A néhány éve még csődben lévő hazai húsipar mostanra talpra állt, a cégek fejlesztenek és eredményesen tudnak működni. A válságos évek azonban nem múltak el nyomtalanul, a magyar agrárium nem tud annyi nyersanyagot előállítani, amennyire a gyártóknak szükségük lenne, mostanra pedig ezt az ágazatot is a képzett munkaerő hiánya sújtja.
Gyulán ismét stabil alapokon áll a húsipar, a korábbi válságos időket követően immár profitot és egyre növekvő árbevételt könyvelhet el évről évre a húskombinát – mondták újságíróknak vállalatvezetők a Magyar Termék Nonprofit Kft. által szervezett bemutatón a Gyulahús üzemében.
Az üzemet 2012-ben felszámolták; helyzetével azonban egyáltalán nem volt egyedül, a 2008-as gazdasági világválságot követő években számos piaci szereplő került bajba, sokan el is véreztek. A Gyulai megmentésére a város létrehozta a Gyulahús Kft.-t, a kormány 1,8 milliárd forintos támogatásából megvásárolta az üzemet, a berendezéseket, valamint a márkát, majd az új cég keretei között újra felfuttatta a termelést.
A vállalat 2013-as 27 milliós adózott eredményéhez képest 2017-ben már 274 milliót könyvelhetett el. Daka Zsolt ügyvezető igazgató lapunknak elmondta: bár a 2018-as év végleges adatai nem ismertek, a cég minden bizonnyal túlteljesítette az előző évi profitját. Az igazgató szerint a húskombinát megmentésére létrehozott társaság a kezdetektől nyereségesen működik, megőrizte a munkahelyeket, 320-330 dolgozót foglalkoztat. Az első év 3,8 milliárd forintos árbevételét 2017-re 5,7 milliárdra növelte, az előzetes adatok szerint 2018-at várhatóan hatmilliárd forintot meghaladó forgalommal zárta.
Ez azt jelenti, hogy a felszámolásból megmentett gyár hat év alatt több mint ötven százalékkal tudta növelni az árbevételét. A forgalom nagyobb részét adó belföldi értékesítés a piaci átlag fölött nőtt, az export korábbi években stabilan 900 millió forint körüli összegét pedig további húsz százalékkal tudták emelni. A kivitel legnagyobb része Nagy-Britanniába és Csehországba kerül, de egyre többet vesz fel a német piac is.
Egyre nagyobb kihívást jelent a megfelelően képzett szakemberek biztosítása
Mivel Békés megye komoly élelmiszeripari központja az országnak – a Gyulahús mellett itt működik a Gallicoop, itt gyártják a csabai kolbászt, a szarvasi mozzarellát, és a Bonduelle-nek is itt található az üzeme –, Daka Zsolt elmondása szerint ezért arra is bőven akad példa, hogy az egyre értékesebbé váló munkaerőt egymástól igyekeznek elcsábítani a cégek.
– Évről évre egyre nagyobb kihívást jelent a megfelelően képzett szakemberek biztosítása – fogalmazott az ügyvezető. A Gyulahús Kft. többek között a képzések támogatásával igyekszik kezelni a helyzetet, de már most látszik, hogy ez egyre nagyobb feladat lesz. Az iparágban dolgozók közül sokan a nyugdíjaskorhoz közelítenek, az ő munkájukat és szakértelmüket nagyon nehéz pótolni.
Ráadásul, mint azt Daka Zsolt felvetésünkre elmondta, a hagyományos eljárásokon alapuló termelés esetében korlátozott a lehetősége annak, hogy az élőmunkaerőt gépekkel helyettesítsék. – A gépesítésnek gyakorlati és anyagi korlátai is vannak, így a jövőben is jelentős részt emberi munkával kell megoldani a termelést – jegyezte meg.
A magyar állattenyésztés nem tudja ellátni a húsipari igényeket
Az ügyvezető igazgató szerint továbbra is létező probléma, hogy a magyar állattenyésztés nem tudja ellátni a húsipari igényeket, így a cég is kénytelen Németországból, illetve Spanyolországból húst vásárolni, ahogyan a fűszereket is sokszor importból oldják meg. Várakozása szerint remény van arra, hogy felélénküljön a hazai gazdák körében az állattartási kedv, a mohácsi vágóhíd felvevőképessége miatt több is több állatra van szükség.
Az ellátás szempontjából ugyanakkor jelenleg meglehetősen kiszámíthatatlan a hazai terep. Mindez azért okozhat fejtörést a cégeknek, mivel lenne kapacitásuk a termelés növelésére. A Gyulahús nem képez készleteket, az érlelőikben látható kolbász és szalámi mindegyike el van adva, de a cég is azzal számol, hogy középtávon még jelentősen növelni fogja a termelést.
