Szőlő-Bor

A kacs, a szőlő indája (2/1.)

Agrofórum Online

A szőlő a különleges kúszó és futó növényi csoporthoz tartozik, amely tagjai sajátos szerveikkel a fény felé kapaszkodnak, támaszkodnak és rögzítik hajtásaikat.

Mozgásrendszert alakítanak a kapaszkodásra és kuszásra alkalmas szerveikkel. Így a fákon magasra futnak árnyékot vetve az erdő széli utakra, a talajon több méter távolságra elkúsznak a talaj nedvességét védve. Ha termesztik tőkéit, a vesszőket visszametszve, hajtásaik egymáshoz vagy támaszaikhoz rögzülnek.

A kacs kifejlődése

A szőlőnek ez a különös funkciót végző szerve a kacs (cirrhi), népiesen inda, formája ágkacs, ami kapaszkodásra módosult hajtásrész, szárképlet (Kárpáti et al, 1968). Ez a szárból úgy módosul, hogy a hajtás oldalsó rügyéből keletkezik. A kacs nem a levélből, hanem a hajtástengelyből képződik, nem oldalelágazás, hanem a hajtás oldalra eltolódott folytatása (Hegedűs et al., 1961), tehát nem sympodialis szerveződésű. Breider (1953) a szárszerveződést szomatikus mutációnak tartja. A kacs kezdeményei már a téli rügyekben megtalálhatóak a fürtkezdeményekkel együtt.

A hajtások nóduszain a kacs mindig a levéllel szemben képződik. Ugyancsak a nóduszon képződik a virágfürt is. Az alsó nóduszon vagy hajtáseredetű kacsok vagy virágzatok képződnek. Rügyfakadás után a termő hajtások nóduszain a levelekkel szemben a hajtások alapjától felfelé, először a virágfürtök jelennek meg. A fölöttük lévő nóduszokon már csak kacsok képződnek. A kacs és a virágzat a hajtáson sohasem fejlődik váltakozva. Ha a hajtás alsó szárcsomóin nem fejlődik virágzat (meddő hajtás) akkor a felsőbb szárcsomókon sem, ott mindig kacs képződik, függetlenül attól, hogy a kacs és a virágzat egymással homológ szervek.

A hajtások növekedésének intenzív szakaszában (május-júniusban) a kacsok is intenzíven növekednek. Képződésük a hajtás hosszában folytonos, szaggatott vagy rendszertelen. A folytonos kacsképződés (1. kép) elsősorban az Izabella és az Othello fajhibridekre (Vitis labrusca) jellemző.

1. kép Folytonos kacsképződés a hajtáson

A szaggatott kacsképződés a legtöbb fajta tulajdonsága, és főként a nagyfürtű fajtáknál figyelhető meg (pl. Éva, Pannónia kincse, Palatina stb.). A rendszertelen kacsképződés is gyakori, több fajta jellemzője.

A kacsok vagy elágaznak, vagy nem. A Muscadinia alnemzetséghez tartozó fajok kacsai nem ágaznak el, a Vitis alnemzetséghez tartozó fajok (nemes fajták) kacsai viszont elágazóak.

Van, amikor a kacs végén tapadókorong is fejlődik, amivel a támasztó anyaghoz (fa, fal, beton) szorosan rákapaszkodik, s úgy tartja meg saját hajtásait. A tapadókorongos kacs, pl. a Parthenocissus tricuspidata, a falakra, kerítésekre futó, díszítő értékű vadszőlőre jellemző.

Kacs és a virágfürt

Szőlőnél a kacs és a virágfürt egymással homológ szervek. A kacs az ontogenezisben a virágzattal azonos módon alakul ki, azaz a szár monopodialis (közalapos) szakaszának befejeződéseként, a hajtástengely dudorának oldalra tolódásával, miként a fentiekben már erről szó volt. Tehát a kacs a főhajtásnak nem oldalelágazása, hanem oldalra eltolódott folytatása. A virágzat és a kacs között számos átmenet van, ami igazolja homológ eredetüket. A homológia bizonyítéka a virágzó vagy fürtös kacs (2. kép).

2. kép Virágos kacs

A homológiát különösen a szaggatott kacsképzésű fajtáknál lehet tanulmányozni. A hajtás alsó nóduszain jelennek meg a virágfürtök. A legfejlettebb virágfürt a termőhajtás legalsó nóduszán fejlődik. Felette, a második nóduszon kinövő virágfürtben már kevesebb virág található, mint az alatta képződött virágfürtben. Még feljebb haladva a hajtáson, a fentebbi nóduszokon kifejlődő harmadik, majd a negyedik virágfürtben csökken a virágok száma, sőt a virágfürt alapi ága kacsággá alakul, amin nincs virág. Következésképen a legfejlettebb, legnagyobb fürt az alsó nóduszon képződik, majd felfelé a virágfürtök mérete csökkenő tendenciát mutat egyre kevesebb virágszámmal. Ezek fölötti nóduszokon a hajtáscsúcsig (a vitorláig) már csak kacsok fejlődnek. A nagyon termékeny rügyű fajtáknál (pl. Kövidinka, Piros tramini, Zalagyöngye) és a napsütésben gazdag évjáratokban termőhajtásonként 3-4 fürt fordul elő. Egyébként a legtöbb fajta termőhajtásán 1-2 fürt, maximum 3 fürt képződik.

A virágzat ágának kaccsá alakulása, a kacsvirágzat. Több ilyen példát láthatunk a szőlőtőkéken. A kacson kifejlődő virágok megtermékenyülnek, és fürtös kacsokká alakulnak. A kacs tagozódik, az elágazásainál pálhalevél fejlődik. A kacs és a virágzat anatómiai, morfológiai és a fiziológiai azonosságuk miatt hasonló. Ezt igazolják a kacs és a virágzat között létrejövő, átmenti formák.

A kacs morfológiája és szöveti felépítése

A kacs dorsiventralis felépítésű, de jellege nem olyan kifejező, mint a szőlő hajtásaié. A hajtások nem teljesen hengeresek, míg a kacs majdnem hengeres. A dorsiventralis felépítés azt jelenti, hogy a kacsban, mint ahogy a vesszőkben is, a hosszában futó edénynyalábok nem egyformán fejlettek a kacs különböző oldalain (hasi – háti, és a lapos – barázdás oldalon). Az edénynyalábok fejlettségében lévő különbözőség a kacs keresztmetszetén jól látható, nem teljesen hengeres (Currle et al. 1983).

A dorsiventralis felépítés miatt a kacságak vége ívesen, meggörbülten hajlik, nutál. Felül van a háti, alul a hasi oldal. A hátoldal erőteljesebben, míg a hasi oldal gyengébben növekszik, és ezért görbül, majd tekeredik, csavarodik különböző formákban (3-6. kép).

3. kép Kacs a barátság jegyében

4. kép Önmagát mintázó kacs

5. kép Kacs motívum

6. kép Kunkorodó kacs

A kacs az alapi részétől csúcsa felé fokozatosan vékonyodik. A kacsvég a támasz keresése közben kör alakú (nutációs) mozgást végez. Kb. 2 óra alatt ír le egy kört (Kozma, 1967). Ha a kacs érzékeny csúcsi része valamilyen tárgyhoz ér (fal, fa, beton, oszlop, huzal, másik tőke), az érintési inger hatására a hasi oldalával a tárgyhoz hajolva és simulva, az óramutató járásával egyező irányban a tárgy köré csavarodik (7-9. kép).

7. kép A huzal érintése nasztiás mozgással

8. kép Fához, betonhoz kapaszkodó kacs

9. kép Karót ölelő kacs

A tárgyhoz kapcsolódó csúcsi rész és a hajtás között a kacs általában spirál formában marad, amivel segíti a hajtás rögzítését, de egyben annak rugalmas mozgását. Ugyanakkor a már rögzült kacs statikailag úgy alakítja az eredőit, hogy olyan erővel kapaszkodik a tárgyhoz, ahonnan még a viharok sem tudják a hajtásokat elhajlítani. Ez csodálatos módon a szőlő életben maradását szolgálja.

A kacs hossza, elágazása, színe, szőrzete ampelográfiai bélyeg. Ezek a jellemzők eligazítást adnak a fajta felismerésében. A hajtás szártagjának, azaz a két nódusz közötti ízközének hossza pozitív korrelációban van a kacs hosszával. A hosszú ízközű fajtáknak hosszú kacsa képződik (pl. Csilla), a rövid ízközű fajtáknál rövid kacs képződik (Karát). Ugyanígy korrelál a kacs hossza a fürtök méretével. A hosszú fürtű (pl. Hárslevelű) fajtáknál hosszú kacs, a rövid fürtű fajtáknál (pl. Kövidinka) rövid kacs fejlődik.

A kacs hossza lehet rövid (10-15 cm), középhosszú (16-25 cm) és hosszú (26-40 cm). A rövid kacs pl. a Bianca, a Cserszegi fűszeres, a Duna gyöngye, a Göcseji zamatos, a Karát, a Kövidinka, a Nero, a Nektár; a középhosszú kacs pl. a Furmint, a Korai bíbor, a Refrén, Trilla, a Zenit; a hosszú kacs pl. az Arany sárfehér, a Cirfandli, a Hárslevelű, a Kósa, a Leányka, a Szirén, az Orpheus fajták jellemzője.

A kacs elágazása: kétszeres (Aletta, Kövidinka, Trilla), háromszoros (Göcseji zamatos, Orpheus) vagy többszörös (Éva, Királyleányka).

A kacs színe zöld (Csillám, Palatina, Pátria), bronzoszöld (Kozma Pálné muskotály, Melinda, Nóra), lila-liláspiros vagy vörös (Cegléd szépe, Kármin, Mathiász Jánosné muskotály).

A kacs szőrzete csupasz (Csaba gyöngye, Esther, Narancsízű, Pozsonyi fehér), pókhálós (Attila, Boglárka, Kéknyelű, Kövidinka) serteszőrös (Börner).

A kacs vastagsága (vékony, vastag) és mintázata (mintázatlan, csíkos) is fajtabélyeg.

Rendellenes kacsképződés

A szőlőtőkéken gyakran találunk rendellenesen fejlődött kacsokat. Ezek általában betegségek jelzői. Előfordul, amikor a kacs nem a nóduszon, hanem szabálytalanul a hajtás ízközében (internodiumon) képződik. A Kocsis Irma fehérbort adó szőlőfajtánál találunk ilyen képződményt. Ezt először morfológiai jellegzetességnek ismerték el az ampelográfusok. A víruskutatás fejlődésével azonban megtudtuk, hogy a szártagon és nem a nóduszon fejlődött kacs bizonyítottan vírustünet. Tehát a hajtás ízközén (nem a nóduszán) megjelenő kacs képződését vírus (Court noue) idézi elő, s ahol megjelenik, az a szőlőtő beteg.

A fajta nemesítője, Kocsis Pál még nem ismerte a vírusos betegségeket, ezért nem is gondolhatott a jelleg vírus általi eredetére, s így jellemezte a Kocsis Irma fajtáján megjelenő kacsot: „sarkantyúja van és a bajusza a vessző derekán áll.” De vannak olyan kacsok is, amelyeken levél képződik (10. kép).

10. kép Leveles kacs

Ez a rendellenesség szintén vírusfertőzöttségre vezethető vissza. Leveles kacsot találtunk már a Cegléd szépe, de más csemegeszőlő-fajták tőkéin is.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Szőlő gombaölőszeres kezelések

2020. augusztus 18. 09:30

A Kleffmann és Partner Kft. független piackutató cég, mely 1995 óta tevékenykedik Magyarországon. Kizárólag a gazdálkodóktól származó információk alapján méri fel a vetőmag, műtrágya, valamint növényvédő szer piacot. Alábbi összeállításunkkal is szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik bármelyik kutatásunkban segítségünkre voltak.

Rézzel vagy anélkül?

2020. július 27. 08:47

A RELACS projekt rézkiváltást célzó kísérletének első eredményei a szőlő növényvédelmében.

A Vajdaságban nemesített rezisztens szőlőfajták (2.)

2020. április 5. 09:00

A cikksorozat előző részében ismertetett fajták génállományát további visszakeresztezéssel minőségi szempontból gazdagítottuk Vitis vinifera L. fajtákkal. Ennek eredménye a XXI. század elején Szerbiában még néhány államilag minősített fajta. A szerző bemutatja a Pannonia, a Morava, a Danubius és a Dionis fajta származását, termesztési értékét és közli a fajta/fajtajelölt leírását.

Az Etyek-Budai borvidék múltja, jelene és lehetőségei

2020. március 30. 13:17

E havi lapszámunkban az Etyeki-Budai Borvidéket mutatjuk be. Megismerhetők a borvidék termőhelyi adottságai és a szőlőtermelés helyi tradíciója, valamint a borturizmus alapját jelentő vendégcsalogató rendezvények.

Már kapható a hazai csemegeszőlő

2018. augusztus 17. 09:04

A csemegeszőlő-fogyasztás alapvetően augusztus végére és az őszre jellemző, de idén várhatóan előbbre tolódik a szezon.

Nagy-Somló: az egész borvidék a bio útra lép

2019. március 21. 11:17

A Nagy-Somlói Borvidék Hegyközsége döntött: 2023-tól a teljes borvidék áttér ökológiai művelésre.

Ökogazdálkodás: hódítás előtt a tájfajta gabonák?

2019. március 7. 09:18

2021 januárjától lép hatályba az új ökogazdálkodási rendelet, amelyet az Európai Unió már elfogadott. Ennek egyik lényeges eleme, hogy lehetővé teszi, hogy az ökogazdálkodást folytató termelők heterogén szaporítóanyagokat állítsanak elő, és ezeket kereskedelmi forgalomba hozzák.

Szőlőszüret kézzel kontra géppel

2018. szeptember 12. 07:13

Mint ismeretes, a szőlészet, azon belül a szőlőbetakarítás az agrárium egyik leginkább kézimunkaerő igényes ágazatához tartozik, és azt is tényként kell említenünk, hogy évről évre egyre nagyobb problémát jelent embert találni ezekhez a munkákhoz. Mi lehet a megoldás?