Állattenyésztés

Szarvasmarha-takarmányt fejleszt a Hód-Mezőgazda Zrt. és a szegedi egyetem

MTI

Tejelő szarvasmarháknak fejleszt takarmányt a Hód-Mezőgazda Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) - tájékoztatta a cég az MTI-t.

A hároméves kutatás-fejlesztési program teljes költsége meghaladja az egymilliárd forintot, amelyből 760 milliót a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatása fedez.

Közölték, az intenzíven hasznosított holstein-fríz állományok takarmányozásában a legnagyobb kihívás a legjobb minőségű és legnagyobb mennyiségű tejtermelést lehetővé tevő energia- és tápanyagellátás.

A fejlesztők a tervek alapján a kérődző állatok speciális emésztési mechanizmusának megfelelő takarmányt állítanak össze, egyebek mellett az elterjedt pálmaolaj-alapú zsírkiegészítők kiváltására. A várakozások szerint az új megoldás a hozzáadott magas biológiai értékkel rendelkező komponensnek, a többi közt a lecitinnek köszönhetően az energiapótlás mellett előnyösen befolyásolja az intenzív tejtermelő állományok produktív- és reproduktív tulajdonságait is.

A Hód-Mezőgazda Zrt. – honlapja szerint – 2800 hektár szántó hasznosítását és művelését végzi. Évente 8-9 ezer tonna kalászos és 7-8 ezer tonna kukorica vetőmagot, valamint saját felhasználásra és partnereinek takarmányt állít elő, sertéstelepet működtet és 1600 tejelő Holstein-fríz tehenet tart szaporulatával együtt.

A nyilvános cégadatok szerint a Hód-Mezőgazda Zrt. 2017-ben 244 alkalmazottat foglalkoztatott, az értékesítésből származó nettó árbevétele 7,740 milliárd forint volt, amelyből 858 millió forintot tett ki az export. A vállalkozás 408 millió forint adózott eredményt ért el.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Újabb sertéspestises esetek Németországban

2020. szeptember 27. 08:32

A német kormány fontolóra veszi, hogy a gazdálkodóknak támogatást nyújtson, miután az árak csökkentek az ASP vadon élő állatokban való felfedezését követően.

Uniós oltalom alatt az Akasztói szikiponty is!

2020. szeptember 26. 05:37

A magyar akvakultúra ágazat számára komoly elismerés, hogy a Szilvásváradi pisztráng után második magyar édesvízi halként az Akasztói szikiponty földrajzi árujelzője is uniós oltalmat kapott. Az Akasztói szikiponty oltalom alatt álló eredetmegjelölésként való bejegyzésével már 62-re emelkedett azoknak a magyar agrártermékeknek a száma, amelyek földrajzi árujelzője az Európai Unióban oltalmat élvez.

Megbénult a német sertéspiac

2020. szeptember 24. 12:17

A sertéseknek halálos kórt okozó vírus (ASP) továbbra is jelentős hatással van a piaci trendre, de mindenekelőtt az exportra.

Készül az akvakultúrát meghatározó stratégia

2020. szeptember 23. 12:01

Az Európai Unióban és Magyarországon is folyamatban van azoknak a stratégiai dokumentumoknak, jogszabályoknak és programoknak az előkészítése, amelyek a következő tíz évre meg fogják határozni a magyar akvakultúra fejlődését – mondta Szentpéteri Sándor erdőkért felelős helyettes államtitkár a 44. Halászati Tudományos Tanácskozáson.

Elérhetőek a szarvasmarha gümőkór elleni védekezéshez szükséges útmutatók

2020. január 27. 09:02

Elérhetőek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján a szarvasmarha gümőkór elleni védekezéshez támpontot nyújtó útmutatók.

A szarvasmarha-ágazat támogatását 2020 után is fenn kívánja tartani az Agrárminisztérium

2018. augusztus 13. 07:18

Az átmeneti nemzeti támogatások 2020-ig biztosan fennmaradnak, 2018-ban tervezik az előlegfizetést, amire október 16-a után kerülhet sor.

1%-kal csökkent a nyerstej átlagára, 2%-kal nőtt a szarvasmarha-állomány

2018. március 21. 09:58

Magyarországon a nyerstej országos termelői átlagára 98,18 forint/kilogramm volt 2018 februárjában, a szarvasmarha-állomány pedig 2 százalékkal 870 ezer egyedre nőtt.

Nőtt az uniós takarmánytermelés

2019. március 14. 12:46

Az ernyőszervezet kiemelte az aszály és a hőhullám hatását a nyár végén, különösen Északnyugat-Európában, ami amiatt a szarvasmarha-takarmány iránti kereslet is növekedett.