Trichoderma-készítmények alkalmazása a szőlő metszési sebeinek védelmére

A szőlő tőkebetegségek (Grapevine Trunk Diseases, GTDs) jelentősen csökkentik az ültetvények termőképességét és élettartamát a legtöbb szőlőtermesztő vidéken világszerte. A szőlő tőkebetegségei a szőlő fás részeit támadják meg, beleértve a törzset, a kordonkart és a csapokat (Baumgartner, 2013). A betegséget kiváltó kórokozó gombák – egy sor rendszertanilag nem rokonságban álló kórokozó – képesek a szőlőt főként a metszési sebeken keresztül megfertőzni, ezek a sebek és sérülések pedig hónapokon keresztül fogékonyak maradnak a fertőzésre.

Fontos megjegyezni, hogy nem állnak rendelkezésre olyan eljárások, melyekkel a fertőzött tőke gyógyítható lenne; az egyetlen mód, ha megelőzzük vagy korlátozzuk a tőkebetegségek fertőzését különböző termesztési gyakorlatok együttes alkalmazásával. A szőlő tőkebetegségek kezelésének az egyik alternatív módja a metszési sebek és sérülések befertőződésének megakadályozása biokontroll ágensek alkalmazásával. A Trichoderma nemzetség fajait (a tömlősgombák osztályának képviselői, melyek a talajban természetes körülmények között jelen vannak) számos esetben vizsgálták, mint potenciális biokontroll ágenseket, az élettérért és a táplálékért folytatott kompetíciós képességük miatt.

Alkalmazási terület

A Trichoderma-alapú készítmények felhasználása a metszési sebek védelmére nagy népszerűségnek örvend Európa-szerte, ugyanis számos szőlőtermesztő alkalmazza ezt az eljárást.

Gyakorlati alkalmazása

A Trichoderma fajok különböző törzsei képesek a metszési sebeket 1-2 cm vastagságban kolonizálni, ezzel megakadályozva a szőlő tőkebetegségekért felelős kórokozó gombák bejutását a fás részekbe. A Trichoderma fajok megtelepedése a metszési sebeken nagyban függ a szőlő fiziológiai állapotától, illetve a metszéskor uralkodó időjárási viszonyoktól. A metszési időszak egybeesik a kórokozók spóraszóródásával, melyek rendszerint a fertőzött fás részekről származnak. A metszési sebek és sérülések hosszú távon fogékonyak a fertőzésre (akár 4 hónapig vagy annál is tovább), de a fertőzés szempontjából a legkritikusabb időszak a metszést követő 2-8 hét (Eskalen et al. 2007, Van Niekerk et al. 2011b).

A kezelés időzítése 

A Trichoderma fajok általában már 10 °C-on képesek megkezdeni a sebek kolonizálását, de a kezelés időzítése javíthatja a hatékonyságot, ezáltal a védekezőképességet. A Trichoderma-alapú készítmények kijuttatását a metszési sebekre a szőlő nyugalmi állapota és a könnyezés beindulása közé kell időzíteni (BBCH 00 – BBCH 05). A kezelés optimális ideje 0 °C feletti hőmérsékleten van, bár néhány faj magasabb hőmérsékletet igényel (10 °C körüli). Fontos kiemelni, hogy a Trichoderma fajok, mint biokontroll ágensek, érzékenyek a fagyra.

A minél nagyobb hatékonyság elérése érdekében fontos a kezelést a metszést követő minél rövidebb időn belül elvégezni annak érdekében, hogy csökkentsük azt az időszakot, mikor a sebek és sérülések védtelenek a fertőzéssel szemben. Újabb vizsgálatok eredményei rávilágítottak, hogy legyen szó korai vagy késői metszésről, a metszést követő 6 órával a Trichoderma fajok megtelepedése hatékonyabb, mint a többi időpontban (0, 24, 48 és 96 óra elteltével) történt kezelés esetén (Mutawila et al, 2016).

Emellett a kezelés előtt fontos figyelembe venni a meteorológiai előrejelzést, ugyanis nagy mennyiségű csapadék hatására a Trichoderma-alapú készítmények lemosódhatnak a sebek felületéről, ezzel megakadályozva a sebek kolonizálását.

A kezelés módja

A metszési sebek kezelésére irányuló eljárásokat ajánlott a telepítést követően megkezdeni. A kutatók véleménye alapján olyan oltványokat lenne célszerű telepíteni, melyeket az oltványiskolában a szaporítóanyag-előállítás során Trichoderma fajokkal kezelnek, és mely kezeléseket a kiültetést követő második és harmadik évben megismételnek az ültetvényben. Ezt követően pedig fokozottan ajánlott a Trichoderma fajokkal történő kezelések évenkénti alkalmazása (Sosnowski, 2016). Szintén ajánlott mind a kisebb, mind a nagyobb felületű sebek biokontroll ágenssel történő kezelése akár permetezéssel, akár ecseteléssel, a gazdasági lehetőségekhez mérten, illetve az ültetvény értékétől függően.

Minden Trichoderma-alapú készítmény kijuttatható permetezéssel (spóra szuszpenzió, háti permetezővel vagy permetező géppel). A kijuttatás során fontos figyelembe venni, hogy a permetező fúvókáit a metszési sebek zónája felé kell iránytani a maximális fedettség elérése érdekében, emellett magas lémennyiséget kell alkalmazni (400-600 l/ha), végül kiemelt figyelmet kell fordítani a permetezőgép típusára és a kijuttatást ehhez célszerű igazítani (Sosnowski et al., 2016). A kijuttatás hatékonyságának növelésére, a permetezés minőségére nagy hangsúlyt kell fektetni, egyaránt elérve a vesszőkön és a törzsön elhelyezkedő sebeket (1. kép).

A Trichoderma-alapú készítmények kijuttathatóak a metszési sebek ecsetelésével is. Ez az eljárás nem kifejezetten elterjedt a szőlőtermesztők között, ugyanis rendkívül időigényes, viszont nagy értéket képviselő ültetvények esetében érdemes lehet elgondolkodni az ecsetelés alkalmazásán.

Az egyik legnagyobb akadály a Trichoderma használatával kapcsolatban annak változó hatékonysága, melyet a termesztők figyeltek meg az ültetvényeikben. A termékek biokontroll ágensként való hatékonyságát számos tényező befolyásolhatja úgy, mint a felhasznált Trichoderma faj vagy törzs, a kijuttatás módja, a szőlő fenológiai állapota, a metszés és a Trichoderma-kezelés között eltelt idő, az antagonista gomba és a tápnövény interakciója, nem utolsó sorban a környezeti tényezők (Di Marco et al., 2004.). Ezen felül a biokontroll aktivitás fajtánként is változhat (Mutawila et al. 2011a).

A Trichoderma fajok hatékonysága nagymértékben függ a terület adottságaitól, és mivel nem teljes mértékben alátámasztott a szabadföldi alkalmazásuk, alapvető fontosságú, hogy a Trichoderma-kezelések kiegészítéseként további módszerek is felhasználásra kerüljenek, úgy, mint a helyes metszési gyakorlatok alkalmazása, a kiegyensúlyozott tápanyag-utánpótlás stb.

Eredmények

A metszési sebek kezelésére Európa-szerte számos Trichoderma fajt és törzset használnak (2. kép): a Trichoderma atroviride SC1 és I1237 törzsét, Trichoderma asperellum ICC012 törzsét és a Trichoderma gamsii ICC 080 törzsét:

• Trichoderma atroviride SC1 törzset elhalt mogyoró fás részéből izolálták. Magas kolonizációs képessége és a lítikus (bontó) enzimek (kitináz, proteáz, celluláz) fokozott termelése miatt választották ki. A Trichoderma atroviride SC1 törzsének kiváló a kompetíciós képessége, emellett hatékony antagonsitája a Phaeoacremonium minimum és a Phaeomoniella chlamydospora kórokozó gombáknak, vagyis képes az Esca betegséget kiváltó kórokozók éves fertőzését csökkenteni (D’Enjoy et al., 2016.) (3. kép).

• Trichoderma atroviride I1237 törzse képes a metszési sebek gyors kolonizálására, verseng az élettérért és a táplálékért a kórokozó gombákkal, emellett antibiotikus és mikoparazitikus tulajdonságokkal rendelkezik. (Antibiózis: a szimbiózis ellentéte, az egyik élő szervezet gátolja a másik életjelenségeit, sőt esetleg el is pusztítja; Mikoparazitizmus: az antagonista gomba hifája rátekeredik a növénypatogén gomba hifájára, és sejtfaloldó enzimekkel parazitálja azt) (4. kép).

• Trichoderma asperellum és a Trichoderma gamsii ICC 080 törzse hatással lehet a szőlő tőkebetegségeket kiváltó kórokozókra (főként a Phaeomoniella chlamydospora gombára) 10 °C és 15 °C-on. A fent említett mindkét faj 5 °C-on is életképes marad.

A jövőbeni gyakorlati ajánlások megfogalmazásához további szabadföldi kísérletek megvalósítása szükséges, melyek igazolják a hatékonyságukat eltérő kísérleti feltételek mellett.

A Trichoderma-kezeléseken alapuló védekezés hatékonysága nagyban függ az említett gombafajok kolonizációs képességétől a szőlő metszési sebein (John et al., 2008). A metszési sebek teljes kolonizálásához a Trichoderma fajoknak általában időre van szüksége, ez alatt a sebek és sérülések védtelenek a szőlő tőkebetegség kórokozóinak fertőzésével, továbbá a heves esőzésekkel szemben. A rövid, illetve hosszú távú hatékonyságuk igazolása további szabadföldi vizsgálatokat igényel, illetve, annak meghatározása szükséges, hogy miképp lehetne összehangolni a többi kezelési stratégiával (egyéb biológiai és kémiai készítménnyel való kombinációval, a „törzstisztítással”, a metszési sebek méretének és számának csökkentésével, növényegészségügyi eljárások alkalmazásával) (Bertsch et al., 2013).

Néhány tudományos eredmény

A szőlő tőkebetegségek kezelésének egyik módja a metszési sebek kémiai védelme, mely több szempontból is aggályos lehet: egyrészt az engedélyezett készítmények korlátozott számban érhetőek el (nem minden európai országban van engedélyezett termék); másrészt ezeknek a készítményeknek egy sor rendszertanilag nem rokonságban álló kórokozó ellen kellene egyaránt hatékonynak lennie; harmadrészt az említett gombaölő szereknek hosszú távon kellene biztosítaniuk a sebek védelmét (több hónapon keresztül); végül a készítmények kijuttatásának nehézsége és az ezzel járó kézi kijuttatás költsége sem elhanyagolható (Rolshausen et al., 2010).

A kémiai és biológiai védekezések integrációja hatékonyabb védelmet biztosíthatna a metszési sebeken, viszont az együttes alkalmazás korlátozott, mivel a biokontroll ágensek érzékenyek a gombaölő szerekre. A szőlő tőkebetegségek szabadföldi kezelésének legfőbb célja a kórokozók metszési sebeken keresztüli bejutásának megakadályozása. A metszési sebek kezelésére szolgáló készítményeknek hatékonynak kellene lenniük a tőkebetegségeket kiváltó számos kórokozó ellen, miközben a sebek érzékenységének teljes ideje alatt meg kellene védeniük a sebeket a fertőzéstől. Általában a metszési sebek kezelésének célja a micélium-növekedés megakadályozása a sebeken és/vagy a sebek fizikai lezárása a fertőzések megakadályozására (Newsome, 2012.).

A Trichoderma gombafajok jól ismertek antagonista aktivitásukról és a mikroorganizmusokkal szemben mutatott hiper-parazitizmusukról, illetve számos betegség ellen alkalmazott biokontroll ágens mivoltukról. Habár a hatásmechanizmusuk nem teljesen tisztázott, úgy tűnik, hogy a mikoparazitizmussal van összefüggésben, emellett gátló anyagokat termelnek, kompetíciós képességet mutatnak az élettérért és a táplálékért, stimulálják a növény növekedését és fokozzák a tápnövények ellenállóságát (Di Marco et al., 2004). A 2000-es évek óta számos vizsgálatot végeztek annak érdekében, hogy értékeljék a Trichoderma fajok hatékonyságát a szőlő tőkebetegségeket kiváltó kórokozókkal szemben.

A vizsgálatok eredményei egyöntetűen azt mutatták, hogy a Trichoderma fajok hatékonysága az adott értékelési módszer alapján nem teljes, de jó hatékonysággal rendelkeznek a főbb szőlő tőkebetegségek kórokozóival szemben, mind a metszési sebek szabadföldi kezelésének, mind az oltványiskolában az oltványok kezelésének tekintetében, az új fertőzések elkerülésében. Továbbá a széles hatásspektrumuknak köszönhetően a Trichoderma fajok általánosságban képesek késleltetni a szőlő tőkebetegséget kiváltó kórokozók fertőzését, ezen felül képesek életben maradni akár egy évig is a sebek és sérülések alatti szövetekben. Egy „élő szervezetről” lévén szó, hatékonyságát nagyban befolyásolják a környezeti tényezők.

Különösképp a Trichoderma fajok metszési sebeken való megtelepedésének képessége és fennmaradása nagyban függhet az adott sebek sajátos tényezőitől, emellett eltérések lehetnek fajták között is, nem beszélve a szőlő fiziológiai állapotáról, melyet az adott Trichoderma-alapú készítménnyel kezelnek (Bruez et al, 2014; Di Marco, 2007). Ráadásul a Trichoderma fajok metszési sebekre gyakorolt hatása szintén függ a szőlőnövénnyel való kölcsönhatásától, ugyanis ez nem csak a Trichoderma közvetlenül a kórokozókat elnyomó hatásából adódik, ahogy azt néhány kutató megállapította (Mutawila et al, 2011).

Egy újabb tanulmányban (Aloi et al., 2014) azt találták, hogy a Trichoderma gamsii és a Trichoderma asperellum metszési sebeken alkalmazva képesek az Esca tünetek előfordulásának csökkentésére.

A siker kulcsa

A Trichoderma fajoknak preventív hatásuk van a szőlő tőkebetegségeket kiváltó kórokozók fertőzésével szemben, ennek kihasználásához számos feltételt célszerű szem előtt tartani:

• A Trichoderma-alapú készítményeket a metszést követően a lehető leghamarabb szükséges elvégezni.
• A kezelések permetezéssel (permetező géppel vagy háti permetezővel), vagy ecseteléssel is kivitelezhetőek.
• Fontos figyelembe venni az adott Trichoderma törzs sajátosságait (kijuttatás alatti hőmérséklet) és a készítményt lehetőleg száraz időjárási körülmények között, a heves esőzéseket elkerülve célszerű kijuttatni.
• A fertőzések megelőzése érdekében a Trichoderma-kezeléseket a telepítést követő első évben és ezt követően minden metszési időszakban ajánlott elvégezni.

További információ elérhető: www.winetwork-data.eu

A kiadványt a Winetwork projekt ügyvivő szakértői közösen készítették. A gyakorlati adatok a projekt keretén belül elkészített 219 interjún és szakirodalmi áttekintésen alapulnak. Köszönet Dr. Vincenzo Mondellonak a szakmai ismertető kidolgozásában.

A projekt az Európai Unió Horizon 2020 kutatási és innovációs keretprogramjának finanszírozásában, a 652601 számú támogatói szerződés keretein belül valósul meg.