A változás egyaránt jelent lehetőségeket és rejt magában veszélyeket a Magyar Állattenyésztők Szövetsége ügyvezető igazgatója szerint - írja a Világgazdaság.
Új korszakot nyit az európai és ezzel együtt a hazai tenyésztésszervezésben a november 1-jén hatályba lépő új európai uniós állattenyésztési rendelet, illetve a hozzá kapcsolódó bizottsági rendeletek – mondta a Világgazdaságnak Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) ügyvezető igazgatója.
Miután az EU előírásait a tagállamoknak harmonizálniuk kell a saját jogszabályaikkal, változni fog a hazai állattenyésztési törvény is.
Az uniós jogszabály lényegi változást hoz abban, hogy alkalmazásával azonos alapelvek szerint kell működtetni a tagállamokban a törzskönyvezési, teljesítményvizsgálati és tenyészértékbecslési rendszereket, könnyebbé válik a tenyészállatok és a szaporítóanyagok kereskedelme, valamint a tenyésztőszervezetek alapítása és határokon átívelő tevékenysége is. Ennek következtében egy fajtát akár több tenyésztőszervezet is tenyészthet egy-egy országban.
Ez a változás egyaránt jelent lehetőségeket és rejt magában veszélyeket – jelezte a MÁSZ ügyvezető igazgatója. Szerinte a korábbi szabályozás lehetővé tette, hogy fejlődésre képtelen tenyésztőszervezetek alakulhassanak ki azért, mert nem volt konkurenciájuk. A sok csalódástól megkeseredett tag passzívvá vált, ezért az alkalmatlan vezetőséget a civil törvény adta keretek között nem lehetett leváltani, mert az elégedetlenek döntő része el sem ment a közgyűlésekre. A néhány elszigetelten a változásért küzdő tenyésztőt pedig azzal büntették, hogy hosszú ideig visszatartották tenyészállatai amúgy jogosan járó származási lapját.
Lehetőség az is, hogy a hazai tenyésztőszervezetek a tenyésztési munkájukat és szolgáltatásaikat kiterjesszék országhatárokon kívülre is. Ez azonban a másik oldalról veszélyeket is rejthet magában, amelyekről akkor is muszáj beszélni, ha – ahogyan az eddigi tevékenységéből is látszott – a MÁSZ-tól távol áll a versenyellenesség – húzta alá Wagenhoffer. A tenyésztésben ugyanis sok külföldi, tőkeerős szervezet is részt vesz, és hosszabb távon kiszolgáltatottá tenné a magyar agrárgazdaságot, ha az új uniós szabályozás adta lehetőségeket piacszerzésre használnák fel, és nemcsak a szaporítóanyagot hoznák be, hanem teljesen átvennék a piacot. Az ügyvezető igazgató példaként a baromfitenyésztést hozta fel, ahol világszinten csupán néhány cég tartja kezében a hibridek piacát. A sertéstenyésztésben is elindult egy hasonló folyamat, de például a szarvasmarhánál még nem ez a helyzet, hiszen itt még a fajták alkalmazása a meghatározó, és nincsenek hibridek. A MÁSZ szerint a hazai tenyésztésszervezési rendszer működik, itthon születnek a tenyésztési döntések, és az lenne megnyugtató, ha ez a szisztéma nem inogna meg.