A növénytermesztők számára a tavalyi év legnagyobb kihívása az időjárás volt: 2018 elején rengeteg csapadék esett, így a szántóföldi növénytermesztők a szokásosnál két héttel később láthattak hozzá a tavaszi munkákhoz. Áprilisban és májusban viszont a rekord meleg felgyorsította a növények fejlődését.
Jól alkalmazkodtak az aszályhoz a szántóföldeken
Magyarországon két héttel hamarább kezdődött meg az aratás, ennek következtében 200-300 ezer tonnával kevesebb termény lett minden nyári betakarítású növényből, mint az előző években. Ezt aggasztónak találtuk, de az árak kompenzálták ezt a terméskiesést – mondta Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke az M1 Magyar gazda című műsorában.
A rendkívüli időjárás nyáron is folytatódott: augusztustól Európa nagy részén aszály volt. A meleg miatt az őszi betakarítási munkák is korábban kezdődtek. Petőházi Tamás büszke arra, hogy jóformán nem kellett szárítani a kukoricákat, holott egy hónappal hamarabb befejezték a betakarítási munkákat. Mint mondta, egy hónappal hamarabb elvégeztek a vetési munkákat, ezt a száraz talajok rendkívül nehézzé tették. „Nehéz volt vetőágyat készíteni, és a kollégák nagyon megszenvedtek a rendkívüli száraz időjárással” – tette hozzá.
A szélsőséges időjárás ellenére a szántóföldi növénytermesztők jó évet zártak. „Az őszi betakarítású növényeknél átlagos, vagy picivel átlag fölött termeltünk – ezzel nagyon meg lehetünk elégedve ilyen időjárási körülmények mellett” – ismertette a GOSZ elnöke. „Ez egy jó közepes év volt a szántóföldi növénytermesztés életében” – tette hozzá.
Az alma- és a meggytermelők voltak 2018 nagy vesztesei
A zöldségtermesztésben a szabadföldi növénykultúráknál jelentett gondot az időjárás, ám a termelők nagy részének ez nem okozott jelentős bevételkiesést.
„Ahol lemaradás volt termésmennyiségben, ott két növény, a zöldborsó és a spárga kivételével a magasabb termelői árak kompenzálták a termelőket. Összességében a szabadföldről közel 1,4 millió tonna zöldséget szedtek le, a hajtatás a szokásos 430-440 ezer tonnát hozta, és ehhez még hozzáadódik a gombaágazat, ami egy 30 ezer tonna körüli termésmennyiséggel zárt. Összességében kiegyensúlyozott volt a piac” – értékelt Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeb) elnöke.
A gyümölcstermesztők tavalyi éve már kevésbé alakult jól. Ledó elmondta: a tavaszi fagyok a kajszi- és az őszibarack kultúráját sújtották legjobban. Akinek nem okozott nagy károkat a fagy, az 2018-ban rendkívül jó évet zárhatott. A FruitVeb elnöke az almát és a meggyet emelte ki: a két gyümölcsnél rekord, vagy ahhoz közeli termések voltak, viszont „ott borzasztó értékesítési gondok” léptek fel, mint a feldolgozási kapacitáshiány, a szedőgöngyöleg hiány és a munkaerőhiány. Az elnök szerint ezen gyümölcsök termesztői biztosan veszteséggel zártak.
Az almánál a léalma alacsony felvásárlási ára okozott gondot nyár végén. A meggynél az jelentett problémát, hogy az időjárás miatt egyszerre értek a fajták, a feldolgozók pedig nem tudták átvenni a nagy termésmennyiséget.
Központosítás jelentette a kihívást az állattenyésztésben
Az állattenyésztők számára az elmúlt év egyik legfontosabb történése az új állattenyésztési törvény kidolgozása volt. Wagenhoffer Zsombor, a MÁSZ ügyvezető igazgatója elmondta: az Európai Unió úgy döntött, hogy tagállamiról bizottsági szintre emeli a tenyésztés-szervezés szabályozását, „és nem az egyes tagállamok, hanem Brüsszel fogja megmondani azt, hogy a jövőben a tenyésztés-szervezés főbb elvei hogy működjenek”.
Ehhez alkalmazkodni kell a magyar jogszabálynak is – tette hozzá.
Elmondta, nagyon bíznak abban, hogy az új környezetben is sikerül megvédeni a tradíciókat és az elmúlt 25 évben elért eredményeket.
2018-ban a gazdáknak minden ágazatban számos kihívással meg kellett küzdeniük, de a magyar mezőgazdaság tavalyi eredményei azt jelzik, hogy a termelők jobbára sikerrel vették az akadályokat.
