A magyar élelmiszeripar teljesítménye 1,4,-1,5 százalékkal nőtt tavaly, meghaladva az ipari átlagot, a termelés értéke 2880 milliárd forintot tett ki a 2015-ös 2831 milliárd forint után - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élelmiszeriparért felelős alelnöke hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.
Éder Tamás ismertette, az élelmiszeripar belföldi értékesítése 1713 milliárd forintra nőtt az egy évvel korábbi 1681 milliárd forintról. Az export 1,6 százalékos növekedése mellett a belföldi értékesítés tavaly 1,2 százalékkal bővült. Így mivel a belföldi élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom ennél jelentősebben, 3 százalékkal nőtt, a magyar élelmiszeripar belföldön ismét piacot veszített – mondta Éder Tamás. Jelezte: a magyar áruk aránya az élelmiszerüzletekben mintegy 70 százalék.
A NAK alelnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az emelkedés kevésbé volt jelentős a meghatározó agrárhátterű ágazatokban – hús-, a tej, zöldség-gyümölcsfeldolgozás -, míg nagyobb volt például az állateledel-gyártásban, az izocukor előállításban. Ezek strukturális gondokat jeleznek – mondta, hozzátéve, hogy mindezt a versenyképesség javításával lehet orvosolni. Ehhez szavai szerint a magyar élelmiszeriparban jelentős fejlesztésekre van szükség. A fejlesztési források az idén várhatóan jelentősebb mértékben rendelkezésre állnak majd a Vidékfejlesztési Programból illetve a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program forrásaiból – mondta Éder Tamás.
Győrffy Balázs, a NAK elnöke felidézte, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megalakulása óta napirenden tartja az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adójának (áfa) csökkentését: már 2014-ben javaslatot tett arra, hogy – a költségvetés helyzetének függvényében – lépésről-lépésre csökkenjen az egyes termékpályákon 5 százalékra az áfakulcs. A kormány az utóbbi években több élelmiszer esetében csökkentette az áfakulcsot – például a sertés, a baromfi, a tojás -, ugyanakkor azokon a termékpályákon, ahol ez még nem történt meg, a magas áfa miatti áfacsalás a legálisan működő szereplők számára mind nagyobb problémát jelent – tette hozzá.
Ezért a NAK továbbra is fenntartja javaslatát az alapvető élelmiszerek áfacsökkentésére, hiszen ez visszaszorítaná feketegazdaságot, és javítaná a feldolgozóipar versenyképességét. Emlékeztetett: napirenden van például a hal általános forgalmi adójának mérséklése. Az áfacsökkentés költségvetési igénye az alapvető élelmiszerek esetében összességében a piacfehéredés, és a fogyasztás növekedése miatt mintegy 150 milliárd forint lenne – jegyezte meg.
Felhívta a figyelmet: a magyar agrárium versenyképességének növeléshez a gazdaságfehérítés mellett elengedhetetlen az együttműködés feltételeinek javítása. Ezért a közelmúltban a NAK előterjesztett egy integrációs javaslatot, amelyet társadalmi vitára bocsátott. A tervezet a NAK honlapján elérhető, április 30-ig várják minden érintett véleményét.
Győrffy Balázs beszélt arról is, hogy tavaly több kereskedelmi lánccal együttműködve sikeres népszerűsítő kampányt szervezett a NAK a magyar dinnyének és almának, ezt az idén kiegészítenék a gombával, illetve a sütőipari termékekkel.
(MTI)
