A 2000-es évek tömeges szőlőültetvény-kivágásai után mára megfordult a trend és fokozatosan bővülnek a termőterületek.
A 2000-es évek tömeges szőlőültetvény-kivágásai után mára megfordult a trend és fokozatosan bővülnek a termőterületek, mindez pedig az eredményekben is megmutatkozik- mondta Nagy István földművelésügyi miniszterhelyettes egy szakmai rendezvényen, Pápán.
Példaként a 2015-ös szőlő-bor ágazat kibocsátását említette, amely az előzetes adatok szerint mintegy 73 milliárd forint volt és összességében közel 40 százalékos emelkedést jelent 2014-hez képest.
Nagy István arról is szólt, hogy az Európai Bizottság 2019–2023 között újabb támogatási időszak megnyitását határozta el. Ez azt jelenti, hogy a nemzeti támogatási program keretében a magyar borágazat számára rendelkezésre állhat az évi 29 millió eurós támogatás- tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a 2017. április elsejétől hatályos, új jövedéki törvény jelentős változást hoz a borászati termékek jövedéki szabályozásában. Hangsúlyozta, a kis üzemmérettel rendelkezők számára jelentős könnyítést hoz a kisüzemi bortermelő kategória bevezetése. A kategória bevezetése az összes borászat mintegy 85 százalékát érinti. A pezsgőkészítéssel kapcsolatos jövedéki biztosíték szabályozása is egyszerűsödik.
Hazánkban jelenleg majdnem 70 ezer hektáron folyik szőlőtermesztés. A megoszlást tekintve 70 százalékos a fehér és 30 százalékos a kékszőlő aránya. Magyarországon ma mintegy 8500 borászati vállalkozás működik, ebből a 300 legnagyobb adja a bortermés 75 százalékát.
Exportra évi 700 ezer hektoliter körüli mennyiség kerül, amelyből a döntő mennyiség az EU tagországaiba irányul. Fontos eredmény, hogy sikerült csökkenteni az import borok mennyiségét. 2015-ben a palackos borok importja 9, a tartályos boroké pedig 50 százalékkal esett vissza a szigorú hatósági kontrollnak és az ágazati összefogásnak köszönhetően.
(FM Sajtóiroda)
