A feles bérlet, illetve a részesművelés az elmúlt időszakban felkapott szerződési formaként jelenik meg a mezőgazdaságban, melyeket a termőföldek bérbeadásával kapcsolatos szabályok hívtak életre.
Feles bérlet
A feles bérlet kezelése először egy bonyolult dolognak számít. Lényegében termőföld bérbeadásáról van szó, azzal a különbséggel, hogy a megállapított bérleti díjat (vagy annak egy részét) terményben rendezik a felek. A bérbeadó a terményt általában értékesíti, idetartozik az értékesítésnek az a formája is, amikor a termény vevője egyben a termőföld bérlője lesz..
Fontos, hogy a terményben kapott bérleti díjra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a pénzben kapott bérleti díjra, azaz, ha a haszonbérleti szerződés legalább 5 éves időtartamra szól, akkor termény formájában adott bérleti díj adómentes bevételnek minősül.
Mi a helyzet a bérlőnél?
– A bérleti díj fejében átadott terményt ki kell számláznia a bérbeadó felé. Ha a megállapodásuk tartalmazza azt, hogy mekkora forint összegű bérleti díjat köteles terményben átadni a bérlő, akkor a termény átadásának időpontjában ez az összeg kerül elszámolásra bérleti díjként bérlőnél.
– Ha a bérlő nem alanya az áfá-nak, akkor a termény eladásáról kiállított számla (vagy egyéb számviteli bizonylat: pl. adásvételi szerződés) összege éppen azzal az összeggel egyezik meg, ami a szerződésben is meghatározásra került. Ekkor a bevétel és a vele szemben elszámolt költség összege megegyezik.
– Ha alanya a bérlő az áfá-nak, akkor a kiállított számla bruttó értéke éppen az összegben meghatározott bérleti díjjal egyező, de csak a nettó érték jelenik meg bevételként, szemben a 100%-os bérleti díjjal, mint költséggel. Ekkor a bérlő a NAV felé fizeti meg az áfá-t.
– Ha például a termőföld bérbe vevője őstermelő, akkor a bérleti díj fejében átadott termény őstermelői tevékenység bevételének minősül. Így az átadott terményt az őstermelőnek ugyanúgy ki kell számláznia a bérbeadó felé, mintha „normál” felvásárló felé értékesítené a terményt.
Mi a helyzet a bérbeadónál?
– A bérleti díjról a bérbeadó félnek bizonylatot kell kiállítani, ami lehet számla, de számviteli bizonylattal is kísérhető a bérleti díj. Önmagában a bérleti szerződés nem tekinthető a bérleti díj bizonylatának.
– A bérleti díj adómentes bevételnek számít, ha a bérleti szerződést legalább 5 évre megkötötték. Forintban számolva az az érték, ami a szerződésben is bérleti díjösszegként meghatározásra került.
– Ha a kapott terményt a bérbeadó eladja, akkor az ingóság értékesítésének számít (mivel nem a saját maga által megtermelt terményről van szó), amivel szemben költségként elszámolható a szerzéskori, bizonylatolt bérleti díj összege.
– Az ingó vagyon értékesítését csak akkor kell, hogy számla kísérje, ha áfa tekintetében adóalanyként értékesíti a bérbeadó a terményt. Ha általános forgalmi adónak nem alanya, az értékesítő személy, akkor egyéb számviteli bizonylattal (például adásvételi szerződéssel) történhet a termény értékesítése.
A feles bérlet elszámolásánál fontos tisztázni a bérlő és a bérbeadó jogállását és a másik fontos szabály, hogy célszerű ezekben a szerződésekben a bérleti díj forintban való szerepeltetése is, mely lényegesen megkönnyíti az egymás közötti elszámolást is. Gyakori hiba, hogy az áfa-kérdés nem kerül tisztázásra ezekben a szerződésekben, pedig az utólagos viták elkerülése érdekében erre is érdemes figyelniük a gazdáknak.
Törökné Rácz Erzsébet
Mezőgazdasági adószakértő, adótanácsadó
Agrárközösség Kft.
