C. Dezső kérdése: Nem kis területen termesztek diót, két éve az egész termést tönkretette, tavaly is rengeteg problémám volt a dióburok-fúróléggyel. Mit javasol?
Aki válaszol:
Németh Zoltán, okleveles kertészmérnök, növényvédelmi szakmérnök
A dió új, veszedelmes ellensége a nyugati dióburok-fúrólégy
Napjainkban, de nyugodtan mondhatjuk az utóbbi évtizedekben a felgyorsult és kiszélesedett áruszállítás miatt az un. invazív kártevő fajok gyors elterjedése tapasztalható. A teljesség igénye nélkül soroljunk fel néhány ismert fajt: amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus), amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera), kukorica bagolylepke (Helicoverpa zea) paradicsom aknázómoly (Tuta absoluta), selyemfényű puszpángmoly, (Cydalima perspectalis), pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii). Ide tartozik továbbá az amerikai keleti cseresznyelégy (Rhagoletis cingulata) és most jutottunk el a vele egy családba tartozó nyugati dióburok-fúrólégyhez (Rhagoletis completa).
Európában nem őshonos, egy nemzedékes károsító, a talajban báb alakban telel. A kifejlett imágó 8-10 mm, barna alapszínű, feje sárga, tora sötét, rajta egy sárga, félkör alakú folttal. Lárvája (mivel légy) nyű, piszkosfehér színű, kifejletten 6 mm nagyságú.
Az imágó július elejétől szeptemberig rajzik és folyamatosan rakja petéit. Az első stádiumú lárvákra augusztus elején számíthatunk. Előrejelzésükhöz – mivel hasonlóan testvéreihez a cseresznyelegyekhez, vonzódnak a sárga színhez – sárga ragacsos, illatcsalétekkel kiegészített csapdákat használhatunk. A csapdákat június vége felé a rajzás kezdetét megelőzően a fákon elszórtan, a korona felső harmadában javasolt elhelyezni.
Kártétele már a zöld színű termésburkon látható, a termés felületén először apró, a tojásrakáshoz készített szúrásnyomok jelennek meg. A termés, a bennük táplálkozó nyűvek miatt megbarnul, később elfeketedik. A károsított termés idő előtt lehull a fáról, a termésburok rátapad a dió héjára, majd megpenészedik, így természetesen fogyaszthatatlanná válik. Ne tévesszük össze a tüneteket a dió baktériumos megbetegedésével (Xanthomonas campestris cv. juglandis) mely kórokozó csak párás, meleg időben jelentkezik.
Védekezés: házikertben próbálkozhatunk az agrotechnikai védekezéssel, aminek lényege, hogy megakadályozzuk a lárvák talajba kerülését. Ez megoldható fólia takarással, valamint a lehullott zöld burokban lévő terméskezdemények és burokmaradványok összegyűjtésével, majd megsemmisítésével, ami praktikusan az elégetésüket jelenti.
Ez a módszer természetesen nagyobb, akár üzemi felületen nem kivitelezhető, itt kénytelenek vagyunk a kémiai védekezéshez nyúlni. A javasolt készítmények: deltametrin, (Decis, é.v.i. 7 nap), zeta-cipermetrin, (Karate Zeon 5 CS, é.v.i. 3 nap.), tiakloprid (Calypso 480 SC, é.v.i. 14 nap), acetamiprid (Mospilan 20 SG, é.v.i. 14 nap).
A készítmények alkalmazása ugyan jelentősen gyérítheti az egyedszámot, de a rajzás egyenetlensége miatt nem biztosít teljes védelmet. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a diófák mérete miatt speciális permetezőgép beszerzése szükséges.
