Zs. Norbert kérdése: Körtefám levelein apró fehér közepű, barna szegélyű foltokat találtam. Mi okozza ezt? Mit lehet tenni ellene?
Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos
Kedves Kérdező!
A leírt tünetkért a körte mikoszferellás levélfoltosságát okozó kórokozó tehető felelőssé. A kórokozó (Mycosphaerella sentina) fertőzésére főként csapadékosabb évjáratban számíthatunk. Fellépése esetén először apró 2-3 milliméter nagyságú kerek vagy ovális foltok jelennek meg. A foltok kezdetben egységesek, barna színűek, szegély nélküliek. Az idő előrehaladtával közepük kivilágosodik, azonban szegélyük változatlanul barna marad. A kivilágosodott, világosszürke ezüstösen csillogó közepű foltokban a gomba fekete pontszerű képletei (piknídiumai) a levél színén és fonáki oldalán egyaránt megtalálhatóak.
Súlyos fertőzés esetében a körtefák idő előtti teljes lombhullását is okozhatja. Ahogy az időjárás egyre melegszik és ezzel párhuzamosan a leveleket tartós nedvesség éri a gomba fejlődésnek indul. A fertőzés forrása a beteg levelek, melyeken a kórokozó képletei áttelelni képesek. A gomba a leveleket sziromhullás után fertőzi meg. A beteg leveleken kb. egy hónap után fejlődnek ki a fekete színű piknídiumok, melyek a további levélfoltosság fertőzést teszik lehetővé.
A védekezés alapja a megelőzés. A beteg lomb talajba forgatásával, vagy összegyűjtésével és megsemmisítésével a következő évi fertőzés mérsékelhető. Metszéskor ügyeljünk arra, hogy a koronát szellősre, a permetlé számára is megfelelően átjárhatóvá alakítsuk ki. A nyári időszakban végzett hajtásválogatással és a vízhajtások eltávolításával is a fa koronája világosabbá, levegő által átjárhatóbbá tehető.
A kémiai védekezést közvetlenül sziromhullás után érdemes elkezdeni, de legkésőbb július közepéig szükséges elvégezni az első növényvédelmi beavatkozást. Az ezt követő időszakban érdemes a további rendszeres kémiai védelem fenntartása. Amennyiben körtefáinkat rendszeresen védjük a körtevarasodás kórokozója ellen, általában e betegség ellen külön már nem szükséges a kémiai védekezés. A készítmények közül a difenokonazol, ciprodinil és a mankoceb hatóanyagok is eredményesen használhatók.
