Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus

Számos lombhullató díszfán élnek gubacsatkák, általában csak az adott fafajt fertőzik meg. A fás növények kérgén és rügyein telelnek, tavaszi megjelenésük után több nemzedékük fejlődik ki őszig. Jellemzően a fertőzött fán élnek és szaporodnak, szomszédos fákra sem telepednek át.

Hárs gubacsatka

Hárs fajokon kétféle levél gubacsatka faj is károsíthat. A Hárs gubacsatka tavasszal gyakran zöld vagy vörös színű, hegyes, szarvacskákhoz hasonló néhány mm-es képleteket okoz. Fiatal fákon különösen feltűnőek. A belül üregesnek látszó képletek valójában nem üresek, hanem szabad szemmel nem látható, mikroszkópikus méretű, megnyúlt, hengeres testű, világos színű gubacsatkák tömegei élnek azokban. A hegyes gubacsokat az Eriophyes tiliae atkafaj okozza.

Nemezes hárs-gubacsatka

Gyakori még a Nemezes hárs-gubacsatka (Eriophyes leiosoma), szívogatása következtében lapos, a levél színe felé kissé kiemelkedő foltok, a foltok hátoldalán fehéres, szálas, nemezhez hasonló szövedék képződik, abban élnek az atkák. Megfigyelések szerint a gubacsatkák az alsóbb leveleken gyakoriak, a fertőzött levelek egymáshoz közel helyezkednek el. Ennek oka, hogy elsősorban a rügyek környékén vagy rügypikkelyek alatt telelnek, és a fertőzött rügyekből fejlődő hajtások levelein szaporodnak fel az atkák.

Tapasztalatok szerint, bár a gubacsok feltűnőek, még erős fertőzés esetén sem károsodnak a fák, így védekezni ellene nem válik szükségessé. Ahol az eltelepített fiatal hárscsemetén észlelik a gubacsok elszórt megjelenését, a fertőzött levelek vagy a fertőzött hajtások mielőbbi levágásával és eltávolításával felszaporodása általában visszaszorítható. Az atkaölő szerek közül a csak a felszívódó hatásúak jutnak el a rejtetten, a növény szövetében élő atkához. Dísznövényeknél az abamektin hatóanyagú Vertimec Pro II. forgalmi engedéllyel rendelkező rovarölő szer engedélyezett gubacsatkák elleni kémiai védelemre.