Növényvédelem

Megszólalt a vészcsengő – Európai együttműködés a szárrozsda ellen

Agrofórum Online

A szárrozsda (Puccinia graminis f. sp. tritici) fertőzés súlyos termésveszteséggel és éhínséggel kapcsolódott össze a történelem folyamán. Így volt ez a Római Birodalomban is, ahol Kr.e. 700 környékén minden tavasszal vörös színű állatokat áldoztak fel a Robigus, rozsda isten tiszteletére annak reményében, hogy megóvja a környék gabonaföldjeit a pusztító járványtól.

A 20. század második felére a világ legfontosabb gabonatermő területeiről, így Nyugat-Európából is, száműzte a tudomány a szárrozsdát. 2013-ban azonban Németországban megkondították a vészharangokat, a korábban legyőzöttnek vélt kórokozó újra felbukkant.

A szárrozsda történetében éles fordulatot hozott 1998, amikor Ugandában megjelent az Ug99 rassz, amely a világon termesztett búzafajták kb. 80%-át képes megfertőzni. Az Ug99 rassz azóta elterjedt Kelet- és Dél-Afrikában, valamint a Közel-Keleten.

Mivel a szárrozsda melegkedvelő faj, a klímaváltozás elősegíti az európai terjedését. A vegetációs szezonban az elmúlt negyed évszázad során egyre korábbi időpontokban regisztrálnak nyári meleget. A korai búzafajták, amelyek eddig elkerülték a kórokozóval való találkozást, a gomba számára kedvező irányba változó környezeti körülmények megjelenése miatt immár veszélyeztetettekké váltak. A 2013-as németországi fertőzés hátterében is ez állt, ahol a helyi járvány kialakulását követően a gomba sporadikus felbukkanásáról számolnak be (amely megfigyelhető ezen kívül Dániában, Svédországban és az Egyesült Királyságban is). 2016-ban Szicíliában jegyeztek fel egy komolyabb, több ezer hektárra kiterjedő, durum- és kenyérbúzát érintő szárrozsda-fertőzést. 2015-2016. folyamán jóval északabbra is felbukkant a patogén gomba. Nyugat-Szibériában 1-2 millió hektár nagyságú területen alakult ki járvány tavaszi búzában, 30-40%-os termésveszteséget okozva. 2017-ben Svédország középső részén jelent meg a szárrozsda búzán és árpán.

Egy 14 ország szakértőinek bevonásával készített tanulmány arra mutat rá, hogy az Egyesült Királyságban használt búzafajták komoly rezisztenciahiánnyal küzdenek szárrozsdával szemben. Az 57 vizsgált genotípus 80%-a bizonyult fogékonynak a TKTTF rasszra, amely a németországi, dániai és az Egyesült Királyságban kialakult 2013-as fertőzésben játszott szerepet.

A szárrozsda ismételt fellángolása mellett a búza egy másik rozsdabetegsége is fokozódó problémát jelent. A sárgarozsdának ugyanis egy új agresszív rassza tört be Európába. E kórokozók terjedésének megfékezésére a kontinens országai összefogásában egy rozsdagomba-figyelő rendszert (RustWatch) állítottak fel – számolt be a https://www.nature.com/articles/s42003-019-0294-9. A konzorciumot vezető, a dániai Aarchus Egyetemen működő Világ Rozsdagomba Tájékoztatási Központ (Global Rust Reference Center) működésének fő célkitűzése egy korai előrejelzési rendszer kiépítése. Tavaly indult az a négyéves időtartamra tervezett projektmunka, amelynek keretében zajló kísérletsorozat a rozsda elleni rezisztencianemesítésben és a termesztéstechnológia szintjén új módszerek, eszközök bevezetését vizsgálja a kórokozó visszaszorítása érdekében.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Megjelent: Védekezés hazánk jelentős szántóföldi kártevői ellen

2020. szeptember 22. 10:20

Jelen kiadvány létrejöttének hátterében az Agrofórum Kiadó Kft. szerkesztőbizottságának és az ADAMA Hungary Zrt. munkatársainak azon törekvése húzódik meg, melynek fő céljai a fontosabb kártevőkkel kapcsolatos aktuális védekezési információk egységes megjelenítése és azok termelőkhöz történő eljuttatása.

A BASF felvásárolja az L-glufozinát-ammónium, szabadalommal védett technológiát

2020. szeptember 15. 09:43

A BASF felvásárolta az L-glufozinát-ammónium szabadalommal védett Glu-L™ technológiát az AgriMetis™-től. E vállalat vezető szerepet tölt be a növényvédelem biotechnológiai innovációs fejlesztésének területén, és a BASF Mezőgazdasági Megoldások divíziója ezzel a tökéletesített technológiával még hatékonyabb terméket kínálhat ügyfeleinek a nem kívánt gyomok elleni védekezéshez.

3 millió tonna növényvédő szert használunk évente

2020. szeptember 11. 11:38

Haszonnövényeink és állataink védelme érdekében jelenleg globálisan 3 millió tonna peszticidet használunk fel évente. Magyarországon 2018-ban a legutolsó szerforgalmi jelentés alapján 26,5 tonna növényvédő szer került forgalomba, melyek 40%-a gyomirtó, 27%-a gombaölő, 16%-a talajfertőtlenítő, 8%-a rovarölő szer volt.

Súlyos eredmény: 458 olimpiai medencényi illegális növényvédő szer

2020. július 27. 13:08

A növényvédelem sikeressége számos tényezőn múlik. Az egyik, talán kevésbé ismert probléma az illegális növényvédőszer-kereskedelem és -hamisítás, mely az évek folyamán egyre jelentősebbé válik.

Most kell védekezni a fenyércirok, a mezei acat és a gyapottok bagolylepke ellen

2018. július 4. 08:27

Az aratás és a járulékos munkák elvégzése mellett fontos feladat a tarlók ápolása, ami nemcsak agronómiai, hanem növényvédelmi szempontból is fontos teendő.

Egy kalászos gombaölő szer, ami eleget tesz a jelen és a jövő elvárásainak egyaránt

2020. május 5. 15:38

A KITE Zrt. évtizedek óta jelen van a magyar növényvédőszer-piacon és rendszeresen megújuló termékpalettát kínál partnereinek. A termékválaszték az új piaci igényeknek és lehetőségeknek megfelelően folyamatosan bővül. Tevékenységüket meghatározza az a törekvés, hogy kínálatukban saját márkás és ellenőrzött beszállítóktól származó, korszerű növényvédő szerek, és innovatív, komplex növényvédelmi megoldások egyaránt szerepeljenek.

A kukorica gombás betegségei és ellenük való védekezés – A kukorica csövét károsító betegségek (2/1.)

2019. június 8. 04:36

A kukorica a legnagyobb területen termesztett, egyben legfontosabb takarmánynövényünk, bár az elmúlt években változást mutat a felhasználás szerkezete. Az élelmiszeripari hasznosítása fokozatosan nő, jelenleg mintegy 2,7 millió tonna, ezzel ellentétben takarmányként egyre kevesebbet (2,3 millió tonna) használunk fel. A hazai piacra szánt kukoricánál a deoxinivalenol (DON), és az aflatoxin mennyiségét kell tanúsítvánnyal igazolni, míg az exportra szánt tételeknél akár 4-5 féle toxinra is kérhetnek vizsgálatot.

Permetezőgép a somogyi dombokra szabva

2018. november 22. 14:20

Az első Hardi permetezőgép 12 évvel ezelőtt került Kiss Lajos családi gazdálkodó tulajdonába, és azóta is járja a Somogy megyei földeket. Idén egy új Navigator 4000 permetezőgéppel bővült a gépállomány.

Gépészet Videó