Mikor kell védekezni a szilvadarazsak ellen?

Agrofórum Online

Sz. László kérdése: Tavaly a szilvatermés jelentős részén szilvadarázs kártétele volt megfigyelhető a permetezés ellenére. Mikor kell védekezni ellenük?

Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Kérdező!

A poloskaszagú szilvadarazsak (sárga szilvadarázs – Hoplocampa flava; fekete szilvadarázs – Hoplocampa minuta) károsítása a különböző szilvafajtákon és ringlón a legjelentősebb mértékű. A csészecimpára rakott petéből kikelő lárva a virágzás után a fejlődő terméskezdeménybe hatolva károsít. A fejlettebb és fertőzött szilva gyümölcsén általában két lyuk található, a nagyobbik nyíláson át hagyja el a már kifejlődött lárva a gyümölcsöt.

Az üreget a lárva fekete, szemcsés ürüléke tölti ki, amely poloskaszagra emlékeztet. A kifejlődött lárva a gyümölccsel együtt a talajra hullik, és azt csak 1–2 nap múlva hagyja el. A lárva a talajban telel át, tavasszal bábozódik, majd a kifejlett darazsak április-májusban rajzanak. Évente egy nemzedékük fejlődik. A tojásaikat a még zárt virágokba rakják le. A szilvadarazsak csak az apró, fejletlen gyümölcsre veszélyesek. A megkeményedett magvú és érőfélben lévő gyümölcsök károsítását már rendszerint a gyümölcsmolyok okozzák.

A kártétel, mivel főként a fiatal gyümölcsöket és gyümölcskezdeményeket fenyegeti, ezért különösen az elhúzódó virágzású fajtákat veszélyezteti. A fekete szilvadarázs felszaporodásának a száraz, meleg évek kedveznek. A kártevő megjelenése fehér színű ragacslappal nyomon követhető, ill. egyedszámuk gyéríthető. A színcsapdákat virágzás előtt a korona felső harmadába helyezzük el úgy, hogy a csapda fehér felületét minél hosszabb ideig érje napsütés. A csapdázás megkezdésének szokásos időpontja április eleje. A fekete és a sárga szilvadarázson kívül sok más repülő rovar is odaragad.

Ezen rovaroktól a szilvadarázs a szárny- és testalakja, valamint színezete alapján különböztethető meg. Erős rajzáskor a kifejlett alakok ellen a viszonylag rövid várakozási idejű piretroidokat használhatjuk. A tojásból kikelő lárvák ellen sikerrel a kitinszintézis-gátlók alkalmazhatók. Hatékonyan a virágzás után, sziromhullás végén védekezhetünk, a méhek viráglátogatásának befejezése után. Jól időzített védekezés esetén, míg a tojásból kifejlődő lárva eljut a károsítás helyéig, megfelelő mennyiségű növényvédő szerrel találkozik, mellyel megelőzhető a termésbe való berágása. A megkésett permetezés hatékonysága jelentősen csökken.

A védekezés részét képezheti a talajra hullott szilva legalább 2 naponkénti összegyűjtése is, mivel a lárvák pár napig még a gyümölcsben maradnak.

Támadásba lendült a zöld vándorpoloska és az ázsiai márványos poloska

2019. június 12. 10:37

A moníliás fertőzés mellett intenzíven rajzik a cseresznyelégy, ami még képes a zsendülésben levő gyümölcsöket megfertőzni, valamint megjelentek az első levéltetű kolóniák a cseresznye és meggyfák hajtásvégein.

Szeptóriás levélfoltosság, egy régi „új betegség”

2018. november 22. 12:37

Az őszi búza termesztéstechnológiájában a gombabetegségek sokszor előre nem látható veszélyt jelentenek. Az időjárási viszonyaink változása a hazai őszi búza termesztőket is újabb és újabb kihívások elé állítja.

Trendek a szántóföldi növényvédelemben - Agritechnica 2019

2020. március 27. 14:47

Az új technológiai megoldások egy célt szolgálnak, nevezetesen azt, hogy csak annyi szert használjunk amennyi szükséges, olyan pontosan amennyire csak lehet és ilymódon hozzunk létre egy modern integrált növényvédelmi rendszert.

Az árpa gombás eredetű betegségei és a védekezés lehetőségei

2019. március 30. 04:47

Az árpa gombás eredetű betegségei között megtaláljuk az üszögbetegségeket, a lisztharmatot, a szártőbetegségeket, a levélfoltosság okozókat és a rozsdagombákat.