A kormány tartja a szavát, a jövő héten megjelenő pályázatokkal már a 2014-2020-as uniós támogatási ciklus pályázatainak 100 százaléka lesz meghirdetve, ezzel az ország 30-40 százalékkal előzi meg régióbeli társait - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Portfólió uniós források 2017 elnevezésű konferencián csütörtökön Budapesten.
Lázár János hozzátette: nem lesz forrásvesztés, az előző időszak elszámolását június 30-ig lezárják; csak pár százalék a vitás ügyek aránya. Magyarország áll a legjobban a meghirdetett, lekötött, kifizetett támogatásban is a régióban, a források fele, 4-4,5 ezer milliárd forint le van kötve, 2 ezer milliárd forint, 22 százalék a kifizetések aránya. A problémás számlák aránya a korábbi 5-8 százalékról 2-3 százalékra esett, ami mutatja, hogy az uniónak nincs jelentős, érdemi problémája a magyarországi elszámolással és a végrehajtott projektekkel.
A 2019 utáni időszakról azt mondta, „nem látja kristálytisztán” mi fog történni, mire lesz képes a magyar gazdaság uniós támogatások, megengedett állami szubvenciók nélkül, azonban az biztos, hogy vége az alacsony bérekre épülő versenyelőny korszakának, innováció kell a versenyképességhez.
Kitért arra, hogy nemsokára publikálják a KPMG tanácsadó cégnek a Miniszterelnökség megbízásából készített tanulmányát az uniós források felhasználásáról, amelynek egyik megállapítása, hogy az előző ciklus pénzeinek nagy részét nem vállalkozásfejlesztésre, hanem a vállalkozók jövedelmének kiegészítésére fordították a nyertesek. Ezt a tendenciát szeretnék megváltoztatni – tette hozzá.
Elmondta, a sikerhez elengedhetetlen volt a pályázatokkal foglalkozó 1800-2000 állami tisztviselő munkája, akik ezért 2200 milliárd forint kifizetésénél 12 havi, 2700 milliárd forintnál 24 havi prémiumot kapnak. Megjegyezte, jó hír, hogy a munkatársaik „pénzért hajlandóak dolgozni”, Brüsszelben és Nyugat-Európában szavai szerint nincs ez már így, ott már a pénz sem bír feltétlenül ösztönző erővel.
A korrupció csökkentésére és a transzparencia növelésére állami projektértékelői rendszert alakítottak ki, 3000 értékelővel, ez a rendszer lassabb lesz, mint a piaci alapon működő, de sokkal nagyobb transzparenciát biztosít, és társadalmi célokat szolgál.
Lázár János elmondta, hogy Brüsszelben erős a törekvés az intézményrendszer központosítására, a nemzeti intézmények nélkül. Ez nagyon súlyos politikai és gazdasági szuverenitást érintő kérdés – jegyezte meg. Elmondta, a hogy a központosított, közvetlenül elérhető forrásokhoz való hozzáférésben Magyarország egyelőre közepes eredményeket tud csak felmutatni, kivéve talán a kutatás-fejlesztést. A miniszter az elmúlt 27 év legfontosabb gazdaságtörténeti győzelmének tekinti, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a paksi atomerőmű kapacitás fenntartását. Ez egy 12,5 milliárd eurós beruházás lesz, amelynek pont 2019-2022 között lesz a legnagyobb hatása a magyar gazdaságra – tette hozzá.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint az Európai Bizottság „politikai realitásérzékét mutatja”, hogy nem számol a Brexittel, noha 2019-ben elzáródik a brit „pénzcsap”. Az államtitkár a bizottság mai érdekérvényesítő képességét látva alkalmatlannak tartja a testületet arra, hogy több tízmilliárd euró többlet befizetésére rávegye a nettó befizetőket. Ezért csak azoktól a tagállamoktól tudják majd elvenni a pénzt, amelyek addigra nem használják fel a rendelkezésre álló forrásokat – mondta. Úgy vélte, ez is oka a „rohanásnak” a pályázati pénzek lehívásánál, ami árfelhajtást eredményez a pályázatoknál a tervek és a megvalósítás közötti projektköltségekben. Ezért hozta a kormány azt a döntést, hogy 30 százalékig engedi a költségek növekedését, különböző feltételek mellett – mondta.
Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke szerint a közpénzekből megvalósuló nagyberuházásoknál számottevőek az integritási kockázatok, és megjegyezte, hogy a korrupció, csalás és sikkasztás ellen megfelelően működő integritás-irányítási rendszerre van szükség az egyes projekteknél is. Az ÁSZ 4-es metró beruházásról 2010-ben publikált jelentésének megállapításaival szinte teljes mértékben összhangban van az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentése – mondta. A számvevőszéki jelentés felhívta a figyelmet egyebek mellett arra, hogy a beruházás feltételrendszerét előnytelen szerződéses kötelezettségek vállalása, közbeszerzési szabálytalanságok jellemezték – emlékeztetett.
Az elnök szerint nagy eredménye Magyarországnak, hogy a 2007-2013-as uniós támogatási ciklus forrásainak teljes összegét sikerült lehívnia, a kormány által vállalat 10 százalékos, csaknem 900 milliárd forintos túlvállalásnak köszönhetően, amit azonban más területekről kellett átcsoportosítani. Úgy vélte, a 2014-2020-as ciklusban az ország rendelkezésére álló 25 milliárd eurós forráskeretet nem túlvállalással, hanem minél korábbi pályázatással, jó felhasználással és pénzügyi teljesítéssel kellene lehívni.
Bernáth Tamás, az MFB Zrt. elnök-vezérigazgatója azt emelte ki, hogy a jelenlegi 442 MFB-pont mellé – konzorciumi partnerekkel – szeptembertől további 200 nyílhat országszerte, így a legnagyobb, kkv-ket kiszolgáló fiókhálózat lenne az országban – ismertette. Elmondta azt is, hogy a héten kimerült a bank 0 százalékos hitelprogramjának kerete, kevesebb mint egy év alatt felhasználták a teljes 70 milliárd forintot.
Balog Ádám, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy 2020 után felértékelődik a tőkepiaci finanszírozás szerepe, és az erre való felkészülésben nagy szerepe van az uniós forrásoknak. Magyarországon a támogatási formák nagyrészt a hiányzó tőkét helyettesítik egyelőre – mondta.
(MTI)
