A tábla széléről

Pünkösd hava

Agrofórum Online

Éppen tizenkét éve, hogy Pünkösd haváról írtam. Így utólag átolvasva, mintha mit sem változott volna a világ, pedig mennyit fejlődtünk. Az értékrendünk is?

Hajnalodik. Lassan elválnak a színek a szürkeségtől. A kissé ködös reggelen nehezen birkózik a Nap a sötétséggel. A ködfátyolon áttetszik az egyre emelkedő, halványan fénylő Napkorong. Egy repülő megy át előtte. A maga után húzott csík kettészeli, és a Nap szétesik, mint a megtört kenyér.

A Húsvét utáni 50. nap adta e hónap ősi magyar elnevezését. A Lélekről szól. Lángnyelvek, tanúságtétel…

Május van. Ez a hónap hozza meg az igazi tavaszt, mert amerre jár, a lába nyomán virágok sarjadnak. A virágok között az illatoktól megrészegült méhek cipelik terheiket és gyűjtenek, csak gyűjtenek, mert ez a dolguk.

A május érintésére élet fakad és minden élet forrása a szerelem, ami nem más, mint valami megmagyarázhatatlan belénk oltott vágy, a teljesség igénye, az élet szolgálata, az örömök öröme.

Ez lenne hát a Május? Ez is, meg sok minden más is. A még sorjázó vagy már növekvő vetések, az égre törő búza, a kaszaérett lucerna és a repcék aranyló tengere.

Azért is szép ez a hónap, mert most jutunk először lélegzethez a tennivalók sokasága után. Persze ez sem ilyen egyszerű, mert a munkák zömét elvégeztük ugyan, de nem fejeztük be, mert a kórokozók és kártevők miatti aggódásunk állandó ébersége sarkall. Ráadásul ez az év még újabb gondokkal tetézte a gazdálkodók amúgy sem könnyű életét: a belvízzel és árvízzel. Áprilisi számunkban már közöltük Dr. Birkás Márta erre vonatkozó talajművelési tanácsait, mostani számunkban pedig megkíséreljük bemutatni azokat a növénykultúrákat, amelyek még eredményesen termeszthetők. Ez az a köztes időszak, amikor már fővetésről nem és másodvetésről még nem beszélhetünk, de nem is ez a lényeg, hanem a termesztési cél. Amennyiben sikerül május elején már rámenni a talajra, úgy még nem késtünk el. Vethetünk rövid tenyészidejű kukoricát, vagy szilázsnak valót. A szójáról se feledkezzünk meg. Ahogy múlik az idő úgy csökken a vethető növények száma, de azért még itt is számos lehetőség van akár áru, akár takarmány, akár zöldtrágya céljából kívánjuk azokat termeszteni.

Ezeket a lehetőségeket még bővebben kifejtjük jelenlegi lapszámunkban. Érdemes arra is figyelemmel lenni, hogy ezek a késői vetések miként illeszthetők a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Agrár-Környezetgazdálkodási (AKG) célprogramjában meghatározott támogatások igénybevételére jogosító gazdálkodási célokhoz. Mentsük, ami menthető, vagy még inkább: próbáljuk meg a belvíz okozta hátrányokat előnnyé változtatni.

Minden időszaknak, minden hónapnak megvan a maga problémája, de a szépsége is. Az áruházak, a szűnni nem akaró gépkocsiforgalom és a szórakozóhelyek világába bonyolódott városi ember, aki talán ezen stresszhatároknak is köszönhetően belekeseredett a volt, vagy valós sérelmeibe, aki belefáradt az önzésébe, talán nem is érti, hogy miről beszélünk. Hogyan is érthetné, ha nem látta még a végtelen mezők távolában felkelő napot, nem hallotta az éjsza-kai erdő sejtelmes neszeit, nem érezte a föld illatát és nem feküdt még hanyatt a felhőket bá-mulva a májusi réten.

Túlságosan racionálissá vált világunk, amely a haszonhatások mindenek felettiségéről szól, idegenként tekint a föld adta ősi értékekre, mintha nem ezekből a forrásokból táplálkoznánk valamennyien. Pedig a föld sok mindenre tanít. Megtanít a ragaszkodásra, a munka be-csületére, az újrakezdés reményére, a verejték teremtő erejére és a tiszteletre, – a természet tiszteletére.

Ezek az értékek ma a hiánygazdálkodás kategóriájába tartoznak. Kivételek persze vannak. Jó lenne, ha a kivételek lennének többségben.

A tábla széléről 2006-ban – Dr. Bódis László

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Addig adj, amíg adni tudsz!

2019. december 24. 05:36

Karácsonyra készülve az erdők-mezők is ünnepi ruhába öltöznek; legalábbis ebben reménykedünk, mert még ilyen vén fejjel is arról álmodozik az ember, hogy fehér Karácsonyunk lesz.

„Korhadt fakeresztek”…

2019. november 5. 18:02

Novemberre készülve az ember akaratlanul is belekerül abba a ködös, sáros, pocsolyás hangulatba, amelynek vége az elmúlás.

Támad a drótféreg, sok helyütt újra vetik a kukoricát

2019. június 7. 13:15

Soha nem látott drótféreg fertőzés tizedeli a kukorica és a napraforgó vetéseket egyes dunántúli megyékben (Lehet, hogy másutt is!)

Búzatermesztésünk jövőjéről

2019. április 24. 14:34

Lehet, hogy rosszul gondolom, de néhány tíz, vagy akár ötven hektáron is, önállóan, nem lehet gazdaságosan búzát termelni, mert vagy nincs hozzá elegendő eszköz, vagy túl sok van – ami nincs kihasználva.

Emelkedést hozott az európai kereskedés

2020. július 4. 08:47

A párizsi tőzsdén ezúttal a vevők kerültek túlsúlyba. Az árjegyzések változásából az rajzolódik ki, mintha a csütörtöki mozgások korrekciója zajlott volna pénteken.

A repcetermesztés sikerét ősszel alapozzuk meg!

2020. augusztus 12. 13:34

Őszi vetésű növényeink közül talán a leginkább érzékeny és a termelők által sokat dédelgetett növény a repce. Érdemes pár gondolatban összegezni, hogy mit és hogyan célszerű ezzel a növénnyel tenni, a sikeres termesztés céljából.

Peronoszpóra fajok jelentősége szántóföldi kultúrákban

2019. január 23. 04:36

A szerző célja, hogy a peronoszpóra eredetű betegségeken belül felhívja a figyelmet és ismertesse a szóján (Glycine max) károsító Peronospora manshurica, valamint az őszi káposztarepcét (Brassica napus L. convar. napus) és az olajretket (Raphanus sativus var. oleiferus) fertőző Peronospora parasitica kórokozó gombafajok jelentőségére, bemutatva tüneti megjelenésüket és a védekezési lehetőségeket.

A nagy termelők közül csak Lengyelországban lesz több repce

2019. május 7. 11:22

Az enyhe tél révén megfelelően fejlődött a repce Európában, ugyanakkor ez a rovarkártevők nagyobb számával is fenyeget.