Növénytermesztés

Új szabályok a termésnövelők, trágyák forgalomba hozataláról

Agrofórum Online

Az Európai Unió új szabályokat fogadott el a termésnövelő anyagok forgalomba hozataláról az uniós piacon - közölte az uniós tanács kedden.

A tájékoztatás szerint a szabályozás biztosítani fogja, hogy csak magas szintű minőségi és biztonsági követelményeknek és szabványoknak megfelelő trágyákat lehessen az unióban szabadon értékesíteni.

Ösztönözni fogják az alacsony kadmiumtartalmú foszfátműtrágyák és a szerves trágyák előállítását és felhasználását, valamint biztosítani fogják, hogy a környezetbarátabb mezőgazdaság mellett elkötelezett mezőgazdasági termelők részére a korábbinál nagyobb választék álljon rendelkezésre termésnövelő anyagokból.

A rendelet értelmében a CE-jelöléssel ellátott uniós termésnövelő anyagoknak meg kell felelniük bizonyos követelményeknek ahhoz, hogy a belső piacon szabadon mozoghassanak. Ezek a követelmények többek között a szennyező anyagok legmagasabb megengedett szintjére, az összetevők meghatározott kategóriáinak alkalmazására és a címkézésre vonatkoznak.

A CE-jelöléssel nem ellátott trágyák gyártóinak továbbra is lehetőségük lesz termékük forgalomba hozatalára a nemzeti piacon.

Az új rendelet a 2003 óta hatályban lévő korábbi rendeletet váltja fel, és a trágyák minden fajtájára, egyebek mellett ásványi és szerves trágyákra, talajjavító anyagokra és termesztőközegekre is kiterjed.

A szabályozás a kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba, innen számított három év elteltével kell alkalmazni.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Új csúcson az ipari kendertermesztés Németországban

2020. szeptember 30. 08:04

Az ipari kender akár a papír-, akár a textilgyártásban, de építő- és szigetelőanyagként vagy az állattartásban alomként is használható.

Géntechnológia: az EU jóváhagyott egy új szójafajtát

2020. szeptember 30. 06:32

Az EU tagállamai előzetesen nem adtak ki szakvéleményt, ami azt jelenti, hogy nem sikerült minősített többséget elérni.

Csak pár nap maradt az EFA másodvetések elvetésére

2020. szeptember 25. 09:47

A másodvetések tényleges vetését a tényleges vetés megtörténtét követő 15 napon belül kell bejelenteni az egységes kérelemben.

Kisebb lehet a vártnál a globális kukoricatermés

2020. szeptember 25. 08:17

A kormányközi testület havi frissítésű jelentésében 6 millió tonnával csökkentette kukoricatermésének előrejelzését, amely azonban még mindig rekordmagas, 1,16 milliárd tonnát mutat.

Intenzív és sikeres szójatermesztés Yara technológiával

2019. május 10. 10:40

A szójatermesztés költségszerkezetében 40%-ot tesz ki az inputanyagoké (kb. 15%-kal alacsonyabb, mint a kukorica esetében), és ebből 15-20%-ot a műtrágyára fordított összeg.

Nagyobb figyelmet kell fordítani az okszerű műtrágyázásra - Yara Nap konferencia, 2019

2019. január 29. 09:14

A konferencia egyik témája volt a digitális megoldások kérdése a mezőgazdaságban, különös tekintettel a tápanyagellátási technológiákra, továbbá az előadások a takarmánynövények – fókuszban a kukorica és a szója – tápanyag-gazdálkodási kérdéseit érintették, de szó volt az aktuális műtrágyapiaci trendekről is.

Mennyi műtrágyát igényelnek a kaszálók?

2020. június 25. 11:47

Egy tipikus franciaperjés kaszáló, amit háromszor kaszálnak egy évben, mintegy 100-130 kg/ha nitrogént igényel. Egy ötszöri vágású, túlnyomórészt angolperjéből álló kaszáló viszont a talajból már akár több, mint 300 kg nitrogént is kivonhat hektáronként. A kijuttatott nitrogén először mindig a többlet szénatermésben jelenik meg. Csak az optimális termés (szénamennyiség) elérése után kezdi el a további kijuttatott nitrogén a fehérjetartalmat is növelni.

Műtrágyával csaltak el 1,3 milliárd forintot

2020. február 19. 15:02

Az elkövetői kör külföldről vásárolt lengyel, litván és holland eredetű műtrágyát. A beszerzett árut magyarországi székhelyű fiktív vásárlókon, erre a célra létrehozott "bukó cégeken" keresztül értékesítették a tényleges belföldi beszerzőknek, akik így a fizetendő áfájukat csökkenteni tudták.