A hét végére várható erősebb felmelegedés, majd vasárnap már markáns frontrendszer érkezhet. A múlt hét végi esők utáni nagyrészt száraz időben lehet majd végezni az aktuális munkákat.
Az elmúlt hét közepi nyári melegek után (a maximum hőmérsékletek sokfelé a 30 Celsius fokot is meghaladták) a hét végére hullámzó frontrendszer érkezett a Kárpát-medence térségébe, mely drasztikusan lehűtötte a levegőt (a maximumok már 20 fok alatt maradtak) és az ország nagyobb részére jelentős csapadékot hozott. Többnyire 15 és 30 mm között alakultak a hétfő reggelig mért csapadékösszegek, de kisebb körzetekben ettől jóval több hullott. Csenger térségében majdnem 70, Körösladányban csaknem 80 mm esett. A nagy csapadék csak helyenként volt annyira intenzív, hogy a talaj ne tudta volna beinni, és annak is örülhetünk, hogy károkat okozó viharok sem voltak jellemzőek. Csapadék azonban nem jutott az egész országra: az északnyugati határszél, Csongrád megye, valamint nagyjából a Miskolc-Kisköre-Karcag-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony által határolt terület kapott kevesebbet. Augusztusban a kukoricának ideális esetben 100 mm csapadékra lenne szüksége, idén ennek többnyire csak a felét, harmadát kapta. Ehhez azt is hozzá kell venni, hogy az ideális júliusi 100 mm-t is csak kisebb körzetekben kapta meg (döntően a Nyíregyháza-Miskolc-Esztergom-Pécs vonal környezetében), sőt az Alföldön sokfelé csak harmadát, ötödét. A talaj fölső rétege (a lehullott csapadékmennyiségtől függő vastagságban) az ország nagyobb részén nedves, sokfelé sáros, de mélyebben továbbra is vízhiány van.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től északon 1200-1300, délkeleten 1400-1500 foknapnyi hőösszeg gyűlt össze. Ezek nagyjából 200 foknappal az átlag fölötti értékek. Ezek szerint jóval az átlag fölött, és főleg a délnyugati országrészben a tavalyi értéket is meghaladóan járnak a hőösszegek.
A legfrissebb vegetációs index (NDVI) térképek szerint egyre kevésbé „zöld” az ország. Beérett a napraforgó, sokfelé már a kukorica is, és vannak területek, ahol a repcemag is a földben van. Ezek a részek barnás színnel jelentkeznek. A gyümölcsösökben is csökken a fotoszintetizáló zöld tömeg mennyisége. Az NDVI két időlépcső között (8 nap alatt) bekövetkezett változásának térképe szerint a legnagyobb csökkenés a Dunántúl keleti felén és az Észak-Alföldön következett be. Ez részben a korábban vázolt fenológiai folyamatoknak, részben az átlagosnál kevesebb csapadéknak a számlájára írható.
A következő napokban felhősebb és naposabb időszakok és területek is várhatók, szórványosan valószínű kisebb eső, zápor. Nagyobb mennyiségű, tartós csapadék azonban nem valószínű. A hűvös éjszakák után többnyire kevéssel 20 fok fölé emelkedik a hőmérséklet, inkább csak szerdán a déli területeken várható ettől melegebb. Csütörtökig még többfelé megerősödik a nyugati, északnyugati szél. Szombattól aztán feltámad a délies szél, így a hét végére emelkedik a hőmérséklet: 25 fok körüli maximumok várhatók. Vasárnaptól megnövekszik majd a záporok, zivatarok kialakulásának esélye. A levegő páratartalma éjszakánként sokfelé 80% fölé emelkedik, napközben azonban országszerte 50% alá csökken. A talaj hőmérséklete 20 Celsius fok körül valószínű a héten.
(Országos Meteorrológiai Szolgálat)
