A mai modern repcehibridek már igen magas terméspotenciállal rendelkeznek, aminek realizálódása a kedvező időjárás és megfelelő talaj mellett 30-40%-ban függ a tápanyagellátástól. Érdemes tehát odafigyelni az őszi alaptrágyázásra!
A hosszú vegetációs időszak és a hatalmas zöldtömegképződés miatt a káposztarepce nagy mennyiségű tápanyagot vesz fel, amelyet a talaj készleteinek és a műtrágyáknak együttesen kell biztosítaniuk. A növekedéshez szükséges tápanyagigénye lényegesen magasabb, mint a terméssel kivont tápanyagmennyiség.
A táblázat az őszi káposztarepce fajlagos tápanyagigényét és a terméssel kivont tápanyag mennyiségeket mutatja. A repce elsősorban a nitrogén, kálium és kén hiányára reagál érzékenyen, de megfelelő mennyiségű foszforra és magnéziumra is szüksége van. Például: 4 t/ha káposztarepce hozam eléréséhez 280 kg nitrogénre van szükség hektáronként. Ha egy bizonyos mennyiségű (például 80 kg N/ha) nitrogént vesz fel az állomány a talajból, akkor további 200 kg N/ha adagot kell hozzáadni műtrágyázás útján. A betakarított terméssel 172 kg nitrogén távozik a talajból hektáronként.
A sikeres repcetermesztés kiindulópontja egy jó minőségű NPK-műtrágya használata alaptrágyaként, amely a csak nitrogénnel való trágyázáshoz képest jelentős termésnövekedést biztosít. A kijuttatandó mennyiséget a nitrogén hatóanyag szabja meg: az NPK-műtrágyával kijuttatott nitrogén ne haladja meg a 40-60 kg/ha adagot. Minél korábban vetjük a repcét, annál kevesebb nitrogént adjunk neki, így kisebb a valószínűsége, hogy a tél beállta előtt túlfejlődik az állomány. Az ősszel kijuttatott foszfor elengedhetetlen a fejlődéshez: számos sejtépítő vegyület építőanyaga, emiatt meghatározó a korai fejlődési időszakban, különösen a gyökérképzésben. Növeli az elágazódás mértékét, valamint kedvező hatása van a termékenyülésre és a magfejlődésre, így a kívánt olajtartalom eléréséhez is hozzájárul. A kálium nagymértékben javítja a növények vízfelhasználását, valamint aszály- és fagytűrő képességét.
A repce számára kiemelten fontos mezoelem a kén, amely alapvetően fontos eleme a zsírsavak szintézisének, így hiánya jelentősen befolyásolja az olajtartalmat. Kénhiány már ősszel is jelentkezhet; ezért fontos, hogy a fiatal növények számára is juttassunk ki megfelelő mennyiséget belőle. A kéntartalmú NPK-műtrágyák mellett a tavaszi időszakban kijuttatott kénes nitrogénműtrágya általában fedezi a repce 30-40 kg/ha mértékű kénigényét.
Az őszi káposztarepce kiemelkedően jó tápanyagreakciót mutat a termesztés során: a kijuttatott tápanyagokat jelentős termés – és olajtartalom növekedéssel hálálja meg, ahogy azt a szántóföldi kísérleteink eredményei is mutatják az ábrán. Az NPK-alaptrágyázás, a tavaszi kénes nitrogén kijuttatás és az őszi-tavaszi lombtrágyázás 740 kg terméstöbbletet eredményezett hektáronként a kísérletek átlagában.
A Borealis L.A.T a következő, kiváló minőségű, a tápanyagokat vízoldható formában tartalmazó, és nem utolsósorban költséghatékony NPK-műtrágyákat javasolja a repce őszi alaptrágyázásához: COMPLEX 15/15/15+7SO3+Zn és COMPLEX 14/10/20+10SO3.
Ha a kezdeti fejlődés során a növény minden tápanyagot megkap, egy megerősödött és jól begyökerezett állomány megy a télbe, ami már egy mérföldkő a jó terméshez vezető úton.
