Mit vethetünk be kertünkben a meztelen csigák, kiemelten a spanyol csupaszcsiga jelentős kártétele ellen? Mely állatfajok a meztelencsigák természetes ellenségei? Milyen háziállatok segíthetnek a kártevők gyérítésében?
A cikksorozat első részében az agrotechnikai, mechanikai (pl.: távoltartó, riasztó) és fizikai védekezési eszköztárat tekintettük át. A cikk második részében ez kiegészítésre kerül a biológiai védekezési lehetőségekkel: a meztelencsiga-fajok természetes ellenségeiről és kiskerti szövetségeseinkről lesz szó.
A cikksorozat meglepetés-harmadik részében csapdázási módszerekkel és a biológiai védekezéshez kapcsolható növényvédőszer-mentes riasztási módszerekről lesz szó.
Biológiai védekezési módszerek
A biológiai védekezés magában foglalja a károsító szervezetek (kezdve a rovaroktól a meztelencsigákon át a gyom- és gombafajokig) természetes ellenségeinek bevetését. Ennek megvalósításában nagy szerepet kapnak a biológiai készítmények (ragadozó atkák, poloskák, fürkészdarazsak, parazita fonálférgek stb.), valamint a környezetünkben már eleve jelen lévő, a károsítókkal táplálkozó állatfajok (talajlakó mikroszervezetek, hüllők, pókok, emlősök stb.):
Jelenleg hazánkban egyetlen, szabadforgalmú, csigaparazita fonálféreg készítmény kapható, melynek részletesebb ismertetése egy olvasói kérdés válaszában már megtörtént. Röviden, a Phasmarhabditis hermaphrodita fonálféreg-fajról van szó, amely ugyanúgy a nedves élőhelyeket szereti, mint a csigák, és más állati szervezetre és emberre nem veszélyes. Alkalmazásának sikere az időzítésen és a nedves talajállapoton múlik, onnantól a fonálférgek megoldják.
A többi, abszolút környezetkímélő megoldást rá kell bíznunk a természetes ellenségekre. Ezeket a csodálatos teremtményeket segíthetjük, hogy kertünkben hosszabb időt tudjanak eltölteni, és akár a csigainvázió idejére aktívan támogassanak minket. Mindenekelőtt szükség lesz a kertben olyan helyre, amely búvóhelyül szolgálhat az állatoknak: kerti tó növényzete, szárazon hagyott farakás, rőzse- vagy lombkupac (sündisznónak), fészkelőhelyek (madaraknak), egészséges talajállapot (vakondnak, futóbogaraknak). Ezek az állatok jobban kedvelik azokat a kerteket, melyekben túlnyomó többségben őshonos növényfajok természetes elrendezésben vannak jelen.
A meztelencsigák természetes ellenségei
A meztelencsigák esetében a természetes ellenségek között megkülönböztethetünk tojásevőket és csigafogyasztókat. A meztelencsigák tojásait az éti csiga (Helix pomatia), a lábatlan vagy más néven törékeny gyík (Anguis fragilis), a soklábúak (Myriapoda), és a futóbogárfélék (Carabidae) étrendjében, mint ínyencség megtalálhatjuk. A tojásokat és a fiatalabb meztelencsiga-egyedeket elpusztíthatják a csigaevő kaszáspókok (Ischyropsalis helwigii) is.
Az énekesmadaraink, mint pl. a rigófélék (Turdidae), a vörösbegy (Erithacus rubecula), a pintyfélék (Fringillidae), a seregély (Sturnus vulgaris), a szarka (Pica pica), de még a csuszka (Sitta europaea) is ráfanyalodnak a meztelencsigákra, de sokuk igen tartózkodó emberi környezetben, így kevesebb eséllyel látogatják meg portánkat. Mindenesetre mesterséges fészekodúval és őshonos cserjék (pl.: galagonya, bodza, labdarózsa, madárberkenye, som) telepítésével – melyek mind pihenő-, alvó-, vagy fészkelőhelyeket jelentenek a madaraknak -, támogatjuk pl. a csuszka hosszú távú vendégségét nálunk.
Az egyik legnagyobb segítséget a tündéri csigacsócsáló sünök jelentik. Sok európai országgal ellentétben hazánkban nem az európai sün (Erinaceus europaeus) hanem a keleti sün (Erinaceus roumanicus) van jelen. Ezek a segítőink a meztelencsigákhoz hasonlóan éjszaka aktívak. Jellemzően a téli álom előtt tömik meg jól a bendőjüket. Egyetlen és hatalmas bökkenő van csupán: a spanyol csupaszcsigát a sünök sem szeretik… Ennek ellenére ha más meztelencsiga-fajt is tetten érünk a kertünkben, érdemes például a sövények, sűrű cserjéink biztonságában sünkunyhót elhelyeznünk, ahol akár téli álomra is hajthatják a fejüket. Ha telkünk fekvése lehetővé teszi, biztosítsunk valamilyen akadálytalan átjárót a sünöknek a nyílt térségbe, ugyanis vándorló állatok.
Másik igen nagy segítségünk (és egyben átkunk is lehet a kertben) a közönséges vakond (Talpa europaea), akit a kertből inkább elriasztani szoktak, mint megtűrni, de jelentős csigainvázió esetén éjszakánként igencsak meg tudja gyéríteni a meztelencsigák táborát. Mivel hazánkban fokozottan védett (természetvédelmi értéke 25 000 Ft), csak riasztani szabad, elpusztítani tilos!
A vakond egyik közelebbi rokona és ritkább vendégünk a mezei cickány (Crocidura leucodon). Hasonlóan a vakondhoz éjszaka aktív, földigilisztával, bársonylegyek lárváival, csigákkal táplálkozik. Üdvözítő hír számunkra, hogy ez a faj nem készít túrásokat, föld alatti járatai sekélyen a talajfelszín alatt futnak.
Ritkábban előfordulhat, hogy kétéltű vagy hüllőfajok vannak segítségünkre a meztelencsiga-pusztításban. Számukra a sötétebb búvóhelyek és vizes élőhely a vonzó, ez jelenthet egy kerti tavacskát vagy közeli patakot is. Közülük is kiemelkedően nagy segítségünk lehet a már említett lábatlan gyík (Anguis fragilis). Külseje megtévesztő, ugyanis nem kígyó, hanem a hüllők osztályának (Reptilia), azon belül is a lábatlangyíkfélék (Anguidae) családjának tagja. Egész Európában elterjedt, hosszú életű, melegvérűekre ártalmatlan, nappal aktív csupaszcsiga-fogyasztó. Kedveli a nedves talajt és a takarásban, búvóhelyben gazdag, leveles vegetációval fedett környezetet. Csigákon kívül étrendére kerülnek még ászkák, levéltetvek, hangyák, bogarak, kisebb pókok és giliszták is.
A rovarok osztályának (Insecta) jeles képviselői közül meg kell említeni a holyvákat (Staphylinidae), a szentjánosbogár-félék családjába (Lampyridae) tartozó kis-és nagy szentjánosbogarat (Lamprohiza splendidula és L. noctiluca), illetve a tojáscsomók pusztítóinál már megemlített futóbogarakat (Carabidae) és a soklábúakat (Myriapoda).
A szentjánosbogár-fajok lárvája mérgező harapásával öli meg a csigákat, és előfordul, hogy a házas csigafajok ingatlanjára is igényt tart: a megüresedett csigaház kiváló telelőhely számára. Sajnos ritkán fordulnak elő házikertben, és a csupaszcsigáknál jobban kedvelik a házas csigákat. A soklábúak (ismertebb nevükön ezerlábúak) altörzsébe tartozó százlábúak (Chilopoda) előszeretettel fogyasztanak rovarokat és csigákat is, sajnálatos módon a spanyol csupaszcsiga nem igazán jön be nekik sem, és ritkán tudnak házikertben tömegesen felszaporodni. Legtöbbször a csigák tojáscsomói az áldozatok. Kicsit visszaugorva a futóbogarakra, érdemes megjegyezni, hogy mind a kifejlett rovarnak, mind a lárvájának is gyengéje a csigapecsenye, nemcsak a tojáscsomók felszámolásában segítenek minket.
Házikerti szövetségeseink
Ha van rá lehetőségünk, és úgy ítéljük meg, megéri a küzdelembe háziállatainkat is bevonni, ne habozzunk megtenni! Mindkét fél jól jár ezzel a szövetséggel: az állatok jóllaknak, mi pedig fellélegezhetünk.
A szárnyasok díszes társasága közül kerülnek ki a legnagyobb segítőink. Arra kell ügyelnünk, hogy a hápogó-gágogó-kotkodácsoló csigarendőrséget a lakoma előtt ne etessük meg (maximum délután 14-15:00-kor utoljára, aztán este mehet a menet). További meggondolnivaló, hogy bármilyen háziállatot is mozdítunk rá a meztelencsigákra, nem árt személyes ellenőrzésünk alatt tartani a csatateret, nehogy a haszon- vagy dísznövényeink bánják.
Tyúkjainkkal csírájában fojthatjuk el a problémát: ezek a kapirgászok ugyanis kikaparják az elrejtett csigatojásokat. Sajnos a kifejlett csigákat nem mindig tüntetik el, egyes baromfiól-lakók viszont kifejezetten a csupaszcsigákra és meztelencsigákra specializálódtak: ilyen például az indiai futókacsa vagy más néven pingvinkacsa. Tartása igen tér-, energia- és figyelemigényes, mivel igen mozgékony – nevéhez hűen rengeteget futkos -, kedveli a változatos étrendet, és mindenképpen biztosítanunk kell számára egy kerti tavat. Azért is szükséges valamilyen formában sok vizet biztosítani a futókacsának, mert ez a faj gyakorlatilag a „madarak mosómedvéje”: mindent csak azután nyel le (magot, zöldtakarmányt, csigát), miután jól megáztatta magának (csőrébe felveszi az elemózsiát, odatotyog a vízhez, és gyakorlatilag belehajolva a vízbe nyeli le).
Akinek nincs nagy kertje / nincs annyi meztelencsigája, hogy indokolt lenne a kacsatartás, inkább válasszon más megoldást. Egyes országokban (pl.: Ausztria, Németország, Egyesült Királyság, Svájc) a kisebb telekkel rendelkezőknek vagy nem kifejezetten baromfipártiaknak lehetőségük van kacsát bérelni (az angoloknál ez a „Rent an ent” program), így garantálják a futókacsák a kisebb kertekben is a 100%-os meztelencsiga-mentességet. Akárhogy is szerezzünk be futókacsát, arra figyeljünk, hogy nem veti meg a veteményes ajándékait: a salátát és káposztaféléket valahogy kerítsük el a vadászterületétől.
Ha már megígértem, hogy minden lehetséges megoldást összegyűjtök a cikkekben, nem feledkezhetek meg a disznókról sem, ugyanis mindenevők lévén nagyon-nagyon szeretik a csigákat. Az már más kérdés, hogy a házikertben semmi nem marad utánuk épen, de nagyobb háztáji gazdaságban vagy annak környékén miért ne ügethetnének körbe csigamentesíteni?
Kémiai védekezési lehetőségek
Egy rövid bekezdés jut a növényvédő szereknek is, de a készítmények részletes ismertetésére nem kerül itt sor. Egyrészt azért, mert én magam még sosem alkalmaztam meztelen csigák elleni védekezésben semmilyen molluszkicidet (csigaölő szert), másrészt nem tartom a legjobb megoldásnak – a csigák rengeteg hasznos rovar- és puhatestű-fajjal, valamint további többmillió mikroorganizmussal osztoznak az életterükön (házikertünk talajában és talajfelszínén), amiknek a szempontjából a legrosszabb választás a peszticid-alkalmazás. Lehet ez akármilyen csodaszelektív készítmény, mindig ára van a növényvédő szerek kijuttatásának. Ezt szem előtt tartva azt meg kell jegyezni, hogy igen hatékony megoldás a kártevő csigafajok károsítása ellen a csigaölő szerek alkalmazása. Érdemes csak a célterületekre kiszórni a készítményt, nem egyenletesen az egész kertbe mindenhova!
Magyarországon 2019-ben összesen 6 szabadforgalmú csigaölő készítmény (+ az ezekkel analóg készítmények) van engedélyezve, melyek a következő táblázatban vannak felsorolva:
(A csillagozott (*) csigaölő szerek spanyol csupaszcsiga ellen hatástalanok vagy részleges hatást fejtenek ki ellene.)
| Növényvédő szer neve | Hatóanyag-tartalma | Forgalmi kategória | Dózis | Kultúra |
| Blumen | 1000 g/kg magnézium-szilikát-hidrát | III. | 2-4 cm-es sávban a növény köré szórva | zöldségfélék, dísznövények, gyógynövények |
| Fleet csigaölő szer* | 30 g/kg metaldehid | III. | 7 kg/ha | alma, körte, birs, naspolya, berkenye, japán körte, cseresznye, meggy, kajszibarack, őszibarack, nektarin, szilva, ringló, japán szilva, borszőlő, fejessaláta, málna, szeder, josta, ribiszke, köszméte, szedermálna, áfonya, bodza, homoktövis, |
| Fleet Super csigaölő szer* | 50 g/kg metaldehid | III. | 4 kg/ha | azonos a Fleet csigaölő szerrel |
| Limatax | 40 g/kg metaldehid | III. | 4-5 kg/ha (kultúrafüggő!) | bogyóstermésűek, szamóca, szőlő, gyökérzöldségek, káposztafélék, borsó, zöld fűszernövények, olajos magvú növények, búza, árpa, rozs, tritikálé, csemegekukorica, burgonya, dísznövények, rét, legelő, gyep |
| Limex | 30 g/kg metaldehid | III. | 0,7 g/m2 | szabadföldi, hajtatott káposztafélék, szamóca, dísznövények, utak |
| Detia Degesch Schneckenkorn | 60 g/kg metaldehid | III. | 0,6 g/m2 | szamóca, zöldségfélék (kivéve a levelesek), dísznövények |
Ez a táblázat nem nyújt teljes tájékoztatást, így nem váltja ki a készítmény címkéjén lévő információk gondos és részletes elolvasását vagy szakember szaktanácsát a készítmény alkalmazása előtt!
Az egyes készítmények azért fejthetnek ki részleges (vagy semmilyen) hatást a spanyol csupaszcsiga ellen, mert ez a faj rengeteg nyálkát termel – ezeknek a készítményeknek a hatására pedig a csiga erős nyálkatermelésbe kezd, majd kiszáradva elpusztul. Az egyik közismert szelektív csigaölő hatóanyag a metaldehid, melynek alkalmazásakor arra kell ügyelni, hogy hatása csökken extra alacsony hőmérsékleten és nedves időben. Legalkalmasabb a kijuttatás olyan nedves, harmatos éjszakát megelőző napon, amikor a rákövetkező nap forró és száraz lesz. Így napközben, a melegben kiszáradnak a kártevők.
Szívből remélem, hogy kicsit közelebb kerültünk a megoldáshoz a meztelencsigákkal folytatott állandó küzdelemben.
Ismételten eredményes és csigamentes kertészkedést és nyarat kívánok!
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
