A megváltozott jogi és gazdasági környezet indokolja a 2009-es erdőtörvény módosítását, amely telepítésre ösztönzi a tulajdonosokat – közölte az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának erdészeti albizottságának csütörtöki ülésén az albizottság elnöke.
Győrffy Balázs (Fidesz) kiemelte: a többhónapos társadalmi vita eredményeként szakmailag megalapozott módosító javaslat kerül a honatyák elé, így akár az Országgyűlés egészének támogatását is elnyerheti.
A mostani stratégia alapján Magyarország erdősültségét 27 százalékra kívánják emelni (a mostani erdősültség valamivel 20 százalék felett az országban). A jelenlegi telepítési ütem azonban ezt a szándékot nem támasztja alá – mutatott rá az albizottság elnöke.
Ezért a módosítás a gazdasági érdekeket is szem előtt tartva kívánja ösztönözni a tulajdonosokat, mindenekelőtt a magánerdő-gazdálkodókat, a telepítésre. A magyar erdőterület növekedését ugyanis az utóbbi két évtizedben is ők biztosították – húzta alá Győrffy Balázs.
Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) állami földekért felelős államtitkára a parlament előtt lévő jogszabály-javaslat ismertetésekor kitért rá: a módosítással nem kívánták újraírni a magyar erdőgazdálkodás szabályrendszerét. Csak olyan változásokra tettek javaslatot, amelyeket a változó körülmények miatt – gyakorlati tapasztalatok alapján – a régebbi szabályozásokban újragondolandónak ítéltek a szakemberek.
A módosítás lényege, hogy a gazdálkodási és a természetvédelmi szempontok egyensúlyban legyenek. A gazdasági érdekeket szolgáló erdőknél – például az energiacélú ültetvények esetében – a gazdasági szempontok kerültek előtérbe. Azoknál az erdőknél viszont, ahol a természeti állapot megőrzése a fontos, ott – például a magyarországi őshonos fafajok egészségi állapotának megőrzése, az erdő szerkezetének a megóvása a cél – pedig az elsődleges szempont a természet védelme maradt.
Az albizottsági ülésen nem alakult ki vita a résztvevők között, csupán néhány részletkérdést vitattak meg. Például a lakosság jobb tűzifa-ellátásának biztosításával kapcsolatban alapvetően egyetértés mutatkozott, a hogyanról viszont voltak eltérő vélemények, például abban, hogy szükséges-e a tűzifa erőművi felhasználása. Arról is szó esett, hogy a feketególya fészkelő helyétől milyen távolságban végezhető gazdasági tevékenység, szükséges-e a nagyon szigorú védelem, vagy sem. Alapvetően a természetvédelem és a gazdasági érdekek összhangjának optimális módját keresték.
(MTI)
