Minőségi romlást okozhat a most érő zöldségeknél és gyümölcsöknél a rendkívüli kánikula, de ha megfelelő átmenettel jön a lehűlés, a termés nincs veszélyben.
Nem tesz jót a kertészeti kultúráknak az elhúzódó kánikula, kérdés, hogyan lesz vége a hőségnek – mondta a Világgazdaságnak Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Ha ugyanis nem fokozatosan hűl le a levegő, az általában viharokkal és jégesővel jár. Ezt jó lenne elkerülni, már csak azért is, mert idén mindenféle természeti csapásban volt már része az ágazatnak, a téli és a tavaszi fagyoktól kezdve a viharokon és jégverésen át az aszályig – mondta az elnök.
A most érő zöldség- és gyümölcskultúrákat egyaránt megviseli a rekkenő hőség. Fólia alatt, illetve üvegházakban mintegy 1500-1600 hektáros területen, szabad földön pedig 900 hektáron termesztenek paprikát. Nagy veszélyt jelent, hogy a fólia ilyen időjárási körülmények között nem tud átszellőzni, ami minőségi romlást okoz a termésben. Az üvegházakban árnyékolással, sokszor az üveg festésével védekeznek a közvetlen napfény ellen. Ledó Ferenc szerint a forróságon kívül a legnagyobb gond az aszály, amin az öntözés persze enyhít, de ebben a kánikulában az sem olyan hatékony, mint normál körülmények között. A terméktanács ugyanakkor nem változtatott korábbi termésbecslésén, amely szerint szabad földről 33-35 ezer, a hajtatott paprikából pedig 170-180 ezer tonna termés várható.
A 370-380 hektáros területet elfoglaló fóliás és üvegházi paradicsom 120-125 ezer tonnás termést hozhat – mondta Ledó Ferenc. Eddig jó mennyiségben termett, az ára ugyanakkor a tavalyinál 8-10 százalékkal alacsonyabb. Az 1500 hektáron termesztett szabadföldi paradicsom szinte kizárólag ipari hasznosításra megy. Ezek az állományok kifejezetten jó állapotban vannak, a mostani hőség sem okoz gondot ezeken a területeken, mivel túlnyomó részük öntözött. A szüret itt augusztus 10. körül kezdődik, és a termésbecslések szerint 110-120 ezer tonna lehet a hozam.
Nagyjából hasonló a helyzet az éppen érő gyümölcsöknél is. A legjobban még a szőlő tűri az ilyen hőséget, az almánál, a szilvánál és az őszibaracknál is minőségi problémát jelenthet a nagy meleg. A szilvánál és az őszibaracknál pedig külön gondot okoz, hogy „összeérnek” a különböző érési idejű fajták, amelyek így egy időben jelennek meg a piacon – húzta alá Ledó Ferenc.
A terméktanács adataival egyező képet festett fel az Agrárgazdasági Kutató Intézet a Budapesti Nagybani Piacon tapasztalt árakról: július második felében a különböző típusban és méretben jelen lévő paradicsom átlagára 6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Ezen belül egyedül a koktélparadicsom ára emelkedett, mérettől függően 2-3,3 százalékkal. A paprikánál még nagyobb a szórás a különböző fajták között. A lecsópaprika például 31 százalékkal lett olcsóbb, a bogyiszlóit közel 10, az édes tv-paprikát pedig – szintén mérettől függően – 19,4-23,9 százalékkal adják kevesebbért. Ezzel szemben a kaliforniai, az alma- és a cseresznyepaprika drágult, utóbbit 423 forintos kilónkénti áron kínálták a nagybanin, ami 47,3 százalékos drágulást jelent.
(Világgazdaság)
