Növénytermesztés

A jövő agronómiája, az agronómia jövője

Agrofórum Online

 „Az agrárdigitalizáció egy lehetséges jövőbeni fegyver a kezünkben, de a fegyverbe a »lőszert« (az adatot) az agronómia biztosítja. A digitalizáció az agronómia által lehet hatásos. Agronómia nélkül a digitalizáció csak kódolatlan »áramütések« sorozata. Adatból információ, költségből haszon.”

Az Agrofil-SZMI Kft. ezeknek a mottójául választott mondatoknak a jegyében rendezte meg 2019. február 7-én a Four Points by Sheraton Kecskemét Hotel & Konferencia-központban az AgroFIELD Akadémia Konferenciát, amely hagyományteremtő folytatása volt a 2018. évi AgroFIELD 4.0 rendezvénynek.

prof. Dr. Gyuricza Csaba

Az esemény központi témája – az agronómia jelentősége a precíziós gazdálkodásban – izgalmas és a jövőbe mutató, a társ-tudományterületek széles spektrumát felölelő előadások megtartására adott lehetőséget. Ennek megfelelően a konferencia résztvevői nem csupán szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó, precíziós technológiát alkalmazó gazdálkodók, gazdaságvezetők, termelésirányítók, agrárgépészek voltak, hanem mindazok a szakemberek, akik késznek mutatkoznak a legújabb technológiákat megismerni, és ezek közül olyan megoldásokat keresnek, melyek a gyakorlatban megvalósíthatók és valódi, gazdasági szempontból is mérhető haszon érhető el velük. A konferenciát dr. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ vezetője nyitotta meg, majd a résztvevőket Lajos Mihály, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezetője köszöntötte.

Robert L. Nielsen

Az első előadó az egyesült államokbeli Purdue Egyetemről érkező Robert L. Nielsen volt, aki a növénytermesztésben alkalmazható precíziós technológiákról és koncepciókról, valamint az egyetem által kukoricában végzett tőszámkísérletekről beszélt. Elmondta, a precíziós mezőgazdasági technológiákkal jobban megismerjük és kezelhetjük a területeinkben rejlő térbeli változékonyságokat, valamint az alacsony hozamú részeket a szántóföldeken, és lehetőséget biztosítanak a kultúrnövény stressztűrő képességének fejlesztésére is.
A precíziós mezőgazdaság eszközeinek értéke a térbeli adatok elérhetőségén és minőségén alapul, valamint a térképezésen, GIS-szoftveren és nem utolsósorban az agronómiai tudáson, amely segít a változékonyságok okainak diagnosztizálásában, azonosításában.

Simon Attila, az MKB Agrárpartner szakmai vezetője egészen más területtel foglalkozik. Hangsúlyozta, hogy az MKB a gazdák számára partnerségen alapuló programot hozott létre Magyarországon, amelynek célja a kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolat kiépítése, hogy a termelők és agrárvállalkozók ne pusztán banki szakemberként, hanem a gazdaságuk fejlesztésében szorosan részt vevő és együttműködő partnerként tekintsenek kollégáira.

Visszatérve a szántóföldre, nem elhanyagolható téma manapság a talajok elsavanyodása, a talajsavanyúság kialakulásának alapvető okai. Wágner József a Carmeuse Hungária Kft. képviseletében ezt a talajtermékenységet csökkentő talajhibát mutatta be. A közel 5,5 millió hektár mezőgazdasági területből 1,5 millió hektár erősen, további 1 millió hektár terület közepesen, illetve enyhén savanyú, tehát 2,5 millió hektár terület igényel a talaj kémhatására irányuló talajjavítást. A probléma megoldását a talajmeszezés jelenti.

Dr. James J. Camberato a Purdue Egyetem talajtápanyag-specialistája, kutatásainak középpontjában a talajtermékenység, a műtrágyázás és a növénytáplálás áll. A konferencián megpróbált alapinformációkat adni a változó dózisú tápanyagpótláshoz, különös tekintettel a kukoricahibridek eltérő nitrogénreakciójára, valamint eljárásokat és kísérleti eredményeket is bemutatott. Véleménye szerint a nitrogén-utánpótlás szabályozása az egyik legbonyolultabb terület, mivel nagyon sokféle reakcióba képes lépni a talajban, illetve nagyon sok módon lehet veszíteni belőle. Ezzel kapcsolatosan tanácsokkal is igyekezett ellátni a jelenlévőket.

Meszezés és nitrogénpótlás után a hazánkban még nem elterjedt csökkentett vagy forgatás nélküli talajművelésről adott új információkat dr. Kovács Péter a Dél-dakotai Egyetemről. A no till tartamkísérletek eredményei azt jelzik, hogy ez a termesztési gyakorlat segít a tenyészidőszakon belüli talajnedvesség megőrzésében és a biztonságosabb növénytermesztésben. Az előadás a talajművelés és a vetésforgó kölcsönhatását is bemutatta egy tartamkísérleten keresztül.

Tyler Nigon

Manapság már mindenkinek lehet drónja – de mit hoz a jövő? Tyler Nigon, a Minnesotai Egyetem szakértője hangsúlyozta, hogy a drónok alkalmasak a távérzékelési adatok rögzítésére a kultúrnövényről, a termésveszteség monitorozására és megelőzésére, és segítséget nyújtanak a jövőbeni menedzsment tervezéséhez. Ismertette a drónok használatát a precíziós gazdálkodás múltjában, jelenében és jövőjében, és számos esettanulmányt is láthattunk. Végül szó esett a drónokkal kapcsolatos jövőbeni kihívásokról és lehetőségekről, a korlátozó tényezőkről, illetve olyan új módszerekről, melyekkel betekintést nyerhetünk a termesztett kultúrába.

A talajtömörödöttség kritikus tényezőnek tekinthető, amely hatással van a kultúrnövény növekedésére és a termésre. Abdul M. Mouazen, aki a Genti Egyetem Környezetvédelmi tanszékéről érkezett, a talajtömörödöttség-érzékelési eljárásokról, a helyspecifikus talajművelésről tartott előadást. Áttekintette a különböző érzékelési technológiákat, amelyek a talajtömörödöttség mérésére és feltérképezésére szolgálnak, valamint szólt a táblaspecifikus talajművelés alkalmazásának gazdasági és környezeti előnyeiről.

A nap végén két hazai szakember számolt be az Agrofil éveken átívelő, párhuzamosan folytatott munkáiról, tudományos igényességgel kivitelezett kísérleteiről. Katona András, az AgroFIELD programvezetője a változó mélységű talajművelés magyarországi üzemi vizsgálatainak eredményeiről beszélt. Az AgroFIELD programban a tömörödött rétegek meghatározása talajszkennerrel történik, amelyet precíziós penetrométeres mérésekkel egészítenek ki. A mérések segítségével eldönthető, hogy mely tábláinkon alkalmazzunk mély, illetve sekély talajművelést.

Emellett döntést hozhatunk abban a kérdésben, hogy változó, vagy állandó mélységgel végezzük a talajmunkákat. A legfontosabb eredmény, hogy saját vizsgálatok alapján, 12 hazai kísérlet eredményeként akár 30 százalékos üzemanyag megtakarítás is elérhető, ezentúl az új technológia alkalmazása a gépek kisebb elhasználódását és hosszabb élettartamát eredményezi. A változó mélységű talajművelés művelési rendszerbe illesztése jelenti a valós megoldást, az üzemanyag megtakarítás és csökkenő gépamortizáció mellett területteljesítmény növekedést és munkaidő csökkenést eredményez.

A vizsgálatok eredményei mindezek mellett rámutatnak arra a fontos megállapításra, hogy a tömörödött rétegek táblán belüli elhelyezkedésének heterogenitása a legfontosabb tényező a maximális megtakarítás elérése szempontjából! Az előírási térkép alapján vezérelt offline módszer finomhangolása és az eszközrendszer fejlesztése folyamatos.

Dr. Lajos Mihály

Az utolsó előadó Lajos Mihály, a konferencia szervezője, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezető igazgatója volt. Beszámolt az AgroFIELD 2018-as programsorozatairól, összefoglalva a kollégák és innovációs partnerek munkáját. Ismertette a számos helyszínen, több növénykultúrában végzett kisparcellás kísérleteket és a feldolgozott adatok alapján elért eredményeket. Bemutatta a hibridek termőzónákon átívelő tőszám- és nitrogénreakcióival kapcsolatos, egyedülálló megfigyeléseket is, illetve egy precíziós meszezési kísérletet.

A rendkívül sok újdonságot és gyakorlati haszonnal kecsegtető, innovatív technológiát felvonultató konferencia kerekasztal-beszélgetéssel zárult Feldman Zsolt, Robert L. Nielsen, James J. Camberato, Gyuricza Csaba, Wágner József, Simon Attila és Lajos Mihály részvételével, a moderátor Csiba Mátyás volt.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Alapozza meg a jó búzatermést már most ősszel!

2020. szeptember 30. 09:31

Ha ősz, akkor búzavetés, és ezzel együtt őszi alaptrágyázás. Legfontosabb kultúrnövényünk termésmennyiségét számos tényező befolyásolja. Ezek között is a tápanyag-ellátottság szerepe a legnagyobb, mintegy 30%-ban ezen múlik, milyen termést aratunk a következő nyáron.

Kalászosok trágyázása, de mikor hasznosul a „hasznos”?

2020. szeptember 25. 07:59

Termesztett növényeink táplálását szolgálja termőtalajaink tápanyagtőkéje, mely áll a talajképződés folyamán akkumulálódó természetes tápanyag tőkéből és a gazda által alkalmazott, azt kiegészítő és gazdagító trágyaanyagok hatóanyagaiból. Ezen talajban lévő tápanyagok (tőke formák) körfolyamatai határozzák meg a hozzáadott tápanyagok sorsát és hasznosulását (is).

Egy szerethető KWS Kashmir kukoricaállomány a Nyírségben

2020. szeptember 24. 19:04

Az 500 hektáron szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó Agro-Szolg Szövetkezetnél 2018 óta pedig KWS repce és kukorica is kerül a talajba.

FIGYELEM, FIGYELEM!

2020. szeptember 21. 11:31

10 éve vagyunk a piacon! Munkatársaink sokat tettek azért, hogy mostanra, amikor újabb nagy lépésre szánta el magát anyavállalatunk, mindenki számára ismertek legyenek a Caussade genetikát hordozó kalászosok. Minőségi vetőmag előállítást, eredményességet hirdető, több francia cég összeolvadásával új cégcsoport jött létre LIDEA néven.

A precíziós termesztési technológiák alkalmazhatósága a gyümölcsösökben

2018. március 3. 11:24

A precíziós gazdálkodás egy váz, amelyet egyéni igényeink és lehetőségeink függvényében tölthetünk meg tartalommal.

Növényvédelem, precíziós gazdálkodás és mindez együtt

2020. január 30. 10:05

2020. január 27. és 31-e között került megrendezésre a KITE Zrt. növényvédelmi képzése a jól megszokott helyszínen, Hévízen. Az idén 34 éves rendezvény mellett ismét megszervezték a Precíziós gazdálkodási konferenciát, immáron negyedik alkalommal. Az idei eseményen több, mint 150 résztvevő volt, és 50 témában közel 60 előadó tolmácsolásában hallgathatta az aktuális információkat.

LAFORGE DynaTrac univerzális munkagép kapcsoló berendezés

2019. június 11. 12:47

A DynaTrac interfész a traktor hátsó függesztőművén helyezkedik el, és GPS vagy kamera által szabályozva mozog keresztirányban biztosítva azt, hogy munkagép 2,5 cm pontossággal kövesse a traktort.

YieldON, a hozamfokozó szántóföldi biostimulátor

2018. január 30. 15:08

A Valagro-nak, a biostimulátor-fejlesztés, -gyártás világviszonylatban is vezető piaci szereplőjének a legújabb fejlesztése a YieldON hozamnövelő készítmény.