A magyar bor európai szintű, kiváló minőségű termék, és a kormány szeretné, ha a magyar borászati vállalkozások még jobban fel tudnák venni a versenyt nyugat-európai társaikkal - mondta az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára Kaposváron szerdán.
Viski József a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Somogy Megyei Önkormányzat által szervezett szőlő- és bortermelők szakmaközi szimpóziumán rámutatott, hogy az államtitkárság a Vidékfejlesztési Program részeként az elmúlt években 40 milliárd forintot szánt borászati támogatásra, a keretösszegből mintegy 34 milliárd forintot kötöttek le, jövő januártól pedig újabb 50 milliárddal segítik a borászati, élelmiszeripari vállalkozásokat.
Egy borászat legfeljebb 200 millió, egy élelmiszeripari szereplő 500 millió forintot nyerhet el, a nyertesektől nagyobb hozzáadott érték előállítását és a foglalkoztatás bővítését várják – jegyezte meg. Hozzátette, a pályázókat igyekeznek a rezsit, a károsanyag-kibocsátást csökkentő, az energiahatékonyságot, a fenntarthatóságot növelő beruházási formákra ösztönözni.
Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke azt hangsúlyozta, hogy az ágazat sikere elsősorban a gazdálkodókon, az ő gondolkodásukon, munkájuk szakmai színvonalán múlik. Úgy vélte, a szakmai utánpótlás érdekében nagy hangsúlyt kell fektetni a képzésre, a szakképzésre.
A borász szavai szerint az elmúlt időszak nagy eredménye a borászok 90 százalékát jelentő kistermelők adminisztrációs terheinek csökkentése, valamint a pályázati forrásoknak köszönhető komoly eszközfejlesztés.
Légli Ottó minden korábbinál alacsonyabbnak nevezte a magyarországi átlagos éves borfogyasztást, amely 23 liter személyenként, s szólt arról is, hogy a magyar bor a minőségét tekintve hiába érne többet, sokak számára az ezer forintos palackonkénti ár „a megközelítendő cél”.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke felhívta a szőlő- és bortermelők figyelmét az öngondoskodás szükségességére. „Nagy a verseny, meg kell barátkoznunk azzal, hogy hosszú távon lehet, azok a birtokok maradnak fenn, amelyek támogatások nélkül is rentábilisak” – közölte.
Gombos Sándor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Somogy megyei elnöke az idei szüreti eredményekről elmondta: a Balatonboglári borvidéken az átlagosnál 20-30 százalékkal több, hektáronként 120-130 mázsa szőlő termett, amelyből kiváló minőségű, üde, friss, gyümölcsös borok készültek, készülnek.
Utalt rá, a Somogyban termelt bor presztizsének növelésére két évvel ezelőtt borstratégia készült. Ennek mentén már több borfesztivált, borszemlét tartottak nagy sikerrel, s tervezik egy szőlőfeldolgozó építését.
A létesítmény 10-12 milliárd forintba kerülne, nonprofit pinceszövetkezet üzemeltetné és évente 10 millió palack, 80 százalékban exportra szánt bort állítana elő, megduplázva a Balatonboglári borvidék bevételét – mondta Gombos Sándor, hozzátéve: novemberben elkészül a megvalósításhoz szükséges „vezetői összefoglaló”.
Úgy vélte, a feldolgozó felépítése azért különösen fontos, mert a borvidéken termő szőlő jelentős részét „megalázó áron” felvásárolják, majd „gyalázatos minőségű”, a boltok alsó polcaira kerülő balatoni bort készítenek belőle.
„Meg kell mutatni, hogy a balatoni bor nem ilyen, hanem friss, könnyed, gyümölcsös, különbözik minden, máshol termelt bortól” – hangoztatta Gombos Sándor.
A szimpózium után került sor a második somogyi borszemlére, ahol 14 borász mintegy 90 borát kínálta a vendégeknek.
