Állattenyésztés

Nőtt a szarvasmarha kivitel

Magyar Idők

Jól bevásároltak magyar marhából a külföldi partnereink az év elején: a Törökországba irányuló export a négyszeresére nőtt, míg Horvátországba 71 százalékkal több élő állatot szállítottak a hazai tenyésztők - írja a Magyar Idők.

A szarvasmarhatartók mellett a baromfisok is fellélegezhettek, a tavalyi madárinfluenza-járványt követően ismét fellendült a kivitel.

Alaposan felpörgött az év elején a hazai szarvasmarhaexport, élő állatokból és marhahúsból is jóval többet szállítottak a külpiacokra a tenyésztők, mint egy évvel korábban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján hazánk élőmarha-exportja az év első két hónapjában 73 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét.

Első számú partnerünk továbbra is Törökország volt, ahova több mint a négyszeresére emelkedett a kivitel. Emellett Ausztriába és Horvátországba is szép számmal szállítottak marhákat a tenyésztők.

Az Ausztriába szállított mennyiség 16 százalékkal nőtt, Horvátországba pedig 71 százalékkal több szarvasmarha került. A délszláv régió országai egyre vonzóbbá válnak a magyar tenyésztők körében.

Az árak közelítenek a törökországi szinthez, az állategészségügyi előírások ugyanakkor itt jóval enyhébbek és a szállítási költségek is alacsonyabbak. A behozatal ezzel együtt csökkent. Az élőmarha-import 23 százalékkal esett az első két hónapban az előző évi szinthez képest. Az élő szarvasmarha csaknem fele Németországból és Hollandiából származott.

Marhahúsból 40 százalékkal többet szállítottak külföldre a feldolgozók, az áremelkedésnek köszönhetően a kivitel értéke ennél is nagyobb mértékben, összesen 64 százalékkal bővült. A marhahúsimport volumene 16 százalékkal, értéke 28 százalékkal nőtt.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) jelentése szerint az árak európai uniós szinten nőttek az elmúlt időszakban. Az EU-ban a fiatal bika vágóhídi belépési ára négy százalékkal magasabb volt áprilisban, így a hasított marha kilogrammonkénti ára 3,86 eurót ért el.

A vágótehén eközben csaknem 6 százalékkal, az üsző pedig 2 százalékkal drágult. A hazai piacon ennél szerényebb áremelkedés ment végbe. A fiatal bika termelői ára 786 forint volt kilogrammonként, ez egy százalékkal haladja meg a tavaly áprilisi szintet. A vágótehén ára ugyanakkor nagyot nőtt, 12 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbi átlagot, a vágóüsző 5 százalékkal drágult.

A hazai szarvasmarha-állomány évről évre dinamikusan nő. Tavaly összesen 864 ezer marhát neveltek a hazai gazdaságokban, ami 2010 óta kétszázezres bővülésnek felel meg. A növekedés egyértelműen a húsmarhatartás felfutásának tudható be, a húshasznú állomány 2004 óta a négyszeresére nőtt. A hazai fogyasztás ugyanakkor még mindig nagyon alacsony szinten van.

Egy átlag magyar tányérjára évente két, két és fél kilogramm borjú-, illetve marhahús kerül. A kiegyensúlyozott táplálkozás szempontjából indokolt mennyiség és az európai uniós átlag ugyanakkor ennél jóval magasabb, hat-nyolc kilogramm közé tehető.

A friss statisztikai jelentések alapján a múlt évi visszaesés után a baromfiágazat is magára talált. Mára úgy tűnik, sikerült ledolgozniuk a madárinfluenza-járvány okozta hátrányt a termelőknek, hiszen egyre több termék kerül a külpiacokra. A KSH adatai szerint az év első két hónapjában 31 százalékkal több baromfihús hagyta el az országot, mint egy évvel korábban, a kivitel így elérte a 34 ezer tonnát.

Az AKI vágási statisztikája szerint Magyarországon közel 54 millió baromfit vágtak le 2018 első negyedévében, ez a 2017 azonos időszakában vágóhidakra került mennyiségnél 15 százalékkal több. Ezen belül csirkéből 41 milliót, pulykából pedig 1,7 milliót dolgoztak fel a vágóhidak az említett időszakban.

Eközben az árak is nőttek, a friss egész csirke kilónkénti feldolgozói értékesítési ára öt százalékkal, 473 forintra, a csirkemellé 9 százalékkal, 1064 forintra, a csirkecombé pedig 12 százalékkal, 460 forintra emelkedett.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Újabb sertéspestises esetek Németországban

2020. szeptember 27. 08:32

A német kormány fontolóra veszi, hogy a gazdálkodóknak támogatást nyújtson, miután az árak csökkentek az ASP vadon élő állatokban való felfedezését követően.

Uniós oltalom alatt az Akasztói szikiponty is!

2020. szeptember 26. 05:37

A magyar akvakultúra ágazat számára komoly elismerés, hogy a Szilvásváradi pisztráng után második magyar édesvízi halként az Akasztói szikiponty földrajzi árujelzője is uniós oltalmat kapott. Az Akasztói szikiponty oltalom alatt álló eredetmegjelölésként való bejegyzésével már 62-re emelkedett azoknak a magyar agrártermékeknek a száma, amelyek földrajzi árujelzője az Európai Unióban oltalmat élvez.

Megbénult a német sertéspiac

2020. szeptember 24. 12:17

A sertéseknek halálos kórt okozó vírus (ASP) továbbra is jelentős hatással van a piaci trendre, de mindenekelőtt az exportra.

Készül az akvakultúrát meghatározó stratégia

2020. szeptember 23. 12:01

Az Európai Unióban és Magyarországon is folyamatban van azoknak a stratégiai dokumentumoknak, jogszabályoknak és programoknak az előkészítése, amelyek a következő tíz évre meg fogják határozni a magyar akvakultúra fejlődését – mondta Szentpéteri Sándor erdőkért felelős helyettes államtitkár a 44. Halászati Tudományos Tanácskozáson.

Növekszik a hazai szarvasmarha állomány

2019. június 21. 09:33

A hazai tejágazat növekedő pályán van, a korábbi évek piaci nehézségeit veszteség nélkül átélő s nemcsak túlélő ágazat mára stabil alapon működik.

Jól kezdték az évet a hazai vágóhidak

2018. május 28. 07:43

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) jelentése szerint az üzemekben 11 százalékkal több szarvasmarhát, 1,7 százalékkal több sertést és 15 százalékkal több baromfifélét dolgoztak fel az első negyedévben, mint az előző év azonos időszakában.

Több milliárd forintnyi támogatás segíti az állattartókat

2018. november 26. 09:47

Közel kétszázmilliárd forintot ítélt oda eddig az állattartóknak a Vidékfejlesztési Program forrásaiból az Agrárminisztérium.

Nem tudják megfizetni a magyar marhát Törökországban

2018. február 14. 13:43

A versenyképesség növeléséhez elengedhetetlen, hogy a tenyésztők kihasználják azt az uniós támogatást, ami 2020-ig még rendelkezésre áll.