Növényvédelem

A szárrozsda hazai felbukkanásáról

Agrofórum Online

A hazai búza termesztésére az idei évben alaposan rájárt a rúd. A súlyos tavaszi aszály után a májusi esőzések pont a legrosszabbkor, a virágzás körüli időszakban érték az állományokat és szerte az országban súlyos kalász-fuzáriózist okoztak. Pedig nagyon sok termelő gondolta azt, hogy idén szinte minimális fungicides védelemmel megtermelheti a gabonáját, hiszen a hosszú tavaszi aszály sok áttelelt kórokozó, így a sárgarozsda (Puccinia striiformis) és a levélrozsda (Puccinia recondita) sikeresen áttelelt populációit az ország jelentős hányadán teljességgel elpusztította.

Sajnálatos módon az áttelelt és szinte megsemmisült hazai kórokozó populációk helyére a déli légáramlás útján bőségesen jött utánpótlás a Mediterráneum, sőt Észak-Afrika területeiről. A nyári hőhullámokért felelős déli légáramlatok nemcsak színes márgaport szállítanak magukkal, hanem számos növényi kórokozó spóráit is. Balszerencsés módon idén a szél által behurcolt spórák között volt a búza szárrozsdájának (Puccinia graminis f.sp. tritici) uredospóráiból is.

Szárrozsda súlyos fellépése tönkebúzán

A szárrozsda – szerencse a szerencsétlenségben – meglehetősen későn jelent meg, így a tápnövényeinek számító kenyérbúzafajták túlnyomó többsége már túlságosan érett volt ahhoz, hogy a kórokozó megtámadja. Viszont a nagyon hosszú tenyészidejű fajták, hibridbúzák, illetve egyes szintén hosszú tenyészidejű pelyvás gabonák (tönke, tönköly) még eléggé zöldek most is ahhoz, hogy a szárrozsda rajtuk megtelepedjen.

Mindezek következményeként ez év június 25-én, Füzesgyarmat mellett, egy viszonylag erős, egyes foltokban már a védekezés szükségességét is felvető szárrozsda fertőzést észleltünk Ehogold fajtájú kenyérbúza, Franckenkorn fajtájú tönköly, egy kompozit durumbúza, illetve több tönke tájfajta állományában. A helyzet érdekessége növénykórtani szempontból, hogy ugyanazon a növényállományban két, egymástól teljesen eltérő életmódú és környezeti igényű kórokozó is egyszerre jelentkezett a növényeken. A nekrotróf életvitelű, közismerten nedvességigényes, a kalászok jelentékeny részét megfertőző Fusarium fajok mellett a biotróf, szélsőségesen melegkedvelő szárrozsda károsítását is meg lehetett találni.

Szárrozsda tönkölybúza levelén

Jelen időszakban a még zöld állományokban a rozsda képes lehet néhány uredo generáció kinevelésére, így az ilyen búzák termelőinek mindenképpen indokolt kellő alapossággal átnézni az állományaikat. A szárrozsda – vagy más néven fekete rozsda – összekeverhető ugyan a sokkalta gyakoribb levélrozsdával, de némi ismeret birtokában a két rozsdafaj egymástól könnyedén megkülönböztethető.

A szárrozsda a növény valamennyi zöld részét megfertőzi, míg a levélrozsda csak a lombleveleken tud megélni. A szárrozsda pusztulái általában hosszúkásak, a levélrozsdáé minden esetben kerekek. Ha már fekete, teleuto-telepek is vannak a növényeken, akkor a szárrozsda esetében a telepek felett az epidermisz látványosan felszakad, míg a levélrozsdánál ez nem következik be.

Szárrozsda tönkebúza pelyvalevelein és toklászain

Sajnálatos módon a szárrozsda a búzaféléket hazánkban károsító három rozsdafaj közül a legtovább tart ki az érés folyamata során és gyakorlatilag csak a viaszérés vége felé hagy fel az uredo-telepek kialakításával, azaz a terjedéssel. A kórokozó pusztító ereje ráadásul nagyon nagy, ezáltal egy, a tenyészidő legvégén kialakult fertőzés is jelentős mértékben képes csökkenteni az ezerszemsúlyt, valamint a szemek fehérje- és szénhidráttartalmát is.

A szárrozsda szerencsére nem egy „kemény” kórokozó, fungicidekkel hatékonyan kordában tartható. A hazai, állami elismerésben részesült búzafajták rezisztensek a kórokozó igen sok rasszával szemben. Ugyanakkor a pelyvás gabonák esetében ez a védelem vagy nincs is kialakítva, vagy hiányos. Ráadásul egy szél által behurcolt rozsda populáció tartalmazhat olyan rasszokat is, amelyek ellen a kenyérbúzáinkba beépített rezisztencia nem megfelelő. Ilyen esetekben csak a fungicides állományvédelem segíthet.

Hertelendy Péter
Her-Ba Kft.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mit tegyünk a repcével ősszel?

2020. szeptember 17. 07:57

A repce őszi menedzselése képzi az alapját egy igazán jó termésszintnek. Az őszi teendőink célja, hogy olyan repcét „engedjünk a télbe”, ami 8-12 levelet és kb. 30 cm-es karógyökérzetet fejlesszen minimum 1 cm-es gyökérnyakátmérővel. Ha ezeket a paramétereket el tudjuk érni, akkor nyugodtak lehetünk afelől, hogy a növényünk át fog telelni. Ahhoz viszont, hogy ezt a fejlettséget a növény el is tudja érni, ahhoz az őszi teendőket kézben kell tartani.

Őszi teendők a repcetáblán

2020. szeptember 16. 12:31

Az elmúlt pár év tapasztalatai megerősítik, hogy jövedelmező termésszint a vetéstől kezdve tervezett és megfelelően végzett növényápolási, növényvédelmi technológiák alkalmazásával érhető el.

„Nem a célokkal, hanem a módszerekkel van probléma” – interjú Szalkai Gáborral

2020. szeptember 16. 12:03

A növényvédelem helyzetét folyamatos kétségek közt tartja az EU, gyors és sokszor indokolatlan hatóanyag-kivonási döntéseivel. E mellé idén tavasszal berobbant a koronavírus-járvány, ami kaotikus szezonkezdést okozott mind a növényvédőszer-gyártók, mind a kereskedők és termelők oldalán. A Növényvédelmi Szövetség képviseli a Magyarországon bejegyzett növényvédőszer-gyártó cégek, illetve képviseleteik szakmai érdekeit, ezért kértük a kialakult helyzet elemzésére az NSZ ügyvezető igazgatóját, Szalkai Gábort.

Judo – egy régi-új szer levéltetvek ellen

2020. szeptember 14. 12:02

Az ősz iárpa sikeres termesztésének alapja, hogy megakadályozzuk a vírusok fertőzését az állományban. Az őszi árpa legfontosabb vírusai az árpa sárga törpülés vírus (BYDV) és a búza törpülés vírus (WDV). Közös bennük, hogy vektorok segítségével terjednek, a BYDV vírust a levéltetvek, míg a WDV vírust a kabócák terjesztik.

A sokoldalú Laudis

2019. április 27. 03:33

Több mint egy évtizede, hogy engedélyt kapott a Laudis kukoricagyomirtó-szer, ez idő alatt óriási karriert futott be, hiszen könnyebb felsorolni azokat a magról kelő egy- és kétszikű gyomnövényeket, amelyek ellen nincs, vagy nem elegendő a hatékonysága, mint azokat, amelyek ellen hatékonyan alkalmazható.

Gabonáink egészségére!

2019. március 25. 09:49

Mivel veszi fel a harcot a termelő a kalászosokban a gyomok és kártevők ellen? Vannak-e a gyakorlatban bevált tippjei, praktikái, kedvenc készítményei? Rutinos gazdákat kérdeztünk növényvédelmükről.

A szántóföldi kártevők jelentőségének átrendeződése napjainkban (1.) - Termelési viszonyok, vetésszerkezet, növénynemesítés

2019. június 8. 07:33

A cikksorozat első részében a változó termelési szerkezet és a termelésben megjelenő modern fajták szántóföldi kártevők jelentőségének átrendeződésében betöltött szerepét mutatja be a szerző.

Peronoszpóra fajok jelentősége szántóföldi kultúrákban

2019. január 23. 04:36

A szerző célja, hogy a peronoszpóra eredetű betegségeken belül felhívja a figyelmet és ismertesse a szóján (Glycine max) károsító Peronospora manshurica, valamint az őszi káposztarepcét (Brassica napus L. convar. napus) és az olajretket (Raphanus sativus var. oleiferus) fertőző Peronospora parasitica kórokozó gombafajok jelentőségére, bemutatva tüneti megjelenésüket és a védekezési lehetőségeket.