Javában zajlik a Vilmos körte szedése. Az előzetes adatok alapján idén a megszokottnál 20-25 százalékkal kevesebb, mintegy 25 ezer tonnányi lehet a hazai termés körtéből, a minőség megfelelőnek ígérkezik – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből.
A körtefajták érési ideje júliustól október végéig tart. A július, augusztus hónapban érő fajtákat nyári körtéknek nevezzük, e fajtákra jellemző, hogy hosszú idejű tárolásra nem alkalmasak, friss fogyasztásra viszont kedveltek, keresettek a piacon. Jelentős képviselőik a Clapp kedveltje, a Guyot Gyula és a Vilmos körte. A körteültetvények nagy részében elsősorban az őszi fajtákat találjuk meg, tehát a gazdaságilag jelentős körtefajták zömét ősszel takarítják be. A Bosc kobak – amelyet Magyarországon a körték közül a legnagyobb területen termesztenek –, a Conferance és a Hardy vajkörték igen kedveltek a piacon. Gyümölcsük szeptember közepétől októberig érik, és 2-2,5 hónapos tárolásra alkalmasak.
Körtéből az éves termésmennyiség kiugró évben elérheti akár a 40 ezer tonnát, sok éves átlagban azonban inkább 33 ezer tonna körüli volt az utóbbi évtizedben. Magyarországon az Alpokalja, a Bodrogköz és Szatmár a három nagy körtetermő táj, ezeken a főként ártéri területeken ugyanis több az eső, illetve kevésbé jellemző a légköri aszály. Hazánkban a termesztés az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat, ami számos megváltozott körülménynek a hatása. A területalapú támogatások adatai alapján 2017-ben 2342 hektár, 2018-ban pedig 2270 hektár körteültetvény volt hazánkban, ez 72 hektáros csökkenés az előző évhez képest. 2019-ben további lényeges területcsökkenés nem volt, 2264 hektárt mutatnak a friss adatok.
Az Európai Unióban egyébként Olaszország, Belgium, Spanyolország és Hollandia a legjelentősebb körtetermelő, ezen országok önmagukban a magyar termésmennyiség sokszorosát produkálják. Az Alma-Körte Világszövetség (WAPA) adatai alapján az európai körte termésmennyisége 2 millió tonna körüli lehet az idén, ami 14 százalékos csökkenést jelent 2018. évhez képest. A jelentés szerint Spanyolország kivételével minden meghatározó termelő országban visszaeséssel számolnak, így körtéből az évtized második legalacsonyabb termése várható Európában. A visszaesés a tavalyi hőség és a nagy termés okozta túlterhelés, így az ezekből következő gyenge idei virágzás eredménye, de jelentős hatása volt a csapadékos periódusoknak is, aminek köszönhetően mintegy két héttel csúszik a betakarítás.
Hazánkban a kevés megfelelő éghajlati adottságú terület, a szegényes alanyfajta-kínálat, az öntözés és a szakképzett munkaerő hiánya, az elöregedett ültetvények magas aránya, a hatékony növényvédő szerek kínálatának csökkenése, a körte kártevőinél a gyors rezisztencia kialakulása, valamint az újabb betegségek megjelenése sajnos nem teszi a körtét nagy területen, nagy terméshozamokkal gazdaságosan termeszthető növénnyé.
