Sz. László kérdése: Tavaly a szilvatermés jelentős részén szilvadarázs kártétele volt megfigyelhető a permetezés ellenére. Mikor kell védekezni ellenük?
Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos
Kedves Kérdező!
A poloskaszagú szilvadarazsak (sárga szilvadarázs – Hoplocampa flava; fekete szilvadarázs – Hoplocampa minuta) károsítása a különböző szilvafajtákon és ringlón a legjelentősebb mértékű. A csészecimpára rakott petéből kikelő lárva a virágzás után a fejlődő terméskezdeménybe hatolva károsít. A fejlettebb és fertőzött szilva gyümölcsén általában két lyuk található, a nagyobbik nyíláson át hagyja el a már kifejlődött lárva a gyümölcsöt.
Az üreget a lárva fekete, szemcsés ürüléke tölti ki, amely poloskaszagra emlékeztet. A kifejlődött lárva a gyümölccsel együtt a talajra hullik, és azt csak 1–2 nap múlva hagyja el. A lárva a talajban telel át, tavasszal bábozódik, majd a kifejlett darazsak április-májusban rajzanak. Évente egy nemzedékük fejlődik. A tojásaikat a még zárt virágokba rakják le. A szilvadarazsak csak az apró, fejletlen gyümölcsre veszélyesek. A megkeményedett magvú és érőfélben lévő gyümölcsök károsítását már rendszerint a gyümölcsmolyok okozzák.
A kártétel, mivel főként a fiatal gyümölcsöket és gyümölcskezdeményeket fenyegeti, ezért különösen az elhúzódó virágzású fajtákat veszélyezteti. A fekete szilvadarázs felszaporodásának a száraz, meleg évek kedveznek. A kártevő megjelenése fehér színű ragacslappal nyomon követhető, ill. egyedszámuk gyéríthető. A színcsapdákat virágzás előtt a korona felső harmadába helyezzük el úgy, hogy a csapda fehér felületét minél hosszabb ideig érje napsütés. A csapdázás megkezdésének szokásos időpontja április eleje. A fekete és a sárga szilvadarázson kívül sok más repülő rovar is odaragad.
Ezen rovaroktól a szilvadarázs a szárny- és testalakja, valamint színezete alapján különböztethető meg. Erős rajzáskor a kifejlett alakok ellen a viszonylag rövid várakozási idejű piretroidokat használhatjuk. A tojásból kikelő lárvák ellen sikerrel a kitinszintézis-gátlók alkalmazhatók. Hatékonyan a virágzás után, sziromhullás végén védekezhetünk, a méhek viráglátogatásának befejezése után. Jól időzített védekezés esetén, míg a tojásból kifejlődő lárva eljut a károsítás helyéig, megfelelő mennyiségű növényvédő szerrel találkozik, mellyel megelőzhető a termésbe való berágása. A megkésett permetezés hatékonysága jelentősen csökken.
A védekezés részét képezheti a talajra hullott szilva legalább 2 naponkénti összegyűjtése is, mivel a lárvák pár napig még a gyümölcsben maradnak.
