Megjelent a Szőlő Extra kiadványunk, amelyben szőlészet, növényvédelem, borászat és gépesítés, gépek témakörben kínálunk olvasnivalót.
Bemutatjuk a Duna menti borrégió őshonos szőlőfajtáit és visszatekintünk a pécsi szőlészeti kutatás elmúlt 70 évére. Olvasóink figyelmébe ajánljuk az éghajlatváltozással és a szőlő szárazságstresszre adott válaszával foglalkozó írásainkat, valamint a talajápolásra, tápanyagfeltöltésre, erózióvédelemre fókuszálókat. Kitérünk a szőlő szaporítóanyag-előállítás tendenciáira, aktuális kérdéseire, valamint a szőlő metszésének idejével kapcsolatos tudnivalókra és a magvatlan csemegeszőlő fajtákra vonatkozó nemesítési eredményekre is. Egy tanulmányban bemutatunk néhányat a hagyományos ampelográfiai eljárásokból, és időrendben haladva kalauzoljuk az olvasót a napjainkban elterjedt módszerekig.
A szőlő növényvédelmét érintő területről is számos szakcikkel jelentkezünk. Visszatekintünk a 2018-as évjárat növényvédelmi jellegzetességeire, megosztjuk a szőlő aranyszínű sárgaság betegség terjedésével kapcsolatos tapasztalatokat. A nagy hatékonyságú szövettenyésztési eljárásoknak növekvő szerepe van a kiváló minőségű szőlő szaporítóanyag-bázis kialakításában és fenntartásában. A NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Kecskeméti Kutatóállomásán a szőlő patogénmentesítésére alkalmazott modern szövettenyésztési eljárások is megismerthetők a Szőlő Extra kiadványunkból. A kártevők közül külön cikk foglalkozik az atkákkal főként a szőlő-levélatkával és a szőlő-gubacsatkával. A szőlő növényvédelmét érintő ismereteket tovább bővítik a szakmai rendezvényekről szóló beszámolók, valamint a Gál Szőlőbirtok és Pincészet növényvédelmi gyakorlatának bemutatása.
A borászat témaköréből kiemeljük a klímaváltozás borászati vonatkozásait ismertető írást és a Tokaji borvidék történetét, jelenét és jövőjét vizsgáló tanulmányt.
A szőlőültetvényekben tavasszal többféle feladatot kell végrehajtani, amelyek műveleteit és gépeit ismertetjük – a szakcikk kitér a szőlővesszők kötözésére, a szőlő nyitására, lemosó permetezésére, a törzsek tisztítására és tápanyagellátására, továbbá az ültetvények sorközeinek ápolására. Az analóg ampelometriából a digitális dűlőkbe című írás a távérzékelés és a digitalizáció adta lehetőségeket veszi számba.
Végül a lapszámban található Mellékletet ajánljuk olvasóink figyelmébe, amely a szőlő növényvédelméhez használható termékek választékát mutatja be.
