Növényvédelem

A közönséges takácsatka károsításának hatása a szója beltartalmi összetevőire

Agrofórum Online

A szója, az EU törekvéseinek köszönhetően egyre növekvő vetésterülettel bír Magyarországon is. A szója beltartalmi paraméterei közül a fehérjetartalom (38-40%), és az olajtartalom (18-22%) a meghatározó.

Az előbbi, értékes fehérje-összetételt a szipókás kártevők kártétele veszélyeztetheti. Közép-Európában a szója növényvédelmi technológiájában nincs előre tervezett rovarölő szeres védekezés, mivel a ráfordítás költségei nem állnak arányban az elérhető terméstöbblettel. Az utóbbi években azonban az időjárási anomáliák, az agrotechnikai fegyelem fellazulása, a megfelelő vetésváltási szabályok be nem tartása figyelemre méltó mértéket öltöttek, amely e felfogás átértékelését sürgeti.

A közönséges takácsatka mint veszélyes szipókás kártevő a szója terméshozamát, illetve a belőle készült takarmányok, különféle tápok, kiegészítők értékét képes csökkenteni.

A takácsatkák szívásukkal zsenge, zöld növényi részeket károsítanak. A tápláló nedvek elvonása következtében a növények visszamaradnak a fejlődésben és a fiziológiai elváltozások nyomán a levelek klorofillban szegényebbé válnak (1. kép). Kártételük hatására a levelek színén kivilágosodó, sárguló foltok jelennek meg. A levélfonákon pedig finom, pókhálószerű szövedéket alakítanak ki (2. kép), aminek védelmében az apró állatok és tojásaik is megtalálhatók.

1. kép A takácsatkák szívogatásának következményei: a növények visszamaradnak a fejlődésben és a levelek klorofillban szegényebbé válnak

2. kép A takácsatkák a levélfonákon pedig finom, pókhálószerű szövedéket alakítanak

A közönséges takácsatka polifág faj, a szántóföldi növényektől (kukorica, szója, napraforgó), zöldségkultúrákon keresztül (dinnye, uborka), a gyümölcstermő növényeken is kárt okoz a levelek, termések szívogatásával.

Többnemzedékes kártevő, szójában 5-7 nemzedék követheti egymást. Kedvező időjárás esetén, nyáron egy-egy nemzedék 15-28 nap alatt fejlődik ki.

Az utóbbi évek meleg, aszályos nyarai miatt egyre nagyobb kártételére kell, és lehet számítani, mivel a száraz levélfelület kedvező a közönséges takácsatka gyors elszaporodásához. Az ilyen levelek idő előtt elszáradnak, lehullanak, csökken az asszimiláló felület, a növény klorofill állományának elfogyasztása, súlyos anyagcserezavarokhoz vezet.

A károsítás nyomán változik a fehérje mennyisége és összetétele

Az atkák károsítása nemcsak a szója terméshozamát képes csökkenteni, hanem a minőségi tényezőket is befolyásolja. A növényben lévő összes fehérje mennyiségét csökkentik a kártevők szívásukkal, illetve a rovarok károsítása a szója fehérje-összetételében is változásokat okoz.

A rovarkártétel hatására megváltozott fehérjearányok az egyéb élettani folyamatokat is befolyásolják, mint pl.: a növény betegségekkel szembeni fogékonyság, stressztűrő képesség romlása stb.

A takarmánynak termelt szója fehérjestruktúrájának megváltozása egyértelműen negatív hatást gyakorol az állatok emésztésére. Jó példa erre, hogy a leválasztást követően a malacok vékonybele meglehetősen csökkent emésztési és adszorpciós kapacitással rendelkezik, ezt tükrözi a fiatal sertések gyakran előforduló hasmenése is. Így tehát felesleges, „nem alapvető” aminosavak, mint a glutamin kerülhetnek túlsúlyba, ha a takarmánynak termelt szójában különböző fehérjeváltozások mennek végbe.

A humán táplálkozásban a különböző szójaalapú fehérjék a megfelelő hormonális állapot, és a menstruációs ciklus kialakításában játszanak szerepet. Ezt mutatja például az is, hogy a magas szójafogyasztás és az emlőrák alacsony előfordulása között egyenes arányosság tapasztalható.

A nem megfelelő szója fehérjestruktúra számtalan tényezőn keresztül befolyásolja az élővilágot, az ökoszisztémákat, ezeken keresztül pedig magát az embert is.

A fent leírt tények alapján feltételezhető, hogy a jelen klímaszélsőségek és agrotechnikai hatások jövőbeni egybeesése esetén, jelentős atkakártételre lehet számítani, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. A kísérleti eredményeinkből kiindulva arra következtetünk, hogy a kártevők elleni növényvédelmi beavatkozások a szójatermesztésben is indokolt technológiai elemmé válhatnak a jövőben.

Fotó: A szerző felvételei

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mit tegyünk a repcével ősszel?

2020. szeptember 17. 07:57

A repce őszi menedzselése képzi az alapját egy igazán jó termésszintnek. Az őszi teendőink célja, hogy olyan repcét „engedjünk a télbe”, ami 8-12 levelet és kb. 30 cm-es karógyökérzetet fejlesszen minimum 1 cm-es gyökérnyakátmérővel. Ha ezeket a paramétereket el tudjuk érni, akkor nyugodtak lehetünk afelől, hogy a növényünk át fog telelni. Ahhoz viszont, hogy ezt a fejlettséget a növény el is tudja érni, ahhoz az őszi teendőket kézben kell tartani.

Őszi teendők a repcetáblán

2020. szeptember 16. 12:31

Az elmúlt pár év tapasztalatai megerősítik, hogy jövedelmező termésszint a vetéstől kezdve tervezett és megfelelően végzett növényápolási, növényvédelmi technológiák alkalmazásával érhető el.

„Nem a célokkal, hanem a módszerekkel van probléma” – interjú Szalkai Gáborral

2020. szeptember 16. 12:03

A növényvédelem helyzetét folyamatos kétségek közt tartja az EU, gyors és sokszor indokolatlan hatóanyag-kivonási döntéseivel. E mellé idén tavasszal berobbant a koronavírus-járvány, ami kaotikus szezonkezdést okozott mind a növényvédőszer-gyártók, mind a kereskedők és termelők oldalán. A Növényvédelmi Szövetség képviseli a Magyarországon bejegyzett növényvédőszer-gyártó cégek, illetve képviseleteik szakmai érdekeit, ezért kértük a kialakult helyzet elemzésére az NSZ ügyvezető igazgatóját, Szalkai Gábort.

Judo – egy régi-új szer levéltetvek ellen

2020. szeptember 14. 12:02

Az ősz iárpa sikeres termesztésének alapja, hogy megakadályozzuk a vírusok fertőzését az állományban. Az őszi árpa legfontosabb vírusai az árpa sárga törpülés vírus (BYDV) és a búza törpülés vírus (WDV). Közös bennük, hogy vektorok segítségével terjednek, a BYDV vírust a levéltetvek, míg a WDV vírust a kabócák terjesztik.

Az AGRYA nemzetközi növényvédelmi konferenciát hirdet fiatal gazdáknak

2018. október 24. 06:55

A növényvédő szer szabályozás átalakulása, a hatóanyag kivonások komoly feladat elé állítják a gazdálkodókat.

A károsító helyzet alakulása 2019-ben és várható következményei (3. rész)

2019. november 26. 14:02

A vetési bagolylepke hernyó alakban telel át, így a magas hernyópopuláció már tavasszal, korábban ritkán látott károkat okozott a kukorica és napraforgó kultúrákban.

CAPRENO – Megéri az árát, megoldja a gyomproblémát

2020. május 14. 07:47

Rugalmas a kijuttatása, nagyon egyszerű kezelni, és korán kikapcsolja a gyomkonkurenciát, a betakarításig pedig tényleg tisztán tartja a kukoricát.

Nagyon sok a káposztalepke, fertőz a szürkerothadás

2018. augusztus 16. 15:14

Az őszi szedésre és téli tárolásra termesztett káposztafélék környezetében nagyon sok káposztalepke figyelhető meg.