Növényvédelem

Komoly terméskiesések várhatók a növényvédő szer hatóanyagok kivonása miatt

Agrofórum Online

A korlátozások a növényi betegségek elleni védekezések terén is súlyos következményekkel járhatnak.

Az EU folyamatosan szigorítja a növényvédőszer-használat szabályait: több hatóanyagot már kivontak az elmúlt évek során, és további hatóanyagok kivonását tervezik. Ez a folyamat annak mentén halad, hogy a kockázat alapú szabályozást a veszély alapú szabályozási szemlélet váltja fel.

Nyilvánvaló, hogy ez a szemléletváltás és az ennek nyomán tervezett változások nagymértékben korlátozzák a növényvédelem lehetőségeit és rontják a növénytermesztés eredményességét.

A Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége megbízta a Kleffmann & Partner Kft.-t, hogy kérjen fel egy független szakértőkből – gyombiológia, növénykórtan, rovartan – álló bizottságot abból a célból, hogy készítsen tanulmányt arról, hogy az EU által tervezett korlátozások miként hatnak a három, nagy területen termelt hazai kultúrnövényünk – az őszi búza, a napraforgó és a kukorica – növényvédelmére és a termesztés eredményességének alakulására.

Az elkészült hatástanulmányt a Kleffmann & Partner Kft. vezetői egy sajtótájékoztatón ismertettek, amelyet a Novotel Budapest Centrum Zsolnay-termében rendeztek meg november 29-én. A sajtótájékoztató bevezetőjeként Dr. Kádár András, a Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetségének főtitkára tartott tájékoztatást az EU által tervezett intézkedésekről.

Ezt követően Bartók Béla, a Kleffmann cég ügyvezető igazgatója mutatta be a hatástanulmány elkészítésének menetét és annak eredményeit. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szakértők messzemenően figyelembe vették az integrált növényvédelem teljes eszköztárát, a genetikai védelem, az agrotechnikai védelem és a biológiai védekezés minden lehetőségét, és ezek várható eredményességét. Ezt követően a kémiai védekezés várható szükségességét elemezték – figyelembe véve a hatékonyság érdekében végzett előrejelzési tevékenységet és az optimális kijuttatás minőségi elvárásait.

Megállapítást nyert, hogy a tervezett hatóanyag-kivonások a gyomnövények várható erőteljesebb felszaporodása következtében az őszi búzánál 100-150 ezer tonna, a napraforgónál 630-680 ezer tonna és a kukoricánál mintegy 550 ezer tonna termésveszteséget idéznek elő országosan és évente.

A korlátozások a növényi betegségek elleni védekezések terén is súlyos következményekkel járhatnak. Főként az azolok kivonása miatt, ami búzában – főként a rozsdagombák kiemelkedő mennyiségi, továbbá a kalászfuzáriózis elsősorban minőségi (toxin-szennyezés) kártételei miatt. A kalászfuzáriózisra kedvező időjárás esetén – a genetikai védelem gyengesége miatt és egyéb hatékony védelem hiányában – szinte a teljes termés veszélybe kerülhet. Napraforgó esetében az azolok és a boszkalin hiányában 75-85 ezer tonna termésveszteség várható. A tervezett korlátozások őszi búzában 50-100 ezer tonna termésveszteséget idézhetnek elő, ami napraforgóban 10-15 ezer tonna lehet évente, ágazati szinten. A kukorica esetében a korlátozás a csávázásról a talajfertőtlenítésre való áttérést kényszeríti ki, ami a költségek emelkedésén túl jelentős környezetterhelés-növekedéssel jár.

Bartók Béla előadásában a humán gyógyászatban használt azol készítmények emberre gyakorolt hatását összevetette a növények védelmében használt azolokkal, bizonyítva azt, hogy a humán kitettség ez utóbbi esetben számottevően kisebb.

Ezt követően Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökhelyettese és Dr. Tarczali Gábor, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke fejtették ki véleményüket a hatástanulmányról: mindketten elismerően nyilatkoztak az elvégzett munka megállapításairól.


Bartók Béla, Dr. Tarczali Gábor és Petőházi Tamás

A későbbiekben a jelenlévőknek módjuk volt kérdéseket intézni a hatástanulmány készítőihez. Ennek során a Greenpeace képviselői felhívták a figyelmet arra, hogy például az ökológiai termesztés során azolok felhasználása nélkül termelik az őszi búzát. Szakértői részről a válasz az volt, hogy ez mindaddig megvalósítható, amíg a szántóterületnek csak töredékén valósul meg ökológiai termesztés – az ország szükséglete és exportalapja kémiai védelem alkalmazása nélkül nem biztosítható. 

(Dr. Békési Pál – Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Megjelent: Védekezés hazánk jelentős szántóföldi kártevői ellen

2020. szeptember 22. 10:20

Jelen kiadvány létrejöttének hátterében az Agrofórum Kiadó Kft. szerkesztőbizottságának és az ADAMA Hungary Zrt. munkatársainak azon törekvése húzódik meg, melynek fő céljai a fontosabb kártevőkkel kapcsolatos aktuális védekezési információk egységes megjelenítése és azok termelőkhöz történő eljuttatása.

A BASF felvásárolja az L-glufozinát-ammónium, szabadalommal védett technológiát

2020. szeptember 15. 09:43

A BASF felvásárolta az L-glufozinát-ammónium szabadalommal védett Glu-L™ technológiát az AgriMetis™-től. E vállalat vezető szerepet tölt be a növényvédelem biotechnológiai innovációs fejlesztésének területén, és a BASF Mezőgazdasági Megoldások divíziója ezzel a tökéletesített technológiával még hatékonyabb terméket kínálhat ügyfeleinek a nem kívánt gyomok elleni védekezéshez.

3 millió tonna növényvédő szert használunk évente

2020. szeptember 11. 11:38

Haszonnövényeink és állataink védelme érdekében jelenleg globálisan 3 millió tonna peszticidet használunk fel évente. Magyarországon 2018-ban a legutolsó szerforgalmi jelentés alapján 26,5 tonna növényvédő szer került forgalomba, melyek 40%-a gyomirtó, 27%-a gombaölő, 16%-a talajfertőtlenítő, 8%-a rovarölő szer volt.

Súlyos eredmény: 458 olimpiai medencényi illegális növényvédő szer

2020. július 27. 13:08

A növényvédelem sikeressége számos tényezőn múlik. Az egyik, talán kevésbé ismert probléma az illegális növényvédőszer-kereskedelem és -hamisítás, mely az évek folyamán egyre jelentősebbé válik.

Minden, amit a termelő szeretne - Rugalmas megoldás, széles hatásspektrum, kedvező hektárköltség kukoricában

2019. május 17. 09:06

Néhány évtizeddel ezelőtt nem volt kérdés, hogy mikor végezzenek gyomirtást a kukoricában. A leggyakrabban alkalmazott technológia a kukorica preemergens gyomirtása volt, amivel arra a tenyészidőszakra – az évelő gyomokat leszámítva – nagyjából meg is lehetett oldani a problémát. De ahogy mondják, „azóta már sok víz lefolyt a Dunán” – rengeteg változás következett be a felhasználható hatóanyagok, termékek körében, éghajlatban, gyomflórában. Ehhez pedig a termelőknek, a szakembereknek is alkalmazkodniuk kellett.

A csemegeszőlő-termesztés növényvédelmi kihívásai

2019. március 23. 10:36

A csemegézés a termesztési precizitás mellett fokozottabb figyelmet, megelőző jellegű hozzáállást és kiemelt növényvédelmi szakértelmet igényel, annak ellenére, hogy azonos kórokozóktól, kártevőktől, járványoktól, időjárási nehézségektől kell évről évre megvédeni a termést, mint a borszőlő esetén.

Előrejelzési és megfigyelési módszerek zárt termesztőberendezésben

2019. október 24. 10:38

Minden növényvédelmi beavatkozást, legyen szó kémiai készítmény, vagy természetes ellenségek felhasználásáról, meg kell előznie a megfigyelésnek, szemrevételezésnek.

Inváziós kártevők: Földközi-tengeri gyümölcslégy

2019. szeptember 12. 13:26

A földközi-tengeri gyümölcslégy 1928 óta kisebb-nagyobb szünetekkel került be ismételten Magyarországra elsősorban citrusfélék szállítmányaival. 2010 decemberében először budapesti lakás ablakán tűnt fel egy nőstény példánya.