Gyomirtás

Olajtökvetéseink gyomnövényei

Agrofórum Online

Az országos szántóföldi gyomfelvételezések az olajtökkultúrára nem terjednek ki, ugyanakkor a gyomszabályozási stratégiák hatékonyságának növelése céljából fontos lenne a magyarországi olajtökvetések gyomviszonyainak naprakész ismerete. E tanulmány célja, hogy egyfajta hiánypótlásként bemutassa a hazai olajtökvetések legfontosabb gyomnövényeit.

2015-ben és 2016-ban országos méretű gyomfelvételezést végeztünk, melynek során összesen 180 olajtökvetést vizsgáltunk meg. Hazánkat három fő olajtöktermesztő régióra osztottuk, és ennek megfelelően a Dunántúlon, az Alföldön és Észak-Magyarországon egyaránt 60 olajtökvetést felvételeztünk. A vetésekben összesen 168 gyomnövényt regisztráltunk. A legnagyobb átlagborítást és gyakoriságot elért 20-20 fajt az 1. és 2. táblázat mutatja. A felvételezett gyomnövények összesen 39 növénycsaládba tartoznak, melyek közül a pázsitfűfélék (Poaceae), a fészekvirágzatúak (Asteraceae) és a libatopfélék (Chenopodiaceae) voltak a legjelentősebbek. Az életformatípusok között kimagaslóan a nyárutói egyéves fajok domináltak.

Vizsgálatunk feltárta, hogy a hazai olajtökvetésekben, országos átlagban a fehér libatop (1. kép) a legnagyobb térfoglalású és leggyakoribb gyom. Mindazonáltal megjegyzendő, hogy az egyes régiókban borítását tekintve egyik helyen sem az első a rangsorban, gyakoriság szerint pedig csak a Dunántúlon áll a lista élén. Nagyfokú alkalmazkodóképességére utal, hogy mindegyik régióban, a kiemelkedő fontosságú gyomok között a leginkább kiegyensúlyozott mértékű, jelentős előfordulással és térfoglalással lépett fel. Korábbi felmérések arról tudósítanak, hogy ezt a fajt egyúttal a hazai szójavetések legfontosabb gyomnövényeként is nyilvántartjuk.

1. kép Fehér libatop

A Dunántúlon az ürömlevelű parlagfű (2. kép) a legnagyobb térfoglalású gyom, az Alföldön a vetési varjúmák (3. kép) érte el a legnagyobb borítást és gyakoriságot, míg Észak-Magyarországon az apró szulák (4. kép) lett a legdominánsabb, a közönséges kakaslábfű (5. kép) pedig a leggyakoribb gyom. Ha ezeket az elterjedési súlypontokat összevetjük a legutóbbi országos kukorica gyomfelvételezés adataival, akkor megállapítható, hogy ezek a fajok a vizsgált régiók bizonyos megyéiben szintén kiugró borítási értékeket mutattak.

2. kép Ürömlevelű parlagfű

3. kép Vetési varjúmák

4. kép Apró szulák

5. kép Közönséges kakaslábfű

A borítási és a gyakorisági rangsoraink 20-20 legfontosabb gyomnövénye között 17 faj mindkét listában szerepel, így a fentebb említett öt fajon túlmenően a további gyomok szintén jelentős szereppel bírnak a hazai olajtöktermesztésben: selyemmályva (6. kép), karcsú disznóparéj (7. kép), szőrős disznóparéj (8. kép), pokolvar-libatop (9. kép), hegyeslevelű libatop (10 kép.), mezei aszat (11. kép), csattanó maszlag (12. kép), mezei zsurló (13. kép), árvakelésű napraforgó (14. kép), lapulevelű keserűfű (15. kép), fakó muhar (16. kép) és olasz szerbtövis (17. kép).

6. kép Selyemmályva

7. kép Karcsú disznóparéj

8. kép Szőrős disznóparéj

9. kép Pokolvar-libatop

10. kép Hegyeslevelű libatop

11. kép Mezei aszat

12. kép Csattanó maszlag

13. kép Mezei zsurló

14. kép Árvakelésű napraforgó

15. kép Lapulevelű keserűfű

 

16. kép Fakó muhar

17. kép Olasz szerbtövis

Melegebb fekvésű helyeken gyakran megjelent a kövér porcsin (18. kép), az európai kunkor (19. kép), a fehér disznóparéj (20. kép) és a labodás disznóparéj (21. kép). Nedvesebb szántók kísérője volt a fekete nadálytő (22. kép), a mocsári tisztesfű (23. kép), a sövényszulák (24. kép), valamint a réti füzény (25. kép). Az útszélekről olykor a nagy aranka (26. kép) is behatolt a vetések szegélyébe.

18. kép Kövér porcsin

19. kép Európai kunkor

20. kép Fehér disznóparéj

21. kép Labodás disznóparéj

22. kép Fekete nadálytő

23. kép Mocsári tisztesfű

24. kép Sövényszulák

25. kép Réti füzény

26. kép Nagy aranka

Köszönet illeti azokat a munkatársakat, akik segítettek a kutatásba bevont olajtöktermelők felkeresésében, továbbá a gazdálkodókat, akik hozzájárultak ahhoz, hogy szántóföldjeiken gyomfelvételezést végezzünk. A kutatást az OTKA K111921 pályázat támogatta.

Fotó: A szerző felvételei

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Őszi kalászosok őszi gyomirtása (videó)

2020. augusztus 31. 13:23

Nézze meg a saját szemével, hogy mit tapasztaltak más termelők!

CAPRENO – Megéri az árát, megoldja a gyomproblémát

2020. május 14. 07:47

Rugalmas a kijuttatása, nagyon egyszerű kezelni, és korán kikapcsolja a gyomkonkurenciát, a betakarításig pedig tényleg tisztán tartja a kukoricát.

Kukorica gyomirtás trendjei és a legelterjedtebb hatóanyagok Magyarországon (2010-2019)

2020. április 17. 11:05

Hazánkban az egyik legértékesebb szántóföldi kultúra növényvédő szer költéspotenciál alapján a kukorica. Cikkünkben áttekintjük, hogy az elmúlt egy évtizedben hogyan változott meg a kukorica gyomirtási technológiája.

Monsoon active® a „gyomporszívó”

2020. április 16. 05:45

Jámbor Zoltán – növényvédelmi szaktanácsadó (Mezőberény): 2012-ben találkoztam a gyakorlatban először a Monsoon active® készítménnyel. Kereskedelmi forgalomban még nem volt kapható, de mint a Bayer „Corn Expert Club” tagja, kaphattam demo kísérlethez anyagot.

A megelőzés automatikus termésmentés is!

2018. április 27. 07:16

A kalászos növényvédelmet meghatározza a termesztési cél, az évjárat és a helyi sajátosságok.  A fajta fogékonysága pedig meghatározza a stratégiát.

Búcsú Budai Csabától - nekrológ

2019. szeptember 11. 11:10

Reménytelennek tűnő vállalkozás az itt maradottaknak elhunyt barátunk jellemét felidézni: hiszen a teljesség csupán egy töredékét tudjuk méltatni.

Olvasóinktól: Fejér megyében is egyre több a rozsda és a lisztharmat

2018. január 30. 19:50

A lisztharmat és rozsda a Fejér megyei kalászos gabonákon is megjelent, ahogy repcében szárormányossal is lehet már találkozni. 

A fény hatása a kártevőkre

2019. január 31. 10:37

A fény különböző jellemzői – fényerősség, polarizáltság, spektrum, fotoperiódus – döntően befolyásolják az egyes növényi kártevőknek a megjelenését, kártételét, sőt az ellenük irányuló védekezést is.