Jelentősen felgyorsulhat az EU és Kína közti áruforgalom az északi átjáró megnyílásával. A Szibéria fölötti hajózóút korábban sokszor nyáron is csak úgy volt járható, ha a teherhajókat jégtörő vezette, ám a globális felmelegedés eredményeként két héttel és 6 ezer kilométerrel rövidülhet a Hamburg-Sanghaj közti áruszállítás.
Amíg a tavalyi első nyolc hónapban mindössze 5,5 millió tonna árut szállítottak az északi átjárón, addig az idei augusztus végéig már 9,95 millió tonnát.
Annak ellenére, hogy arrafelé a hajózás csak az év három hónapjában lehetséges, a globális felmelegedés a nagyobb hajózási társaságok számára megfontolandóvá teszi a szállítási útvonallal való komolyabb tervezést. Gondoljunk csak arra, hogy Skandinávia sarkkör fölötti területein hetekig mértek 30 fok körüli hőmérsékletet.
Ezért a hatalmas konténerflottával rendelkező Maerks 3600 konténerrel teszt-szállítást végzett a szibériai partvidék mentén, amit az orosz hatóságok azért is üdvözöltek, mert remélik, hogy az északi út komoly versenytársa lehet a Malakka szoroson és az amúgy meglehetősen korlátozott kapacitású Szuezi-csatornán keresztül való szállításnak.
Azonban, amíg a rövidebb hajózási utak csökkentik a tengeri fuvarozás környezetvédelmi lábnyomát, a környezetvédők aggódnak amiatt, hogy az Északi-sarkvidéken a nagyobb forgalom miatt jelentősen megnő a hóra rakódó dízelkorom. A hajóknál ugyanis nyoma sincs károsanyag-kibocsátási normáknak, úgyhogy a több évtizedes óriási dízelmotorok füstölnek, mint a gyárkémény. A füstjükből leülepedő fekete koromszemcsék pedig a napsütés hatására még inkább gyorsítják a sarkvidéki “örökjég” olvadását.