beszélt. Röviden:
– magasabb termelői jövedelmet biztosít
– hozzáadott értéket testesít meg
– jelentős szerepe van a hagyományok ápolásában és továbbadásában.

A védjegy – mondta – olyan üzleti azonosító, amely az egyes áruk, szolgáltatások azonosítására, a fogyasztók tájékoztatását szolgálja.

Kókai-Kunné Dr. Szabó Ágnes, az FM Eredetvédelmi Főosztályának vezetője, – egyik munkatársát is bevonva – arról adott tájékoztatást, hogy miként lehet jogosultságot szerezni akár az eredetvédelmi, akár a földrajzi árujelző védjegy használatára.
A védjegylajstromozással keletkezik, amelyet a SzTNH-nál lehet kérelmezni.

A továbbiakban a Hungarikumokról, illetve azok elődjéről a Hagyományok – Ízek – Régiók programról kaphattunk átfogó ismertetést, majd szó esett az oltalom és a marketing kapcsolatáról, illetve a Nemzeti Agrármarketing programról.

(Dr. Bódis László – Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A Napa-völgy szőlővidéke is lángokban áll Kaliforniában

2020. szeptember 30. 08:18

Az amerikai médiában közvetített riportok tanúsága szerint többen azon gondolkodnak, hogy végleg elköltöznek a vidékről.

Jó minőségű szőlőre számítanak Szekszárdon

2020. szeptember 27. 14:17

Sok lehetőség rejlik az idei szőlőben, könnyedebb és testes vörösborokat is lehet készíteni belőlük.

Még mindig a Lidl a legnagyobb hazai borexportőr - taroltak a saját márkás borok

2020. szeptember 17. 13:52

Egy Champion, három arany és három ezüst díjat nyert a Lidl Magyarország a 21. VinAgora Nemzetközi Borversenyen. Az áruházlánc a 2019-es gazdasági évben több mint 23,7 millió palack bort értékesített a hazai és külpiacokon egyaránt, mellyel megőrizte, sőt tovább növelte piaci részesedését, így a teljes magyar palackos borexport közel 30 százalékát tudhatja magáénak.

Már elérhető a magyar bor hivatalos közösségimédia-oldala

2020. szeptember 15. 08:17

Megszületett a hivatalos Facebook és Instagram oldal Wines of Hungary - Personally név alatt.

A vidéki ízek legjavát szállítják a budapesti vásárlók ajtajáig

2019. október 4. 12:03

A NekedTerem a vidéki termelők készítményeit szállítja házhoz - legyen szó szezonális zöldségekről, gyümölcsökről, pékáruról, lekvárról, tejtermékekről, borokról, vagy olyan különlegességekről mint a szarvasgomba, esetleg a levendulás, homoktövises italok.

Nagy István: agráriumot segítő intézkedéscsomag jelent meg

2020. április 12. 16:09

Az agráriumban a díszkertészeknél, a bor- és szőlőtermelőknél, a pálinka-előállítóknál, a kisüzemi sörfőzdéknél és a vadgazdálkodási szolgáltatóknál csökkennek a munkáltatói járulékterhek.

Nincs ok az aggodalomra, az uniós élelmiszerek döntően szermaradvány-mentesek

2019. július 18. 09:33

Az európai fogyasztók negatív egészségügyi hatást okozó szermaradvány-kitettsége alacsony.

Tévhitek az élelmiszer-biztonságról - interjú Bánáti Diánával, a Debreceni Egyetem dékánjával

2019. augusztus 13. 10:16

Egyes országokban, így Magyarországon is, a fogyasztók irreális mértékben aggódnak olyan, élelmiszerekkel kapcsolatos tényezők miatt, amiről, mi szakemberek tudjuk, sokkal kevésbé lenne indokolt. Ezzel együtt pedig olyan dolgokról nem tudnak, amiről szükséges lenne, így az nem is aggasztja őket.