Növényvédelem

Repce helyzetkép és aktualitások október végén

DEKALB

Idén ősszel az átlagosnál jóval nagyobb arányban találunk heterogén repceállományokat az országban, hol a vetés utáni csapadékhiány, hol éppen a jelentős mennyiségű csapóesők okozta vontatott kelés miatt. Vannak területek, ahol az állományok jobban tartják magukat és egységesebbek, elegendő vízkapacitás és tápanyag áll rendelkezésükre a talajban. A közös mindkét típusú területben: a jelenleg tapasztalható „őszi tavasz” további kihívások elé állít minket.

Az indiánnyár kitolódik, erre a hétre az előrejelzés napközben 20-24°C körüli hőmérsékleteket is jósol, a legtöbb helyen éjszaka is csak 8-10°C körüli értéket várhatunk.

Különösen ott, ahol némi csapadék is érkezett, tartani lehet attól, hogy a repce tenyészőcsúcsa növekedésnek indul. Ebben az esetben indokolt lehet elvégezni egy (akár a második!) regulátoros kezelést, amit érdemes lombtrágyával kiegészíteni.

Ne felejtsük el! A regulátor nem csupán a télállósság miatt fontos, hanem a növény majdani tavaszi regenerálódását és indulását is segíti. A repce termésmennyiségének 70-80%-a ősszel dől el, így kiemelt fontosságú minden őszi technológiai lépés.

Hogyan állapíthatjuk meg, hogy szükség van-e még ilyenkor regulátoros kezelésre? (Vagy akár már a második kezelésre)

• Árulkodó jel, ha belenézünk az állományba és a szél „bele tud kapni” a levelekbe, felágaskodnak a növények.
Emeljünk ki pár növényt, óvatosan, hogy ne sérüljön a gyökerük.
Vágjuk hosszában félbe a gyökeret, gyökérnyakat és a tenyészőcsúcsi részt, metszetet készítve.
• Vizsgáljuk meg a tenyészőcsúcs keresztmetszetét!
• Ha az már nem kör vagy szív alakú (1. kép), hanem elkezd hosszúkássá válni (2. kép), megnyúlni, akkor indokolt lehet egy (akár második) regulátoros kezelés.

1. kép

2. kép

Az őszi regulátoros kezelés mellé érdemes levéltrágyát is keverni. Nehéz fejlődési körülmények esetén ősszel kimondottan ajánlott a kén, a bór, a cink, a mangán és a molibdén kijuttatása. Ősszel sokan megfeledkeznek a kénről, pedig többek között a kén segíti a N-hasznosulást is és növeli a télállóságot. Az ősszel kijuttatott bór segíti a gyökérnyak és a gyökérzet megerősödését, az egészséges szövetképzést. A cink növeli a gyökérzet betegségekkel szembeni ellenállóságát. A mangán, a magnézium és a molibdén szintén támogatják a repcét a kedvezőtlen időszakban.

A piacon már számos, komplex levéltrágya elérhető, amelyek tartalmazzák a felsorolt elemeket különböző kombinációkban és segítik a repcét a kritikus őszi körülmények között.

(A különböző növényvédő szerek és lombtrágyák keverhetőségéről mindig tájékozódjunk a kijuttatás előtt a forgalmazók weboldalán vagy szaktanácsadóiknál!)

Jelen időjárási körülmények között, a megkésett vetéseknél is érdemes ezt a kezelést elvégezni, ha az állomány 50%-a elérte már a 4 leveles állapotot október végére.

(Akkor is, ha a tenyészőcsúcs ott még nem indult megnyúlásnak.)

A leggyengébb és hiányos állományok esetében, ha a terület felszámolásán gondolkozunk, érdemes meghagyni az állományt (3. és 4. kép), ha október végén a gyengébb területrészeken négyzetméterenként legalább 8-12 növényt találunk (akkor is, ha azok nem egységes fejlettségi stádiumban vannak).

3. kép

4. kép

Tavasszal, kedvezőbb talajadottságú területeken és intenzív technológiai szint mellett, ha négyzetméterenként legalább 8-10 egészséges növény található a területen, ajánlott tovább gondozni az állományt, mert a repce bámulatos módon képes kompenzálni, különösen tágabb térállásban. De erről bővebben: majd február végén beszéljünk!

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Megjelent: Védekezés hazánk jelentős szántóföldi kártevői ellen

2020. szeptember 22. 10:20

Jelen kiadvány létrejöttének hátterében az Agrofórum Kiadó Kft. szerkesztőbizottságának és az ADAMA Hungary Zrt. munkatársainak azon törekvése húzódik meg, melynek fő céljai a fontosabb kártevőkkel kapcsolatos aktuális védekezési információk egységes megjelenítése és azok termelőkhöz történő eljuttatása.

A BASF felvásárolja az L-glufozinát-ammónium, szabadalommal védett technológiát

2020. szeptember 15. 09:43

A BASF felvásárolta az L-glufozinát-ammónium szabadalommal védett Glu-L™ technológiát az AgriMetis™-től. E vállalat vezető szerepet tölt be a növényvédelem biotechnológiai innovációs fejlesztésének területén, és a BASF Mezőgazdasági Megoldások divíziója ezzel a tökéletesített technológiával még hatékonyabb terméket kínálhat ügyfeleinek a nem kívánt gyomok elleni védekezéshez.

3 millió tonna növényvédő szert használunk évente

2020. szeptember 11. 11:38

Haszonnövényeink és állataink védelme érdekében jelenleg globálisan 3 millió tonna peszticidet használunk fel évente. Magyarországon 2018-ban a legutolsó szerforgalmi jelentés alapján 26,5 tonna növényvédő szer került forgalomba, melyek 40%-a gyomirtó, 27%-a gombaölő, 16%-a talajfertőtlenítő, 8%-a rovarölő szer volt.

Súlyos eredmény: 458 olimpiai medencényi illegális növényvédő szer

2020. július 27. 13:08

A növényvédelem sikeressége számos tényezőn múlik. Az egyik, talán kevésbé ismert probléma az illegális növényvédőszer-kereskedelem és -hamisítás, mely az évek folyamán egyre jelentősebbé válik.

A mezei pocok egyedsűrűsége gyümölcsösökben is elérheti a kritikus szintet

2019. október 23. 09:35

A mezei pocok egyedsűrűsége néhány térségben nemcsak szántóföldön, hanem gyümölcsösökben is elérte a kritikus szintet, főként, ahol a sorközök füvesítve vannak.

Inváziós kártevők: az inváziós tölgy csipkéspoloska

2019. február 1. 09:50

Városi fákon, de erdőkben is már július elejére/közepére látványos lombelszíneződést idézhet elő az inváziós tölgy csipkéspoloska, ami jól elkülöníthető az aszály miatti, illetve az őszi levélsárgulástól. A rovarfaj földrajzi elterjedéséről, tápnövényeiről, életmódjáról, a tölgyekre kifejtett hatásáról és az ellene való védekezés lehetőségeiről szól az Inváziós kártevők sorozatunk ezen írása.

A borsó-aknázólégy

2019. január 19. 05:38

Az inváziós kártevők sorozatban ezúttal a borsó-aknázólégy földrajzi elterjedését, biológiáját, tápnövénykörét és az ellene való védekezés lehetőségeit mutatjuk be.

A bab gyomirtása

2019. február 2. 13:48

Amerika felfedezéséig csak az őshazájában élő dél-amerikai indiánok fogyasztották. A XVI. századtól kezdve Európában is gyorsan elterjedt. Az elmúlt századokban jelentős élelmiszernövénynek számított. A XIX. századig alapvetően szárazbabként fogyasztották, majd elkezdett a zöldbab is teret hódítani.