Miért kell eltávolítani a fákról a gyümölcsmúmiákat?

Agrofórum Online

G. Szabolcs kérdése: Miért kell eltávolítani a fákon maradt összeaszalódott gyümölcsöket, gyümölcsmúmiákat?

Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Kérdező!

A gyümölcsök rothadásáért elsősorban a monilinia fajok (M. laxa, M. fructigena, M. fructicola) tehetők felelőssé. A fertőzött termések egy része lehull, másik része pedig mumifikálódva az ágakon marad. A lehullott és fán maradt beteg termések fontos szerepet játszanak a következő évi fertőzés elindulásában. A védekezés szempontjából elsődleges feladat a betegség kialakulásának megelőzése, ezért a fán maradt gyümölcsök eltávolítását a szüret végeztével, vagy a metszés alkalmával minden esetben el kell végezni. A földre hullott termések összegyűjtésével és megsemmisítésével, vagy talajba forgatásával is sokat tehetünk a gyümölcsrothadás megelőzése érdekében.

A fertőzési forrásokból légmozgással, vagy a víz segítségével a gomba fertőző képletei a gyümölcsre kerülnek. A termések korán, már a kötődést követően megfertőződhetnek és a fertőzés egészen a szüretig veszélyezteti gyümölcseinket. A betegség helyét kezdetben apró, kerek barna folt jelzi. Ezek a foltok párás, csapadékos időjárás hatására a termések teljes felszínét beboríthatják. A kórokozók általában sebzésen keresztül jutnak be a gyümölcsökbe. A sebzések leggyakrabban rovarok által keletkeznek, de kialakulhatnak mechanikai sérülés pl. fagy vagy jégeső hatására is. A gyümölcsfákon egymás mellett növekvő, összeérő termések esetén nincs szükség sebzésre sem a kórokozó terjedéséhez. A fertőzött termések idővel teljesen elrothadnak és fokozatosan elveszítik nedvességtartalmukat. A gyümölcsök később szürkésfekete múmiává aszalódnak össze.

Vegetációs időszakban a kártevők, vagyis a rovarok elleni védekezés a gyümölcsökön megjelenő monília elleni védekezés alapja. Eredményesen alkalmazható gombaölő szerek a következő hatóanyagot tartalmazó készítmények: penkonazol, makoceb, kaptán. Ezek a növényvédő szerek pl. jégverés után kipermetezve azonnal megvédik a sérült gyümölcsöt a moníliás fertőzéstől.

A károsító helyzet alakulása 2019-ben és várható következményei

2019. november 13. 13:47

A drótféreg és cserebogár pajor fertőzöttséggel a jelenlegi helyzetben hosszabb távon, így 2020- évben is fokozottan számolni kell, ezért minden eszközt fel kell használni az imágó- és lárvakártételek csökkentése érdekében.

Összhangban a kukorica igényeivel

2018. április 26. 08:33

A szántóföldi munkák később kezdődtek ebben az évben, várhatóan májusban hatalmas munkacsúcs alakul ki a növényvédelemben.

Ritka kártevők a repcében

2019. december 6. 04:37

Az őszi káposztarepce az a szántóföldi növénykultúránk, amelynek növényvédelmében az állati károsítók döntő jelentőséggel bírnak és amelynek a termesztési költségeiben az ilyen károsítók elleni védekezés adja az egyik legnagyobb tételt.

Milyen állapotban vannak az őszi vetésű növények?

2020. május 6. 15:37

Az idei tavasz nem kíméli az ősszel vetett szántóföldi kultúrákat. A gabonaféléknek és a repcének is hiányzott a téli hótakaró, a tavaszi fagy viszont már kevésbé. Most pedig a száraz időben a kártevők elleni védekezésre kell alaposan felkészülniük a termelőknek.