Mit vethetünk be kertünkben a meztelen csigák, kiemelten a spanyol csupaszcsiga jelentős kártétele ellen? Milyen csapdázási és riasztási módszereket alkalmazhatunk?
A cikk első részében a megelőző, mechanikai és fizikai védekezési eszköztárba mélyedtünk el, a cikk második részében a természetes ellenségek és szövetséges háziállatok garmadáját tekintettük át.
Hátravan még két témakör a meztelencsigák elleni védekezés színes palettáján: a két ellenpólus, a csalogatás-csapdázás és a riasztás. Mindkét esetben lehetséges a növényvédőszer-mentes védekezés, ami különösen háziállatot tartó vagy kisgyermekes családok helyzetén segíthet. Lássuk először a házikerti csapdázási módszereket!
Csigacsapdázás
A csapdázásnak ugyanaz a lényege, mint a csigapallónak: egy helyre csalogatjuk őket, megteremtve bármilyen, csigáknak kedvező életfeltételt (pl.: búvóhely, táplálék), így könnyebb megszabadulni egy nagyobb társaságtól, mint egyesével „levadászni” őket. Ki-ki kitapasztalja a számára legkézenfekvőbb megoldást.
A legegyszerűbb nyári csalétkek közé tartozik a dinnye héja és a főtt kukorica csutkája. Ezeket a kert jól megközelíthető szegletében kihelyezhetjük egy esős napon, csapadékhullás közben vagy után, és miután a meztelencsigák „bekapták a csalit”, könnyedén ártalmatlanná tehetjük őket. Arra figyeljünk, hogy sokáig ne hagyjuk kint ezeket a konyhai maradékokat a kertben! Már azzal is eredményt értünk el, hogy egy nagyobb meztelencsiga-hadegységet a megfelelő időben kihelyezett csalétekkel lebuktattunk. Ne legyünk telhetetlenek, és több napig kint tároljuk a csalit, minél több meztelencsigát lépre csalva, mert magunk alatt vágjuk a fát, hogy még több egyedet odavonzunk a kertünkbe.
Ennél komolyabb (hosszabb távú) csapdázáshoz készíthetünk mi magunk is időtállóbb csapdát, vagy készen megvásárolhatjuk a boltban, és csak a rendeltetésszerű használathoz szükséges csalit helyezzük bele (ez általában növényvédőszer-mentes vagy metaldehid hatóanyagú granulátum, amit vízzel el kell kevernünk).
A legelterjedtebb módszer a sörcsapda-készítés, ugyanis a csigák nem tudnak ellenállni az illatának (pontosabban az élesztőének, ezért működik a trükk vízbe kevert kis mennyiségű élesztővel is). Első változat, hogy a sört (vagy élesztős vizet) egy műanyag edénybe öntjük, amelyet a talajba süllyesztünk lehetőleg úgy, hogy egy kicsit kint legyen a földből (ez a következő gondolatnál lesz fontos). Palackból is készíthetünk csapdát, mégpedig úgy, hogy az ásványvizes vagy üdítős PET-palackba öntjük a sört vagy élesztős vizet, beleássuk a földbe úgy, hogy a palack nyaka kint legyen.
Erre vághatunk vagy égethetünk akkora lyukakat, hogy egy meztelencsiga beférjen rajta, és kész vagyunk (ennek van egy nagy előnye az edényes módszerrel szemben). Erős fertőzés esetén 1 csapda / 1 m2 sűrűn ajánlják kihelyezni kertünkbe a sörcsapdát. A kihelyezés időpontja lehet késő délután, de inkább este, hogy éjszaka, a fő aktivitási időszakukban a meztelen csigák megtalálják. Reggel eltakaríthatjuk a tetemeket a cikk első részében felvázolásra került lehetőségek valamelyikével: vagy elszállítjuk, vagy elpusztítjuk a meztelencsigákat (pl.: forró vizes nyakonöntés).
A sörcsapdának – annak ellenére, hogy tényleg hatékony – van két elképesztően nagy hátránya: egyik, hogy a csigának rendkívül jó szaglása messzebbről idecsalja a kártevőket, és sokkal több csigát kapunk a nyakunkba, mint amennyi valaha volt. Másik, hogy ez a csapdázási módszer nem szelektív. Vagyis nemcsak a célszervezetet (jelen esetben a meztelen csigát) pusztíthatjuk el vele, hanem hasznos szervezeteket (pl.: vegyes táplálkozású házas csigákat, békát, futóbogarat) is. Ezért kell legalább az edény peremét a földből kicsit magasabban hagyni, mert legalább a hasznos rovarok nem futnak egyenesen bele. Kilyuggatott palack esetében pedig a békát, házas csigát mentjük meg a nem neki kikészített csapdától.
Amit ne próbáljunk ki: hallottam olyan kétségbeesett csalogató-csapdázó próbálkozásokról, hogy napokra kitették a rothadt zöldséget, gyümölcsöt (saláta- vagy káposztalevél, eper stb), vagy állateledelt csalinak, vagy a sörcsapdaként használt edénybe levest öntöttek. Sőt hallottam olyan esetről, amikor ezeket a csalikat megmérgezve tették ki (ennek aztán az lett az eredménye, hogy jött a kóbor macska – vagy a sajátja… -, megette, elpusztult. A mérgezett és rothadó zöldségmaradékokat a hasznos lebontó szervezetek vagy védett csigafajok is fogyaszthatják, és elpusztulnak, emellett elég átható szaguk is van ezeknek a konyhai maradványoknak. A leveses megoldást megmondom őszintén, nem értem.) A sörcsapda sem a legjobb megoldás, ahogy ezt a fentiekben írtam, de ezeket az ötleteket mindenképpen mellőzzük!
Eszembe jutott a sörcsapdáról még egy gondolat: nem egy ember mondta nekem, akik kipróbálták, hogy a csigákat nem érdekli ám az olcsó sör. Volt olyan, aki a szomszédjával járt utána a dolognak: mindketten kihelyeztek sörcsapdát, az egyikbe olcsóbb, a másikba egy drágább árkategóriájú sör került. Utóbbiba hemzsegtek reggelre a csigák, a másikba 1-2 odatévedt egyed lézengett. Megint csak bebizonyosodott, hogy az állatoknak is van ízlésük…
Csigariasztás
A védekezési módszerek közül a riasztás az abszolút kétesélyes és bizonytalan mérkőzés: vagy sikerül, vagy nem. A legelterjedtebb módszer, amiről tudomásom van, a növényágyások köré kijuttatott növényi trágyalé, mint riasztó anyag alkalmazása. Egyfajta riasztó lé lehet a következő összeállítás: gilisztaűző varádics, levendula, erdei pajzsika, borostyán, bodza, begónia, muskátlifélék, fehér üröm részeinek áztatása (pl. vödörben néhány napig). Ezeket a növényeket a csigák kimondottan nem szeretik, és reményeink szerint messze elkerülik azt a helyet, ahova ez a számukra erős szagú összetétel ki lett öntve. Nagy hátránya a módszernek, hogy nem időtálló, és egy kisebb csapadék is jelentősen csökkenti a hatását.
Van még egy alkalmazható „lé”, aminek a leírására elég nehezen szántam rá magam: volt, aki az elpusztított (gondolom forró vízbe fojtott) meztelencsigákból készített riasztó levet. Nem merem elképzelni, hogy ennek milyen szaga lehetett, és nincs róla információm, hogy egyáltalán bevált-e a módszer, tekintve, hogy a spanyol csupaszcsiga példának okáért erősen kannibalisztikus hajlamú. Meglehet, hogy egyáltalán nem zavarta a kilucskolt „csigalé”. De nézzünk is pár jolly-joker megoldást.
+1 tipp: „különleges” megoldások
Amennyiben növényeink tápanyag-utánpótlásáról vízben oldódó műtrágya formájában kívánunk gondoskodni, van egy jó hírem: a kijuttatott műtrágyának ilyen formájában hasonló lehet a hatása, mint a metaldehid csigaölő hatóanyagnak: erős nyálkaképzésre serkenti a meztelencsigát, ami ezután elpusztul.
Másik érdekes megoldás lehet a meztelencsigák „halálra etetése” is: a zabkorpának ugyanis nem tudnak ellenállni, ha nagyobb mennyiséget találnak az ágyás körül, egyszerre sokat elfogyasztanak, eltelítődnek, majd legyengülve elpusztulnak.
A magam részéről erre az évre kiírtam magamból a meztelencsigákkal kapcsolatos minden közölnivalómat, remélem, segítségére lehettem a Kedves Olvasónak és családjának.
Sikeres, csigamentes kertészkedést és jó pihenést kívánok júliusra!
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
