K. Ferenc kérdése: Érdeklődni szeretnék, hogy a parlagfűnek van-e természetes ellensége hazánkban?
Aki válaszol:
Dr. Mikulás József, címzetes főiskolai tanár, növényorvos, a mg.-i tudományok kandidátusa
Kedves Olvasó!
Természetesen a parlagfűnek is, mint minden élőlénynek van természetes ellensége – vírusok, gombák, rovarok, növények. Sajnos ezek többsége a kultúrnövényeket is károsíthatja, és károsítja, ezért ezek nem jöhetnek számításba, mint a parlagfű elterjedését korlátozó tényezők. A gombabetegségek közül megemlíthetjük a hamuszürke szárkorhadást. A kórokozó már fiatal korban megfertőzi a növényt, de csak az aszály beköszöntével válik egyértelművé. Sajnos nagyon sok tápnövénye van. A rovarok közül a gyapottok-bagolylepke lárvája, a fekete levéltetű, a sárga szilvalevéltetű, az ékes sodrómoly jelentősen károsíthatja a parlagfüvet. Az amerikai lepkekabóca is komoly kártevője a parlagfűnek, de sok tápnövénye között több kultúrnövény is szerepel.
Aranka, mint élősködő növény komolyan korlátozhatja a parlagfüvet. A pirregőtücsök imágó és a lárva is károsítja a parlagfüvet. Az imágó a lombozatot rágja, ezzel segít a parlagfű visszaszorításában. Ezen kívül a tojását a parlagfű szárába helyezi el, ahol a lárva „áldásos” tevékenységét fejti ki. A parlagfű olajosbogár és a parlagfű-levélbogár, Magyarországon védett fajok és a biológiai védekezési program résztvevői.
Aranysárga sodrómoly a szamócában, ritkábban a spárgában és lucernában tehet kárt, de a parlagfüvet is károsítja. A cseppfoltú aranybagoly hernyói különböző lágyszárú növényekkel táplálkoznak, a parlagfüvet is pusztítják. A holdas araszoló lárvája szívesen fogyasztja a parlagfüvet, hazánkban kultúrnövényekben kárt nem okoz.
Saját megfigyeléseinken kívül, meg kell említeni a parlagfű-nappalilepkét. A lepke hernyójának szinte kizárólagos tápnövénye a parlagfű. A lepkét 1969-ben tudatos megfontolásból telepítették be Észak-Amerikából az egykori Szovjetunióba, a mai Oroszországba, a parlagfű visszaszorítása érdekében. A faj sokáig nem is mozdult el a telepítési körzetből, majd az ezredfordulót követően hirtelen terjeszkedni kezdett. A Balkánon 2009-ben észlelték, majd 2013-ban Magyarországon is megjelent. Egyelőre viszonylag kevés előfordulási adata ismert.