Több mint 100 növényvédőszer-hatóanyag uniós felülvizsgálata zajlik jelenleg. Mivel az EU rendkívül szigorú, konzervatív követelményeket támaszt, akár 70 hatóanyag kivonása is elképzelhető a közeljövőben.
Az európai gyakorlat szerint az első lépcső a hatóanyag engedélyeztetése, ami az EU szintjén történik, és az érintett anyagról beadott vizsgálati eredményeket értékelik minden olyan vonatkozásban, amivel hatással lehet az élő környezetre, beleértve az embert is. Az elfogadható kockázatot jelentő hatóanyagok felkerülnek az úgynevezett pozitív listára. Ezt követően a már engedélyezett hatóanyagból készült terméket, a növényvédő szert is engedélyeztetni kell, vagyis a hatóanyag esetében elvégzett elemzéseket ismét elvégzik, de már a ténylegesen formulázott növényvédő szer tekintetében.
A tagországi közös hatóanyag-értékelés célja, hogy nemzeti hatáskörben az engedélyező hatóságok csak olyan hatóanyagú formált készítményt engedélyezzenek, amelyekről megállapítást nyert, hogy az alkalmazott növényvédelmi technológia mellett a célkárosítók ellen az kellően hatékony és szakszerű felhasználás mellett nem jelent veszélyt az emberi egészségre és a környezetre. A hatóanyagok értékelésekor az emberek, állatok és környezetünk védelme, az élelmiszer-biztonsági szempontok maradéktalan érvényesítése elsődleges szempont, míg a növénytermesztési, növényvédelmi technológiák fejlesztése csak ezek után kövezhet. A kiadott engedélyek nem örökre szólnak, érvényességük korlátozott, általában 10 év. Az idő elteltével indokolt felülvizsgálni a forgalomban levő hatóanyagokat, hogy a legkorszerűbb követelményeknek is megfelelnek-e. Ezen túl lehetőség van rendkívüli felülvizsgálatra is.
A felülvizsgálat eredménye lehet a pozitív listán tartás vagy az onnan történő levétel. Tehát a kivonásként emlegetett folyamat általában nem jelent mást, mint hogy a legfrissebb vizsgálati eredmények birtokában nem hosszabbítják meg az adott hatóanyag engedélyét. A felülvizsgálat bonyolult, sok esetben átpolitizált folyamat, amelynek során a tagállami álláspontokat gyakran befolyásolják egyéb érdekek is. Egy-egy tagállami álláspont kialakítása során szembe kerülhetnek egymással szakmai szervezetek, gazdálkodói érdekképviseletek, növényvédőszer-gyártók és a zöld szervezetek is. A régebbi, kockázat alapú szabályozást újabban veszély alapú szabályozási szemlélet váltja fel az unióban, amelynek lényege, hogy a növényvédőszer-hatóanyagok engedélyezése, illetve kizárása már nem a kockázati tényezők komplex értékelésén, hanem bizonyos kizáró tulajdonságok vizsgálata alapján történik.
Az új irányvonal nem veszi figyelembe a kockázatcsökkentő intézkedéseket, így a gyakorlatban biztonságosan használható hatóanyagok is áldozatul esnek a szigorításoknak.
Jó példa erre a neonikotinoid hatóanyagú csávázószerek esete, ahol egy hatékony, és ráadásul az egyéb kémiai védekezésekkel szemben kisebb környezeti terhelést jelentő megoldás, a rovarölő szeres csávázás lehetetlenült el, aminek komoly gazdasági, környezeti és élelmezés-egészségügyi következményei lettek az így szükségessé vált többszöri állománykezelések miatt.
Fontos szereplők ebben a játékban a szakmai és szakmaközi szervezetek, az érdekképviseleti szervezetek és az államigazgatási szervek, köztük a Nébih mint növényvédőszer-engedélyezési hatóság, a Földművelésügyi Minisztérium és természetesen a legfontosabbak a gazdálkodók, akik okszerű, szakszerű, az engedélyokiratoknak megfelelő növényvédőszer-felhasználással a legtöbbet tudják tenni annak érdekében, hogy megakadályozzák a növénytermesztés és növényvédelem bűnbakká nyilvánítását. A növényvédőszer-felhasználók, növényorvosok, növényvédelmi szaktanácsadók felelőssége és tudatossága biztosíthatja az integrált növényvédelmi eszközök hatékony alkalmazását a jövőben is.
A NAK álláspontja szerint az integrált megoldások a szakszerű növényvédelemben sokkal hatékonyabb megoldást adnak a negatív környezeti hatások csökkentésére, mint a növényvédőszer-hatóanyagok betiltása. A tiltó rendelkezések várhatóan inkább növelni fogják növényvédőszer-felhasználást, ugyanis a fokozódó problémákra csak kevésbé hatékony megoldások állnak majd a gazdák rendelkezésére.
(NAK)
