Növényvédelem

A közönséges takácsatka károsításának hatása a szója beltartalmi összetevőire

Agrofórum Online

A szója, az EU törekvéseinek köszönhetően egyre növekvő vetésterülettel bír Magyarországon is. A szója beltartalmi paraméterei közül a fehérjetartalom (38-40%), és az olajtartalom (18-22%) a meghatározó.

Az előbbi, értékes fehérje-összetételt a szipókás kártevők kártétele veszélyeztetheti. Közép-Európában a szója növényvédelmi technológiájában nincs előre tervezett rovarölő szeres védekezés, mivel a ráfordítás költségei nem állnak arányban az elérhető terméstöbblettel. Az utóbbi években azonban az időjárási anomáliák, az agrotechnikai fegyelem fellazulása, a megfelelő vetésváltási szabályok be nem tartása figyelemre méltó mértéket öltöttek, amely e felfogás átértékelését sürgeti.

A közönséges takácsatka mint veszélyes szipókás kártevő a szója terméshozamát, illetve a belőle készült takarmányok, különféle tápok, kiegészítők értékét képes csökkenteni.

A takácsatkák szívásukkal zsenge, zöld növényi részeket károsítanak. A tápláló nedvek elvonása következtében a növények visszamaradnak a fejlődésben és a fiziológiai elváltozások nyomán a levelek klorofillban szegényebbé válnak (1. kép). Kártételük hatására a levelek színén kivilágosodó, sárguló foltok jelennek meg. A levélfonákon pedig finom, pókhálószerű szövedéket alakítanak ki (2. kép), aminek védelmében az apró állatok és tojásaik is megtalálhatók.

1. kép A takácsatkák szívogatásának következményei: a növények visszamaradnak a fejlődésben és a levelek klorofillban szegényebbé válnak

2. kép A takácsatkák a levélfonákon pedig finom, pókhálószerű szövedéket alakítanak

A közönséges takácsatka polifág faj, a szántóföldi növényektől (kukorica, szója, napraforgó), zöldségkultúrákon keresztül (dinnye, uborka), a gyümölcstermő növényeken is kárt okoz a levelek, termések szívogatásával.

Többnemzedékes kártevő, szójában 5-7 nemzedék követheti egymást. Kedvező időjárás esetén, nyáron egy-egy nemzedék 15-28 nap alatt fejlődik ki.

Az utóbbi évek meleg, aszályos nyarai miatt egyre nagyobb kártételére kell, és lehet számítani, mivel a száraz levélfelület kedvező a közönséges takácsatka gyors elszaporodásához. Az ilyen levelek idő előtt elszáradnak, lehullanak, csökken az asszimiláló felület, a növény klorofill állományának elfogyasztása, súlyos anyagcserezavarokhoz vezet.

A károsítás nyomán változik a fehérje mennyisége és összetétele

Az atkák károsítása nemcsak a szója terméshozamát képes csökkenteni, hanem a minőségi tényezőket is befolyásolja. A növényben lévő összes fehérje mennyiségét csökkentik a kártevők szívásukkal, illetve a rovarok károsítása a szója fehérje-összetételében is változásokat okoz.

A rovarkártétel hatására megváltozott fehérjearányok az egyéb élettani folyamatokat is befolyásolják, mint pl.: a növény betegségekkel szembeni fogékonyság, stressztűrő képesség romlása stb.

A takarmánynak termelt szója fehérjestruktúrájának megváltozása egyértelműen negatív hatást gyakorol az állatok emésztésére. Jó példa erre, hogy a leválasztást követően a malacok vékonybele meglehetősen csökkent emésztési és adszorpciós kapacitással rendelkezik, ezt tükrözi a fiatal sertések gyakran előforduló hasmenése is. Így tehát felesleges, „nem alapvető” aminosavak, mint a glutamin kerülhetnek túlsúlyba, ha a takarmánynak termelt szójában különböző fehérjeváltozások mennek végbe.

A humán táplálkozásban a különböző szójaalapú fehérjék a megfelelő hormonális állapot, és a menstruációs ciklus kialakításában játszanak szerepet. Ezt mutatja például az is, hogy a magas szójafogyasztás és az emlőrák alacsony előfordulása között egyenes arányosság tapasztalható.

A nem megfelelő szója fehérjestruktúra számtalan tényezőn keresztül befolyásolja az élővilágot, az ökoszisztémákat, ezeken keresztül pedig magát az embert is.

A fent leírt tények alapján feltételezhető, hogy a jelen klímaszélsőségek és agrotechnikai hatások jövőbeni egybeesése esetén, jelentős atkakártételre lehet számítani, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. A kísérleti eredményeinkből kiindulva arra következtetünk, hogy a kártevők elleni növényvédelmi beavatkozások a szójatermesztésben is indokolt technológiai elemmé válhatnak a jövőben.

Fotó: A szerző felvételei

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mit tegyünk a repcével ősszel?

2020. szeptember 17. 07:57

A repce őszi menedzselése képzi az alapját egy igazán jó termésszintnek. Az őszi teendőink célja, hogy olyan repcét „engedjünk a télbe”, ami 8-12 levelet és kb. 30 cm-es karógyökérzetet fejlesszen minimum 1 cm-es gyökérnyakátmérővel. Ha ezeket a paramétereket el tudjuk érni, akkor nyugodtak lehetünk afelől, hogy a növényünk át fog telelni. Ahhoz viszont, hogy ezt a fejlettséget a növény el is tudja érni, ahhoz az őszi teendőket kézben kell tartani.

Őszi teendők a repcetáblán

2020. szeptember 16. 12:31

Az elmúlt pár év tapasztalatai megerősítik, hogy jövedelmező termésszint a vetéstől kezdve tervezett és megfelelően végzett növényápolási, növényvédelmi technológiák alkalmazásával érhető el.

„Nem a célokkal, hanem a módszerekkel van probléma” – interjú Szalkai Gáborral

2020. szeptember 16. 12:03

A növényvédelem helyzetét folyamatos kétségek közt tartja az EU, gyors és sokszor indokolatlan hatóanyag-kivonási döntéseivel. E mellé idén tavasszal berobbant a koronavírus-járvány, ami kaotikus szezonkezdést okozott mind a növényvédőszer-gyártók, mind a kereskedők és termelők oldalán. A Növényvédelmi Szövetség képviseli a Magyarországon bejegyzett növényvédőszer-gyártó cégek, illetve képviseleteik szakmai érdekeit, ezért kértük a kialakult helyzet elemzésére az NSZ ügyvezető igazgatóját, Szalkai Gábort.

Judo – egy régi-új szer levéltetvek ellen

2020. szeptember 14. 12:02

Az ősz iárpa sikeres termesztésének alapja, hogy megakadályozzuk a vírusok fertőzését az állományban. Az őszi árpa legfontosabb vírusai az árpa sárga törpülés vírus (BYDV) és a búza törpülés vírus (WDV). Közös bennük, hogy vektorok segítségével terjednek, a BYDV vírust a levéltetvek, míg a WDV vírust a kabócák terjesztik.

Az almamoly elleni védekezés biológiai módszerrel

2020. március 26. 08:25

Napjainkba a megváltozott klimatikus viszonyok és az EU növényvédő szer szabályozása eredményeként az almát károsító molyfajok közül az almamoly (Cydia Pomonella) egyértelműen az első helyre került.

Kipróbált növényvédelmi megoldások kalászosokban

2018. március 19. 07:47

A kalászos gabonafélék tavaszi növényvédelmének szakszerű és költségtakarékos megoldására mutatunk be néhány gyakorlatból vett termelői tapasztalatot.

Hamarosan már csak üvegházakban lehet alkalmazni a neonikotinoid hatóanyagokat

2018. november 9. 17:25

Négy termék forgalomba hozatali és felhasználási engedélyét visszavonták, további 21 készítmény engedélyéből pedig törölni kellett a szabadföldi felhasználásokat.

Bemutatjuk a Farmet Fantom PRO kultivátort

2020. május 19. 09:47

A Farmet Fantom PRO egy sokoldalúan használható félig függesztett kultivátor, amelynek szerepe egyre inkább fel fog értékelődni a talajművelés változó trendjeinek tükrében. A szigorodó vegyszerhasználati szabályok szükségessé teszik a mechanikai gyomirtás egyre intenzívebb alkalmazását, ugyanakkor igényként merül fel a minimális talajbolygatás, a lehető legsekélyebb művelés és a talajok nedvesség-veszteségének csökkentése.