Az elmúlt héten néhány rendszeresen visszatérő károsító hívta fel magára a figyelmet. A selyemfényű puszpángmoly ugyan már hetek óta repül a csapdákba, de a heti fogás nagysága a kártevőt ismerő szakembereket is meglepte.
A korábbi heti néhány darabos fogás egyik napról a másikra 40 db/hét-re emelkedett, tehát napokon belül várható az első hernyók megjelenése a buxus bokrok belsejében. Javaslom a taglózó hatású szerek mellett a hosszú hatástartamú készítmények bevetését is. Ha permetezünk, egyúttal kezeljük bokrainkat a puszpángrák és a puszpángelhalás kórokozói ellen is, a permetlevet pedig okvetlenül a bokor belsejébe juttassuk, mert mindig itt kezdődik a hernyórágás. Az elhúzódó rajzás miatt fel kell készülni a többszöri védekezésre.
A zöld vándorpoloska már május óta rendszeresen mozog környezetünkben. Jelenleg már a kifejlett imágók mellett mind nagyobb számban figyelhetők meg a különböző fejlettségű lárvák is. Együttes károsításuk már most is szembetűnő kárt okoz, ezért két gyümölcsszüret és zöldségszedés között szükség lehet a kártevő gyérítésére, persze az élelmezés egészségügyi várakozási idők szigorú betartása mellett.
A főnövényként vagy másodvetésként termelt káposztafélék környezetében tömegesen repkednek a káposztalepkék. Most még kikelt hernyókkal nem találkozni, de a tojásokat már elhelyezték a lepkék a növényeken, tehát kísérjük figyelemmel a kelés időpontját. A védekezés pontos időzítése a szintén károsító káposzta- és salátabagoly lepke szempontjából még fontosabb, ugyanis a hernyók az első vedlés után fénykerülővé válva befúrják magukat a káposzta- karfiol fejek belsejébe, ahol már nehezen kivitelezhető a hatékony védekezés. Ha védekezésre kényszerülünk, egyúttal kezeljük a káposztaféléket az oly gyakori levéltetű- és káposztaperonoszpóra fertőzés ellen is.
Gyümölcsöseinkben a szüreti munkák mellett továbbra is rendszeres védelemre szorulunk a gyümölcsmolyok, a varasodás, a lisztharmat gombák, valamint a levélfoltosságot és levéllikacsosodást előidéző betegségek kórokozói ellen. Az alma kivételével a többi növényen már lezárult az intenzív hajtásnövekedés, ezért néhány kirívó fertőzés kivételével a kontakt hatású készítményekkel is jó hatékonyságot érhetünk el a védekezés során.
A birs védelme egyre inkább előtérbe kerül, mert a keleti gyümölcsmoly, mint fő kártevője jelenleg is intenzív rajzást produkál, a rajzás pedig még sokáig el fog tartani. A közvetlen kár mellett a gyümölcsmonília fertőzés kiváltója is lehet a molykártétel, tehát indokolt a védekezés egészen a szüret kezdetéig.
