Augusztus hónap elején egy magasnyomású anticiklon alakította időjárásunkat melynek a következtében a középhőmérséklet több egymást követő napon meghaladta a 25 ̊C-ot. A szórványosan előforduló futó záporok ellenére az ország több térségében erősen aszályos területek alakultak ki. A kultúrnövénnyel borított területeken nem nőtt jelentősen a parlagfű borítása, ami vélhetően szintén az aszályos időjárásnak köszönhető.
A Nyugat-dunántúli régióban Győr-Moson-Sopron megyében a lehullott csapadéktól függően alakul a tarlók gyomosodása a csapadékosabb területeken a tarlókon előfordul 30-40 cm-es virágbimbós, virágzó parlagfű is. Továbbra is problémát jelent a szója területek fertőzöttsége Osli, Kapuvár és Jánossomorja térségében, ahol a gazdák lehetőségeikhez mérten küzdenek ellene a büntetés elkerülése végett. A kukorica és napraforgó állományok fertőzöttsége a régióban gyenge bár a napraforgóban az érés előrehalad tával megnőtt a közepesen fertőzött területek aránya. A szója területek fertőzöttsége is jellemzően gyenge az említett Hanyi részek kivételével. A napraforgóban 50%-os a kukoricában 30% körüli a virágzó növények aránya.
Az ugarolt területek is gyomosodnak itt a szakemberek a szeptember eleji glifozátos kezelésre készülnek az erős évelő gyom fertőzés miatt. Továbbra is probléma a dűlőutak fertőzöttsége a „gazdátlanságuk végett”, sajnos a szigetközi részeken is elhanyagolták a földutak és néhol a tarlók gyomirtását.
A közutak, főutak mentének a kaszálása sok helyen megtörtént és most elég jól sikerült , mivel a szárazság miatt nem volt nagy zöld tömeg és az újrahajtás is gyengébb. Az útszéleken itt is megfigyelhetők a több száz méteres 30-100 cm-e kaszálatlan sávok. Az építési területeken, ruderáliákon továbbra is rossz a helyzet.
A közép-dunántúli régióból Veszprém megyékben továbbra is döntően gyenge parlagfű fertőzöttség a jellemző a kukorica és napraforgó kultúrákban. Az elmúlt hetek esőzései miatt a parlagfű gyorsan regenerálódott, újrakelt ezért a termelők a tarlóápolást többször is elvégezték, ami jelentős többlet költséggel járt. A ruderális területeken szinten mindenütt megtalálható a parlagfű ezért nagyobb társadalmi összefogásra lenne szükség az irtáshoz.
Az Észak-alföldi régióban Jász-Nagykun-Szolnok megyében alacsony parlagfű fertőzöttséget tapasztaltak a kukorica és a napraforgó kultúrákban, mivel az állományok gyomelnyomó képessége továbbra is jó. A nem művelt területeken, tarlókon erős parlagfű fertőzöttség tapasztalható a védekezések hatékonysága rossz vagy épp még el sem végezték. A napraforgó közelgő betakarítása, deszikkálása az elhanyagolt táblákat rövidesen felszámolja, ami némileg javít a helyzeten. Hajdú-Biharban a megye Észak-keleti részén a csapadékhiánytól szenvedő napraforgó és kukorica állományokban a táblán belül is több helyen megjelent a parlagfű. A megye jobb víz gazdálkodású talajain a kukorica és a napraforgó állományok még többé-kevésbé zártak ezért jellemzően a parlagfű továbbra is csak a tábla széleken fordul elő.
A tábla széleken 50-90 cm magasságú 15 cm-es fő virágzati tengelyű virágbimbós és virágzó növények egyaránt megtalálhatók. A virágbimbós növények hozzávetőlegesen 70%-ban a virágzó növények 30 % körül fordulnak elő. A száraz időjárás következtében a tarlók művelése nagyon jól halad, a szárazság miatt a jellemzően tárcsázott tarlók alig gyomosodnak. A még nem művelt tarlókon a parlagfű 10-16 leveles elágazó szárú erősen oldalhajtásos, virágbimbós, illetve virágzó állapotban található meg. A tarlón a virágbimbós növények aránya nagyon változó hozzávetőlegesen 40-50 % körül a virágzó növények aránya 30 %-körül alakul. A rudrális területek fertőzöttsége nagyon vegyes az előző évekhez hasonlóan a parlagfű ugyan azokon a helyeken fordul elő vélhetően a tulajdonviszonyok rendezetlensége miatt. A le nem kaszált növények 50-60 %-a virágbimbós, valamint 40-50 %-a virágzó állapotban van.
A megye forgalmasabb útszéleinek első kaszálását elvégezték a frekventáltabb helyeken kétszer is kaszáltak. Az útszegélyeken több helyen itt is megfigyelhetők az 50-100 cm széles és pár száz méter hosszú kaszálatlan parlagfüves sávok. A megyében továbbra is a dűlő utak, az erdészeti telepítések a közutak és a belterületi ingatlanok parlagfű (fertőzöttsége) mentesítése a legproblémásabb terület.
Az észak-magyarországi régióban Heves megyében a napraforgó területek döntő többsége gyengén (˂10% felületi borítottság) fertőzött A szőlő területek 95%-a is csak gyengén fertőzött parlagfűvel. A ruderlis területek fertőzöttsége pedig jellemzően gyenge-közepes (˂10-30% felületi borítottság) mértékű. A kultúrnövényes területeken a napraforgóban 50%, kukoricában a 30%-os a virágzó növények aránya. A kedvező időjárás miatt a tarlóhántás jól halad ezért a fertőzött tarlók száma is folyamatosan csökken. A többi megyéhez hasonlóan a kaszált útszéleken a virágbimbós növények aránya jelentős.
